Azon harcban, melyet a két egyesült hatalom, az osztrák és porosz, Dánia ellen folytattak, nekünk is jutott egy kis rész. A mi huszáraink is ott küzdöttek a dánok ellen, akikben elegendő vitéz ellenséget találtak; a huszárnak vitéz ellenségre volt szüksége, ha magát kitüntetni akarta.
A lakodalmazásnak három időszaka volt. Az egyik a bárányfarsang, ősszel, amikor a borok kiforrtak, bőséges volt a kenyér, a baromfi és a vágómarha pedig meghízott. A másik a nagy farsang volt, amely vízkereszttől húshagyóig tartott. A harmadik időszak a zöldfarsang volt, amely húsvéttól áldozóig terjedt. Borítóképen: Menyasszonytánc (forrás: Vasárnapi Ujság, Koskovics
Üllő vasútállomását 1847 szeptember 1.-én nyitották meg a nagyközönség előtt. A még épülőben lévő vonalon azonban már korábban is volt közlekedés. 1846 augusztusában javában folyt az építkezés, amikor tragédia történt… Borítóképen: A tiszai vasút felszentelése (forrás: Vasárnapi Ujság, 1857) Az Üllő felé tartó szakaszon történt balesetet a korabeli sajtó részletesen
A Grande Trianon érdekes történetű épület. Nekünk magyaroknak finoman szólva sem a hely, vagy az épületek szépsége jut eszünkbe róla… Itt és most azonban nem 1920-ról lesz szó, korábbra tekintünk vissza, 1973-ba, mikoris régen látott forgalmat bonyolított Versailles indóháza. Ezúttal azonban nem Versailles volt a célja az ideözönlőknek, hanem a Nagy Trianon palotába…
Nem, itt nem „az lovakrul” van szó, hanem egy olyan vasúti katasztrófáról, ami mai szemmel nézve egészen fatális események következménye volt… Nem, soha nem zárható ki a baleset, de 1873 óta rengeteg olyan biztonsági intézkedés és fejlesztés történt, ami miatt ma szinte teljesen kizárható, hogy ilyen események bekövetkezzenek. Borítóképen: A Ménes mozdony szerelvényénak
„Buda-Pest lakóinak még bizonyára élénk emlékezetében él ama borzasztó csapás, mely városukat ezelőtt 34 évvel, 1838. márcz. 15-dikén meglátogatta. Egy oly hatalom vált majdnem gyilkosává, mely különben életerőt s legfőbb éltető elemét szokta képezni nemcsak minden nagyobb, s annál inkább fővárosnak, hanem egész országoknak is.” Borítóképen: Lágymányosi-öböl, Összekötő
Az új kezdet idején gyalogsági és lovassági képzés volt csupán, de 1912-ben elindult a tüzértiszti képzés, évente negyven tüzérhallgatóval. Az első tüzérhadnagyokat 1914. október 15-én avatták fel. 1918-ban megkezdődött a műszaki tisztek képzése is. Borítóképen: I. világháborús emlékmű a Ludovikánál és a Ludovika komplexum főépületének nyugati homlokzata (forrás: wikimedia
Bécsnek az lett volna az ideális, ha csakis és kizárólag az uralkodó irányába lettek volna elkötelezettek a fent említett személyek, és még a megalázástól sem feledkeztek meg, ugyanis a „a kezelő és szolgaszemélyzet” kinevezését meghagyták a honvédelmi miniszternek. Borítóképen: A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia épülete, a felvétel 1890 után készült (forrás:
Igaz ugyan, hogy hat évig dolgoztak az építésen, és nyilván sok problémával kellett szembenézni, de azért 1836-ra mégis elkészült az akadémiának helyet adó intézményi épület. Ez szép eredmény, de a helyzet tovább bonyolódott… Borítóképen:A Ludoviceum 1872-ben (forrás: Vasárnapi Ujság) Ekkor tehát elindult a képzés? Nos, nem… A tisztképzés megkezdésének ezt követő fő
Ott tartottunk tehát, hogy összegyűlt a megfelelő összeg az akadémia megépítésére, de itt a történetnek még koránt sincs vége, sőt, igazság szerint még csak most haladunk a kezdetek felé. Borítóképen: A Ludovika egy reformkori metszeten (forrás: Magyar Krónika – 2014.) És itt jön egy ma már igen furcsának ható, de igaz eleme a történetnek! Bár […]