Valamiért nem igazán van benne a köztudatban a „Komédia Balassi Menyhárt árultatásáról” című alkotás, pedig a 16. századi irodalmunk egyik legbecsesebb emléke. Központi alakja, Balassi Menyhárt történeti személy, korának egyik hírhedt alakja. Tinódi Lantos Sebestyén hősiességét magasztaló
Szent István (születési nevén: Vajk, latinul: Sanctus Stephanus) az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király. Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia, a keresztény magyar állam megteremtőjeként a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja. A katolikus egyház egyházszervezői tevékenysége miatt szentté avatta és Magyarország fővédőszentje lett. Borítóképen:
A 950 körül a Bulcsú harka* vezetésével 948 körül VII. (Bíborbanszületett) Kónsztantinosz bizánci császárnál járt magyar követségre hivatkozva a császár fiának, a leendő II. Rómanosznak írt, „Birodalom kormányzásáról” szóló művében azt írja, hogy a hét magyar törzs fölött a vezérlő fejedelem, Árpád, a három csatlakozott kazár (helyesebben kabar) törzs fölött a fejedelem
Ma jobbára az öröksütés egy jókora lakomát jelent, mikoris egy nagyobb társaság szabad tűzön süt meg egy ökröt. De nem ám akárhogy! A szakirodalom azt írja, az ökörbe tölts egy kisebb birkát, abba egy pulykát, a pulykába egy tyúkot, abba egy galambot, a galambba meg egy héjas tojást. Ha a tojás keményre főtt, kész az […]
Teljes nevén: Somlyai Báthory (Báthori) István. A későbbi erdélyi fejedelmek őt, mint a Hunyadi Mátyás óta legsikeresebb magyar politikust tekintették példaképüknek, követték azon koncepcióját, hogy Magyarországot Erdélyből kiindulva is lehet egyesíteni. Borítóképen: Báthory István fejedelmet a Habsburg-udvar és a török porta egyaránt elismerte A Báthory család somlyói
A szatmári béke a Rákóczi-szabadságharcot lezáró békeszerződés. Tény, hogy II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem ekkor Lengyelországban az orosz cárral tárgyal, és Károlyi Sándort csak időhúzó tárgyalásokra hatalmazta fel gróf Pálffy János tábornaggyal, aki a magyarországi császári haderő élére Sigbert Heister helyére nevezett ki a bécsi udvar, a rendek mégis támogatták a
Másképp feltéve a kérdést; Valóban „Nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára”? Nem az a kérdés, hogy Mátyás elfoglalta, vagy sem Bécs városát, hanem az, hogy vajon mit és hogyan tett, amikor Bécset bevette! Mert bizony lett volna jó oka arra, hogy akár vérengzést rendezzen – azóta meg csak további okot adott Bécs egy ilyen […]
Azt mindenki tudja, hogy a tihanyi alapítólevél az egyik legfontosabb magyar nyelvű szórványemlék, a lejegyzett magyar szavak latin nyelvű szövegbe ágyazódnak be. Az is közismert, hogy az okiratot I. András magyar király adta ki, és valószínűleg Miklós püspök fogalmazta. Van azonban pár olyan tény, ami nem biztos, hogy eleddig kellő hangsúlyt kapott az apátsággal
Az ikonikus magyar uralkodó, Mátyás király 1490. április 6-án hunyt el, földi maradványait azonban sosem azonosították. Ez idáig. Borítóképen: Mátyás (1443–1490) emléktábla a Storno-ház falán, ahol 1482 decembere és 1483 februárja között élt. (Sopron, Fő tér 8.) Hunyadi Mátyás, az igazságos 1458. január 24-től egészen a halála napjáig uralkodott. Közmegbecsülésnek örvendő,
Sajnos nem meglepő, de a tatárjárás kapcsán is kiderült, hogy az utóbbi évtizedek – sőt, lassan évszázadok… – során uralkodó tendencia ezt a számunkra igencsak vészterhes kort is Magyarország, a magyarság degradálására használta ki. A ma magyarja nem lesz kevesebb vagy kisebb, de több sem azáltal, hogy megismeri valós történelmét, ellenben visszanyerheti igencsak