Bécsnek az lett volna az ideális, ha csakis és kizárólag az uralkodó irányába lettek volna elkötelezettek a fent említett személyek, és még a megalázástól sem feledkeztek meg, ugyanis a „a kezelő és szolgaszemélyzet” kinevezését meghagyták a honvédelmi miniszternek. Borítóképen: A Magyar
Igaz ugyan, hogy hat évig dolgoztak az építésen, és nyilván sok problémával kellett szembenézni, de azért 1836-ra mégis elkészült az akadémiának helyet adó intézményi épület. Ez szép eredmény, de a helyzet tovább bonyolódott… Borítóképen:A Ludoviceum 1872-ben (forrás: Vasárnapi Ujság) Ekkor tehát elindult a képzés? Nos, nem… A tisztképzés megkezdésének ezt követő fő
Ott tartottunk tehát, hogy összegyűlt a megfelelő összeg az akadémia megépítésére, de itt a történetnek még koránt sincs vége, sőt, igazság szerint még csak most haladunk a kezdetek felé. Borítóképen: A Ludovika egy reformkori metszeten (forrás: Magyar Krónika – 2014.) És itt jön egy ma már igen furcsának ható, de igaz eleme a történetnek! Bár […]
„… már egy 1808-ki országgyűlési határozat alapján, melyben az ország rendei kimondták,hogy a magyar ifjúság felsőbb katonai kiképzésére (az akkori körülmények erre ugyancsak indíthaták a nemzetet!) katonai akadémiát fognak közadakozásokból emeltetni.” Borítóképen: A Ludoviceum épülete az 1850-es évek körül (forrás: Berza László (szerk.): Budapest Lexikon) A Vasárnapi
„2021. november 6-án ünnepélyes gyászszertartás keretében temették vissza eredeti nyughelyére báró Eötvös József és nagyszülei földi maradványait Ercsiben. A gyászmisét Spányi Antal, a Székesfehérvári egyházmegye püspöke celebrálta a Jubileumi Eötvös Kórus kíséretével.” Borítóképen: Báró Eötvös hamvainak átvitele az ercsii családi sírboltja,1871. február 6.-án (forrás:
„Senki sincs, nemcsak magában a fővárosban, nincs az egész országban, akit azon nagyszerű tervezések ne érdekelnének, melyek Pest szépségének, nagyságának, világvárosi jellemének egészen új látköröket nyitnak meg s melyeknek részben legalább és fokonkénti valósulását talán már a legközelebbi jövőben várhatjuk.” Borítóképen: A királyi Tárkert és a budai Dunapart: a
Miután Watt felfedezte a gőzgépet, hihetetlen fejlődés indult meg, ekkor kezdődött az az ipari forradalom, amit először a gőzgépek hajtottak. Milyen változásokat hozott mindez? Szemléletes példa, hogy az akkor cirka 280 millió főt számláló Európa (Oroszországot is beleértve!) teljes lakosságának a felét kellett volna szövőszékhez ültetni, ha a gőzgépekkel felszerelt
Báró Julius Jacob von Haynau előtörténetéval nem foglalkozunk, elég róla annyit tudni sajnos, hogy 1849. március 31-én a lombardiai Bresciában osztrák seregek háta mögött kitört felkelést kíméletlenül vérbe fojtotta, ekkor ragadt rá a „Bresciai hiéna” gúnynév. Később a magyarországi forradalom és szabadságharc megtorlásában játszott szerepéért véreskezű hóhérként tekint rá
Henry Ford befektetőivel együtt 1903. június 7-én hozták létre a Fod Motor Company nevű céget. A Ford T-modell elnevezésű autót 1908 szeptemberétől 1927 októberéig gyártotta, és ebből a típusból 15 milliót adtak el gyártása során. Ezúttal azonban nem az autógyártás az a párhuzam, amit a pécsi szénbányák esetében találtunk, hanem Ford üzleti modelljét találtuk meg […]
1865 december 14.-én a Budai várban a királyi palotában olvasták fel I. Ferenc József trónbeszédét, amiben a császár egyrészt személyi változásokat jelentett be, másrészt a kiegyezés irányába mutató döntésekről, illetve lehetőségekről esett szó. Borítóképen: Az Andrássy-kormány alakulásakor, felül középen: Idősebb gróf Andrássy Gyula; felső sor balról: báró Eötvös József,