Mindenszentek napja és a Halottak Napja két fontos keresztény ünnep, amelyek mélyen gyökereznek a történelmi, kulturális és vallási hagyományokban. Ezek az ünnepek segítenek abban, hogy emlékezzünk az elhunytakra, és imádkozzunk értük, valamint hogy ápoljuk a hagyományokat és a kultúrát,
Ez egy gyásznap, amit a Krisztus szenvedésén és halálán való elmélkedéssel kell tölteni, nincs szentmise sem. A húsvéti örömünnep ezen az estén kezdődik a tűzszenteléssel (a remény, a fény születése), majd a keresztvíz-szenteléssel.
Nagypénteken a Katolikus Egyház Krisztus halálára és szenvedésére emlékezik. Ezen a napon a világon sehol nem mutatnak be szentmisét, hiszen Krisztus maga az áldozat, az oltár díszek nélkül emlékeztet a Golgota csupasz szikláira és az önmagát teljesen átadó Krisztusra is.
Történelmi tapasztalataink arra tanítottak bennünket, hogy az építészet, az ideológia és a nemzeti identitás között szoros a kapcsolat. A magyar kormány ezért 2010 óta kiemelt hangsúlyt fektet a klasszikus építészeti emlékek helyreállítására, ami a magyar nemzeti identitás megerősítésének fontos eleme. Borítóképen: A Bazilika kupolája készül! Ezen munka fontos lépéseként a
Azt már biztos mindenki hallotta, hogy a szépséges Margitsziget egy magyar királylányról, Árpádházi Szent Margitról kapta a nevét. Rövid, szolgálattal és isteni csodákkal teli életét szinte végig a margitszigeti apácakolostorban töltötte, különleges históriáját az un. Margit-legenda foglalja össze, amely a 13-14. században keletkezett, Margit halálát követően.
András apostol vagy Szent András (? – 70 körül) egyike volt a tizenkét tanítványnak, akik szem- és fültanúi lettek Jézus földi művének, majd vértanúságot szenvedtek. A Galileából származó András testvére volt Simeon Péter, akit Jézus az egyház alapjává tett meg. András Isten-keresésére jellemző, hogy a Jézus szolgálatát előkészítő utolsó próféta, Keresztelő János
Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáné-kertben búcsút vett tanítványaitól