Detrekő vára (Detrekőváraljával együtt) 1920-ig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott. A vár akkor már romos állapotban volt, így mondhatnánk, nem nagy veszteség, de ha fellapozzuk történelmünk igen vaskos könyvét, rájövünk, hogy Detrekő vára ezer szállal kötődik Magyarországhoz.
Az államosítás utolsó nagy folyamata az 1948. március 25-i Minisztertanács határozatával kezdődött, amely elrendelte a száznál több munkást foglalkoztató üzemek államosítását. 1948 októberéig az állam átvette a feldolgozóipari gyárak 22%-át, amelyek mintegy 70%-a foglalkoztatta a feldolgozóipar dolgozóinak. 1949 elejére az állam már megszerezte a feldolgozóipar 39%-át, a
Gróf szentgyörgyi Hugonnai Vilma (Hugonnai Vilma Jozefa Laura Ilka helyenként tévesen Hugonnay) (Nagytétény, 1847. szeptember 30. – Budapest, Kőbánya, 1922. március 25.) az első magyar orvosnő.
A Peleskei nótárius a magyar humor egyik hagyományossá vált tipikus alakja, melyet Gvadányi József gróf teremtett meg ily címmel 1790. megjelent szatirikus verses elbeszélésével. Szóval Gavdányi József író, művészember volt? Igen, de ez csak az „egyik élete” volt! Hogyan lehet ez? Nos, egy kis „előzetes” a cikk további részéből: 1757. október 15-én, Berlin lerohanásakor
Az 1442-es szebeni csata jelentősége nem csak abban állt, hogy Hunyadi János kiváló hadvezéri képességeit bizonyította meg, hanem abban is, hogy az eredményes ellenállás megszilárdította az erdélyi rendek bizalmát a vajda iránt, és lehetővé tette számára, hogy további seregeket verbuváljon a török elleni harcra. Emellett az is fontos, hogy a szebeni csata a török katonai
„… az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: – Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál. (…) Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél! Íme, fogansz méhedben, […]
Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az
Papp László (közismert nevén Papp Laci, beceneve Görbe), (Budapest, 1926. március 25. – Budapest, 2003. október 16.) háromszoros olimpiai bajnok magyar ökölvívó, edző, sportvezető.
Leövey Klára egy beregi földbirtokos, megyei táblabíró és Szathmáry Eszter (1796-1864) leánya volt. Édesapja nem volt takarékos, ezért az öröklött vagyonuk hamar elkallódott. Édesanyja nevelte fel Klárát és a zenében és éneklésben is kiképezte.
Vásárhelyi Pál (Szepesolaszi, 1795. március 25. – Pest, 1846. április 8.) magyar vízépítő mérnök, a Tisza szabályozásának mérnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.