Kezdőlap Posts tagged magyarság
Magyarság Történelem

Az U 30, avagy az eltűnt Ganz-Danubius tengeralattjáró nyomában

Szabolcs Fürjes 181
Az első világháború voltaz a nagy háború, melyben először vetettek be tengeralattjárókat, sőt mi több, a németek korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdetett és vívott a 1917-től, bár a történészek egy része már az 1915-ös év februárja és májusa közötti brit vizeken folytatott német tengeralattjáró-hadjáratot is korlátlan tengeralattjáró-háborúnak tekinti, azzal együtt is,
Magyarság Történelem

Ebéd a kettőhatvanason

Szabolcs Fürjes 243
1979 tavaszán futótűzként járta be a sajtót a rövid hír, miszerint a BKV egy új, igenkülönleges buszt alakított ki, és helyezett üzembe. Ha úgy nézzük, ez egy luxusbusz, hiszen étkezést csak a legjobban felszerelt buszokban biztosítanak, de ahogy a borítóképen is látszik, inkább egy kantin volt ez. Borítóképen: Ebéd a kettőhatvanason – 1979 „A Budapesti […]
Hírek

Páncélozott Szállító Harcjármű (PSZH) öthengeres Rába motorral!

Szabolcs Fürjes 535
A hetvenes évek elején készült el a PSZH háromtengelyes változat terve, illetve annak egy teljesen új vonalvezetésű, 4 tengelyes továbbfejlesztett változatának elő-tervei is. Sajnálatosan e két tervezet sem került gyártásba. Borítóképen: Április 4.-i díszszemle ~ 1984 A magyar kerekes páncélozott járművek története igen korán kezdődött, ugyanakkor elég régen véget is ért…
Hírek

Csepelek a hadseregben

Szabolcs Fürjes 137
Már a kezdetek kezdetétől nem csak a polgári felhasználásra gondoltak akkor, amikor döntöttek, hogy teherautók gyártását indítják el. Ennek oka igen egyszerű: egyrészt a hadi felhasználás egyfajta állandó keresletet biztosít a vállalatnak (ez egyfajta állami segítség a nagyobb darabszámok elérésében), másrészt pedig akkor (még) nem volt elegendő kapacitása a szovjet
Magyarság Történelem

Amikor a szovjetek árulták a Steyr motorjait…

Szabolcs Fürjes 108
A Csepel Autógyár eredetileg repülőgépgyárnak épült, azonban a háború után világossá vált, hogy repülők építésére nem lesz lehetőség, ellenben igen nagy szükségvolt teherautókra, és persze olyan, akkor modernnek számító dízelmotorokra, melyeket aztán a gazdasági ágak minden területén fel lehetett használni. Igen ám, csakhogy a valamikori szigetszentmiklósi Dunai
Magyarság Történelem

A titokzatos terepes Ikarus, az IK 259

Szabolcs Fürjes 655
„Az Ikarus 259 típus összkerékhajtású autóbusz. Konstrukcióját tekintve egyedülálló autóbusz, mely 30—35%-os emelkedőn, bukkanón is képes felmenni. A jármű fenékrésze 50 cm-re van a talajtól, terepszöge 16 fokos. Hossza 10 m. Szállítható utasok száma 41 ülő, 30 fő álló” – írta a Technika 1979. májusi számában. Borítóképen: IK 259 négykerék hajtással Azt tudjuk, hogy volt
Magyarság Nagyjaink Történelem

1930: Milyen a magyar autó?

Szabolcs Fürjes 107
Tíz osztrák és négy magyar versenyző tette meg hibapont nélkül az Alföld-Alpesi Túrautat. Ez szép. Borítóképen: Az eredményközlés! Ennél is szebb, hogy a versenyt magyar ember, Balázs László nyerte meg, méghozzá egy jeles magyar gyárosnak, Balázs Hugónak, a Magyar Fémlemezipar Rt. vezérigazgatójának fia, aki maga is tevékeny részt vesz a vállalat ügyeinek intézésében. De a
Magyarság Nagyjaink Történelem

A magyar karosszéria nagymesterei: Hodács János

Szabolcs Fürjes 282
Talán éppen az első autógyár, a MARTA, és a győri Magyar Waggon- és Gépgyár kivételével szinte minden karosszéria-építéssel foglalkozó vállalat Budapesten működött, hiszen itt – különösen a VIII. kerületben – nagy hagyománya volt a fogatolt kicsik építésének, és az ezzel foglalkozó vállalkozások sok esetben váltottak autókarosszéria gyártásra. Borítóképen: A szegedi Hodács
Magyarság Történelem

Ikarus: Gyártsunk buszt alumíniumból!

Szabolcs Fürjes 625
„Az IKARUS székesfehévári gyáregységében elkészült az első olyan autóbusz, amelynek karosszériája kizárólag alumínium felhasználásával készül. Az új autóbusz Finta László formatervező művész modell. Hosszúsága 11 méter, súlya két tonnával kevesebb mint a hasonló méretű acélvázas buszoké. Újdonságnak számít az is, hogy a karosszériába 192 lóerős Mann (igen, két „n”! – a

Galéria

Logó