„… az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: – Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál. (…) Ne
1442 március 25-én Hunyadi János és Újlaki Miklós, az erdélyi vajdák vezetésével sikerült legyőzniük Mezid bég hadseregét Erdélyben. Az időszakot azonban belháború és trónharcok jellemezték Magyarországon Habsburg Albert király halála után, mely a leghatalmasabb nemesek két táborra szakadásához vezetett. Borítóképen: Thuróczy krónika (A magyarok krónikája) – Hunyadi
Bartók Béla (Torontál vármegye, Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb
Érdekes szelete a budapesti városépítésnek, és közlekedésszervezésnek az Árpád híd pesti hídfőjének és környékének rendezése. Az Árpád híd építése Kossalka János tervei szerint már 1939-ben elkezdődött, de aztán 1943-ban a háborús helyzet okán leállt az építés, amikor pedig a háború után, 1948-ban újraindult az építés, nem az eredeti tervek szerint valósult mag a híd.
„A strandfürdő Budapest olyan területén fekszik, ahol a szabad Dunán kívül nincs közelben fürdési lehetőség” – írták az újságok 1947-ben. A leírás az akkor Árpád-strandfürdő néven futó beruházás indoklása. De hol van ez a fürdő ma? Nos, sokáig Szabadság Strandfürdő néven nevezték, de – miután akkor ezen a néven tulajdonképpen bármi is futhatott… -, a […]
Megannyi tudós, sportoló, filmsztár született Magyarországon mégis külhonban lett sikeres. Van aki felett csak a határok futottak át, és van olyan aki nem csak hazáját de a földrészt is elhagyta. Ilyen Weisz Erik is akinek a neve talán nem mond semmit de ha azt mondjuk Harry Houdini akkor mindenkinek beugrik a szabadulóművészet koronázatlan királya. Hát […]
Kossuth Lajos élete 45 évét töltötte szeretett hazájától távol, egészen 1894-ben bekövetkezett haláláig. Ferenc József nem engedélyezte az állami dísztemetést, de így is több százezer magyar búcsúztatta a „turini remetét”. Utánajártunk, hol és hogyan teltek a napjai. Borítóképen: Kossuth Lajos portréja, 1852 Talán a képek mindennél többet elmondanak, így most egy
1873. június 23. A Déli Vasút eléri Fiumét, így a horvát város Magyarország egyetlen tengeri kikötőjévé válik. Az igaz ugyan, hogy Horvátország csak perszonálunió révén tartozott Magyarországhoz (önálló államigazgatással rendelkezett), de igen fontos szerepet töltött be! Borítóképen: Fiume (Rijeka) kikötője és a pályaudvar Ennek oka, hogy a nemzetközi kereskedelem ebben az
Az elmúlt években többször is megjárták a sajtót azok a hírek, melyek egy igen furcsa körülmények között folyó bontási munkáról (omlással, porral, bezáró üzletekkel) jelentek meg, de mi most akkor sem foglalkozunk az épület történetének ezen részével. Sokkal inkább azzal, hogy bemutassuk: ez az épület nem irodának épült, még ha manapság aki ismeri azt is […]
Ma már természetesen MÁV-állomásként ismerjük ezeket az épületeket, de tudni kell, hogy 1932. július 1-jén vette az állam kezelésébe az államosított Duna-Száva-Adria Vasúttársaság (korábbi nevén Déli Vasút) mintegy 560 km-es magyarországi hálózatát, és ezzel majdnem nyolc évtizedre gyakorlatilag véget ért a magyarországi magánvasutak korszaka. De a mi történetünk korábbra