A Gyermelyit leginkább kiemelkedő minőségű tésztáiról ismerjük, de ma már igen szerteágazó tevékenységet folytat. A vállalat kitűnő példája annak, hogy a kényszert hogyan képes az összefogás sikerré kovácsolni. Ez még akkor is igaz, ha magát az összefogás is kényszer szülte… Borítóképen:
1236. december 27-én lépett ismét Magyarország földjére Julianus barát, aki még 1235 májusának elején indult el keletre, hogy felkutassa a honfoglaló törzsektől elszakadt magyarokat. A domonkos szerzetes vándorútja során négy hetet töltött el távoli rokonaink között, akiknek életmódjáról, szokásairól és nyelvéről hasznos adatokat szolgáltatott elöljárói és az utókor
Nem, itt és most nem a Sándor Palotában öngyilkosságot elkövető miniszterelnökről, hanem egy olyan labdarúgóról lesz szó, aki történelmet írt, de valamiért mégis mostohán bánt vele az utókor… Pedig a hajdúsági szurkolók Tanár úrnak szólították, a diósgyőriek pedig elegáns stílusa, légies könnyedsége miatt Kisasszonyként emlegették, és egyébként is tiszteltre méltó, jó
Kecskeméti Zsigmond Polgárdi prédikátor „A magyaroknak eredetekről, ezeknek királyjainak életekről, viselt dolgaikról, halálokról, temettségekről, kik alatt mi jött a magyar koronához, és mi nyeretett el, Pálma Ferencz Károly ur munkájából magyar versekben csinált rövid historiácska” című műve először Landerer Kalendáriumában 1793-ig jelent meg mi az 1795-ös kiadásból
Árpád nagyfejedelem vezérletével 895 táján letelepedtek őseink a Kárpát-medencében, ezt nevezzük honfoglalásnak. A kutatások egyre inkább abba az irányba mutatnak, hogy ez csak a második, vagy akár a harmadik beáramlás volt, de tény, hogy ekkorra irányításunk alá vontuk az Alföldet, a Kisalföldet, a Csallóközt, a Szerémséget és Mezőföldet is. Időről időre azonban izgalmas
Vallyuk meg, hogy nagyon meg szükültünk a’ Magyarságba mellynek ugyan böségébe soha nem vóltúnk. Tsudálkozom nagy nemzetünkön, hogy ö, ki külömben minden tulajdonainak fen tartásába olly nemes, nagy és álhatatos indúlattal viseltetik, a maga anya nyelvétt feléjteni láttatik; ollyan világba pedig, melybe minden Haza, önnön nyelvét emeli; azon tanúl, azon perel,
Itt és másutt is előszeretettel alkalmazták a magyar bevándorlókat, s a rengeteg visszaemlékezésből tudjuk, bárhová is kopogtattak be, mindenütt szívesen fogadták Európa e kis nemzetének fiait, akik ugyan erős akcentussal beszélték az angolt, de elképesztően eredeti volt a gondolkodásmódjuk, s akik a tehetségük mellett a szabadságszeretetükről voltak legendásan híresek.
A lidérc avagy lüdérc, lúdvérc, lederc, lidroc, lidröc, inglice, mit-mitke … az ősi magyar mitológia mitikus lényeinek egyike. Számos különböző képzeletbeli mesebeli lény gyűjtőfogalma, de ezekben a lidérc képzetekben számos átfedés van. Azt nem lehet tudni, hogy a lidérc alakok egy valahai közösből származnak-e. A lidérctől – bármilyen hasznos lény is legyen…
A magyar törzsek Árpád nagyfejedelem vezérletével 895 táján telepedtek le a Kárpát-medencében. Ezt nevezzük honfoglalásnak, amelynek során őseink irányításuk alá vonták az Alföldet, a Kisalföldet, Csallóközt, Szerémséget és Mezőföldet is. A gazdag legelők remek életfeltételt biztosítottak, a térség nemzetünk bölcsőjévé vált. Borítóképen: Munkácsy Mihály:
Megelőzte Losonczyt néhány nappal egy másik hős magyar, ki bár kisebb várat védett, hősi jellemben éppen olyan nagy volt. Drégely vára az Ipoly bal partján fekszik s annyiban volt fontos hely, hogy ez volt a kulcsa Egernek és a bányavárosoknak. Rosatag kis erősség lehetett, de mégis hetekig ellenállt Ali bég, budai basa ostromának. Benn Szondy […]