„Magyarországnak egyik legnagyobb villamostelepe a gróf BatthyányLajos ikervári uradalmán levő telep, melyet a Rába vize által mozgatott nagy turbina tart üzemben. Ez a telep eddig ellátta villamos világítással Ikerváron kívül Szombathelyt és Sárvárt is, azonkívül áramot szolgáltat a
Nos, a legfontosabb tulajdonsága talán – amellett, hogy hatékonysága kiváló volt! -, hogy súlya mindössze a fele volt a hasonló külföldi gyártmányoknak! De ez így túl egyszerű lenne, megmutatjuk azt is, hogyan épült fel, hogyan működött, és hogyan helyezték el az Egyiptomi Államvasutak (ESR) számára 1937-ben leszállított motorkocsikba! Borítóképen: A motorkocsi belseje,
Nem is igazán van jó megoldása a dolognak – elsőre… Mert bizony, ha arra gondolunk, hogy a villamos valójában nem más, mint egy villanyáram hajtotta, vasúton közlekedő szerkezet, akkor erre van olyan szavunk és fogalmunk, ami ide illik. Ez pedig nem más, mint a sínautóbusz! Borítóképen: Az eredeti képfelirat: “A BESzKÁR legközelebb üzembeállítja az éjszakai […]
Pontosabban: térképeken! Azt pontosan tudjuk ugyanis, hogy évről évre hogy alakultak a vasútépítések hazánkban, de talán jobban szemlélteti a fejlődést, ha térképeken mutatjuk meg, hogyan hálózták be a vasútvonalak Magyarországot. A történet természetesen 1846-ban indul. Borítóképen: A Tiszai Vasút felszentelése ~1857 1846-ban adták át a forgalomnak az első magyarországi,
Nehezen tudjuk elhessegetni a gondolatot, hogy a Monarchia idején, már 1891 körül készültek a háborúra. Ennek oka pedig az, hogy a „kiválóan hadászati fontosságú vasútnak előtanulmányozását és az átalános költségvetés elkészítését a kereskedelemügyi miniszter 1891 május 2-án 27846. sz. a. kelt leiratával rendelte el”. A mondat talán jobban érthető, ha az akkoriban
„Pozsony és környéke már a középkorban Magyarország fontos közigazgatási és gazdasági központja volt: a koronázó városban 1563 és 1830 között 11 magyar királyt és 7 királynőt koronáztak, 1848-ig itt ülésezett az országgyűlés. 1850-ben Pozsony szabad királyi város majdnem 42.000 lakosa lakott a 100 utcában levő kb. 1.400 házban.” Borítóképen: A BLVVV számára 1895-ben
Nos, lehet, hogy a mozdony, ami eredetileg Ih. osztály elnevezést kapta végül célt tévesztett, de ennek ezúttal nem a történelem az oka. Hogy mi, az majd kiderül, de azt a fontos tényt mindenekelőtt szeretnénk megismertetni, hogy a MÁV Ih. osztályú – később 320 sorozat – mozdonya Európában a második, a Német Vasútegyleten belül az első […]
Sőt, valójában nem egy vagont, hanem egy teljes szerelvényt elfújta a szél 1892 május 31.-én! Manapság erre azonnal kitörne a klímafrász, és „természetesen” egyetlen festmény sem lenne biztonságban a múzeumokban, ugyanis biztosan lelocsolnák valami ragacsos, ámde ehetetlen trutyival… Borítóképen: A novskai tornádó által felborított vonat nyugatról nézve – 1892 Nos,
Nos, ez nem egy széthulló család története, sokkal inkább egy egyre terebélyesebbé váló famíliáé! Hogy értjük ezt? Nos, amikor 1928-ban megjelentek a Ganz gyártmányú középbejáratú villamosok – melyek a Bukfenc nevet kapták az utazóközönségtől -, egyszerre megoldódni látszott az egyre csak növekvő számú utas kiszolgálása, de hamarosan bebizonyosodott, hogy az ikerkocsik
Egy olyan korban teljesített szolgálatot a hazai vonalakon – és aztán más országokban is – a borítóképen látható két nagyszerű mozdony, ami elég szélsőséges viszonyokat hozott. És a szélsőséges helyzet szélsőséges megoldásokat kívánt meg… Nem véletlen tehát, hogy a tavaly éppen 100 éve bemutatott MÁV 424 mellé 1928-ban megérkezett a MÁV 22 sorozat is.