Kezdőlap Posts tagged itthonrolhaza.hu
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

1856 május 24.: Miskolcon a vasút!

A tisztai pályaudvart 1859. május 24-én nyitották meg a közforgalom számára. Az ünnepélyes megnyitáson a város nem képviseltette magát, mert a vasutat építő Tiszai Vaspálya Társaság nem volt hajlandó figyelembe venni a városnak a pályaudvar elhelyezésére vonatkozó kívánságát. Borítóképen: A Tiszai pályaudvar épülete (eredetileg más épület állt itt, a fényképen 1901-ben
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

A legnagyobb folyami oldalkerekes gőzös: a IV. Károly hajó

A napokban érkezett a hír, miszerint komoly tervek vannak arra vonatkozóan, hogy a valaha volt legnagyobb magyar lapátkerekes gőzöst újraépítsék, mint múzeum- és rendezvényhajó. Ez a terv – ahogy az már csak lenni szokott manapság – azonnal politikai vihart kavart, de mi ezt egyetlen szóra sem méltatjuk, a napi politikát meghagyjuk azoknak, akik élvezettel dagonyáznak […]
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Ásó és kapa után nem a nagyharang jött, de volt autó és áramfejlesztő! Röck István Gépgyára

A vállalat története igen messzire nyúlik vissza, onnan kell kezdenünk, hogy Röck István szitakészítő mester 1802-ben a Váci úton szita- és kapakészítő műhelyt nyitott. A „gyár” kezdetben főleg sziták, rosták és drótfonatok termelésével foglalkozott, de 1841-ben a gyártási körébe felvette a különféle mezőgazdasági gépek készítését is! Borítóképen: Röck István Gép- Gőzkazán
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Amikor Rába-Krupp teherautók és buszok készültek

1896. március 27-én egy tőkéscsoport beadványt nyújtott be Győr város törvényhatóságához. A beadványban állami kedvezményeket, vámmentességet, illetve előrendeléseket kértek, amiket meg is kaptak. A részvényjegyzési ív szerint a gyár feladata: „Vagonok, gépeknek és gőzkazánoknak gyári készítése, mindennemű villanyos telepeknek és berendezéseknek előállítása (…)”. A
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Kossuth, Széchenyi, határok és vasút: a Sopron–Bécsújhely-vasútvonal

Talán nem meglepő, de Kossuth és Széchenyi a vasút ügyében sem feltétlenül voltak azonos állásponton. A Magyar Középponti Vasúti Társaság 1846. július 15.-én megnyitotta Pest és Vác közötti vonalát, melynek távlatosabb értelme az volt, hogy a Duna bal partján kössék össze Pestet és Bécset. Borítóképen: Lajtaszentmiklós vasútállomás Ez a terv később megvalósult, de akkor
Magyarság Történelem Történelem Videók Világ

Benyovszky Móricra emlékezünk halála napján

A világ híres utazóinak és felfedezőinek nagyjai közé tartozik, aki 45 évig tartó rövid életútja során négy világrész több országának történetébe írta be a nevét, a távoli vidékeken tett utazásaival, földrajzi felfedezéseivel. Hátrahagyott emlékiratai nyomán számos irodalmi mű, regények, színdarabok és ezeknél jóval kevesebb tudományos mű született. Borítóképen: Benyovszky
Magyarság Nagyjaink Történelem Világ

1867 május 22.: Kossuth megírja a Cassandra-levelet

A Cassandra-levél Kossuth Lajosnak Deák Ferenchez írott nyílt levele, amellyel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése óta emigrációban élő Kossuth az 1867-ben megszületett kiegyezésről mond (elutasító) véleményt. A Párizsból küldött nyílt levél Kasszandra trójai mitológiai királylányra utal, kinek jóslatait figyelmen kívül hagyták. A levél, bár nagy hatást
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

A Ganznál is „jártunk” egyet – termékeik pedig ott voltak a világ minden táján!

A Ganz történetét sokan ismerik, de ma már azt is tudjuk, hogy abban a formában, ahogy korábban ismerhettük, ma már nem létezik. Mi most egy olyan korba kalauzoljuk el a kedves olvasót, amire ma már senki nem emlékezhet igazán, de azért a korabeli sajtóból mégis össze lehet szedni, hogy miként is állt a Ganz 1927-ben! […]