Nem gondoljuk, hogy sokan tudják mi volt az a Metallo Karosszériagyár Rt., pedig a cég tulajdonosa és vezetője, Piltzer György olyan szabadalmak birtokosa volt, melyek a világon elsőként alkosson meg olyan gépjárműveket, melyek nem fa, hanem lemez vázzal készülnek, így sokkal tartósabbak, és
Mihály Dénes Gödöllőn született 1894. július 7-én. Kezdetben érdeklődését a motorok szerkezete és működése kötötte le, aminek fényes bizonyítéka, hogy tizenhat esztendősen olyan könyvet írt az autókról, ami több kiadást is megért. Második könyvének témája a motorkerékpár volt. Borítóképen: Mihály Dénes asszisztensével, Szappanos Sándorral – 1930 Miután elvégezte a
Egerfarmosi és sztregovai Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13.) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú, ipari frekvenciájú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasútvillamosítás úttörője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Nem véletlen, hogy nem egyetlen találmányról van szó, Kandó
Azt ugyan nem pontosan értjük, hogyan kapcsolódik egymáshoz a Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (RMKI) Tokamak-típusú kísérleti fúziós berendezése, valamint a szürkehályogot korai korai felismerését szolgáló műszer, a cataractoscop (talán mindkettő a spektrometriához köthető), de nekünk, akiknek nem adatott annyi tehetség, mint a 2020 decemberében elhunyt Hrehuss
Bay Zoltán műegyetemi tanár olyan rádióvevőkészüléket szerkesztett, amelynek segítségével rövidhullámokat bocsát ki a tőlünk több mint 300.000 kilométer távolságban levő Holdra, az így világűrbe röpített hullámok pedig két és fél másodperc múlva érkeznek vissza aRadam-szerű készülékbe, bizonyítva azt, hogy sikerült áttörni azt az atmoszférát, amely ezideig hermetikusan
„Tanulmányaim, hosszabb ideig való tartózkodásom keleten, s végül személyes ismeretségem Törökország politikájának több befolyásos szereplőjével sok oly adatot szolgáltatott kezembe, mely a nagyközönség előtt ismeretlen, s némi tekintetben új világot vet a kérdésre” – írja Dr. Germanus Gyula a Vasárnapi Ujság 1908. augusztus 16.-án megjelent cikkében, amit az akkori új
„Tanulmányaim, hosszabb ideig való tartózkodásom keleten, s végül személyes ismeretségem Törökország politikájának több befolyásos szereplőjével sok oly adatot szolgáltatott kezembe, mely a nagyközönség előtt ismeretlen, s némi tekintetben új világot vet a kérdésre” – írja Dr. Germanus Gyula a Vasárnapi Ujság 1908. augusztus 16.-án megjelent cikkében, amit az akkori új
„Tanulmányaim, hosszabb ideig való tartózkodásom keleten, s végül személyes ismeretségem Törökország politikájának több befolyásos szereplőjével sok oly adatot szolgáltatott kezembe, mely a nagyközönség előtt ismeretlen, s némi tekintetben új világot vet a kérdésre” – írja Dr. Germanus Gyula a Vasárnapi Ujság 1908. augusztus 16.-án megjelent cikkében, amit az akkori új
„Pollak Antal és Virág Sándor, a gyors táviratozás magyar felfedezői, e hónap 13-án indultak az Oceania hajón Amerikából hazafelé. A két jeles magyar feltaláló a lefényesebb sikereknek eredményeit hozza magával: dicsőséget s két millió dollárról való szerződést, amelyet a „Trust Compagnie“-val kötöttek” – írta a Pécsi Napló 1899. december 19.-én, 289. lapszámában, majd így
Szerencsére – helyesebben a magyar tudós elmének köszönhetően! – ma is vannak olyan magyar termékek, amelyek méltán sorolhatók a magyar ipar remekei közé. Idősebb dr. Béres József munkáját számos kitüntetéssel, plakettel és köszönőlevéllel elismerték, a nyomelempótló szer megalkotója sok szakmai díjat is kapott, de ami még ennél is fontosabb, igen sokaknak segített