Kezdőlap Posts tagged Kossuth Lajos
Magyarság Nagyjaink Történelem

Az erdélyi, avagy Makk-féle összeesküvés

Szabolcs Fürjes 231
Kossuth Lajos soha nem nyugodott bele, hogy a Magyar Királyság Habsburg fennhatóság alatt maradt az 1848-as forradalom és szabadságharc után is, így tovább szervezkedett annak érdekében, hogy az ország kivívja azt a függetlenséget, amiért oly sokan vérüket adták. Borítóképen: Kossuth Lajos 1851-ben Világos és Arad után sokan kényszerültek külföldre, így Kossuth sem tért
Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem

1841. január 2.: Elindul a Kossuth Lajos szerkesztette Pesti Hírlap

Szabolcs Fürjes 245
„Most, midőn e lapokat megnyitom, örömmel van szerencsém értesíthetni a’ tisztelt közönséget, hogy semmit el nem mulasztottam, mi által a’ lap érdekességét emeljem, és szives szándékomat, a’ közkívánatnak megfelelni, tettleg bizonyítsam. Úgy vélem, e’ szándékomnak fényesb tanúságát nem adhatom, mint az által, hogy a’ szerkesztés vezérlésére Kossuth Lajos urat kértem meg,
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

A magyar tenger flottája: a Balaton Gőzhajózási Társulat

Szabolcs Fürjes 314
Gróf Széchenyi Istvánt nem véletlenül nevezik a legnagyobb magyarnak. Kossuth Lajos egyik legnagyobb politikai ellenfele, a polihisztor belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász. Borítóképen: Újra vízen a rekonstruált Kisfaludy gőzhajó A Batthyány-kormány közlekedési minisztere nevéhez olyan nagyívű fejlesztések kapcsolódnak, mint a
Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem

Kossuth Lajos azt üzente

Szabolcs Fürjes 275
Kossuth az emigrációban is aktív maradt. Ennek tanúbizonysága a több kötetben megjelent „Irataim az emigráczióból” című többkötetes mű is, mely Budapesten az Athenaeum kiadásában 1882-ben jelent meg. A harmadik kötetnek „A remény és csapások kora” a címe. Kossuth ebben a kötetben az 1860 és 1862 közötti időszak történéseiről számol be. Borítóképen: Kossuth Lajos 1880-ban
Hírek Magyarság Történelem

Fillérből lesz a forint

Szabolcs Fürjes 336
1946 augusztus 1-jén vezették be Magyarországon a forintot, és váltópénzét, a fillért. Igen komoly szükség volt erre, ugyanis a pengő erősen megrogyott, és – miután a kommunista vezetők nem szerették volna tovább vinni a „kapitalista métely” ezen eszközét, na meg a bizalom is elillant a pengő iránt… – váltani kellett! Borítóképen: A legelső fillér 1892-ből […]
Hírek

„Mohácson meleg volt, Világoson sötét”

Szabolcs Fürjes 324
A magyar sereg Világos közelében, a várostól mintegy 15 km-re északra levő csigérszőllősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatoknak. Görgey Rüdiger lovassági tábornok vezérkari főnökével, Frolov tábornokkal tárgyalta meg a fegyverletétel idejét, módját és egyéb körülményeit, mely szerint annak helye a fenti mezőn legyen, Pankotán túl, a Csiger-patak mentén, pontosan

Galéria

Logó