1442 tavaszán Hunyadi János vajda Erdélyben tartózkodott, május 28-án például Szászhermányból küldött egy levelet. A jelek szerint vele volt felesége, horogszegi Szilágyi Erzsébet is, aki kilenc hónappal később, 1443. február 23-án Kolozsváron megszülte második fiát, Mátyást. A kisgyermek
Ő fedezte fel, majd tárta fel 1934-ben több méteres földhordalék alól Hunyadi Mátyás visegrádi palotáját. Ezen dolgozott haláláig.
Ma jobbára az öröksütés egy jókora lakomát jelent, mikoris egy nagyobb társaság szabad tűzön süt meg egy ökröt. De nem ám akárhogy! A szakirodalom azt írja, az ökörbe tölts egy kisebb birkát, abba egy pulykát, a pulykába egy tyúkot, abba egy galambot, a galambba meg egy héjas tojást. Ha a tojás keményre főtt, kész az […]
Másképp feltéve a kérdést; Valóban „Nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára”? Nem az a kérdés, hogy Mátyás elfoglalta, vagy sem Bécs városát, hanem az, hogy vajon mit és hogyan tett, amikor Bécset bevette! Mert bizony lett volna jó oka arra, hogy akár vérengzést rendezzen – azóta meg csak további okot adott Bécs egy ilyen […]
Veszprém és környéke a X. században a fejedelmi törzs szállásterülete lett, a környékbeli település nevek is ezt bizonyítják: Jutas (Árpád fia), Fajsz (Árpád unokája), Tevel (Árpád unokája), Nemesszalók (Ösbő apja). A magyarság történelmében, mint fejedelmi szállás- és tartózkodási hely a kezdetektől kitüntetett szerepet játszott Veszprém, amely nevét minden bizonnyal Géza
Az ikonikus magyar uralkodó, Mátyás király 1490. április 6-án hunyt el, földi maradványait azonban sosem azonosították. Ez idáig. Borítóképen: Mátyás (1443–1490) emléktábla a Storno-ház falán, ahol 1482 decembere és 1483 februárja között élt. (Sopron, Fő tér 8.) Hunyadi Mátyás, az igazságos 1458. január 24-től egészen a halála napjáig uralkodott. Közmegbecsülésnek örvendő,
Valamikor, réges-régen, amikor a magyarok királyt akartak választani, összehívták a népeket. Szegényt, gazdagot, minden rendűt egyaránt. Amikor összegyűltek, elengedték a táltosgalambot. Akinek a vállára szállt a galamb, az lett a király. Borítóképen: A táltosgalamb Élt egyszer egy szegényember, volt annak egy jóravaló, suttyó fia. Ezt a legénykét úgy hívták, hogy Mátyás.
Mátyás mellett élt a legmegbízhatóbb belső embere, aki nélkül a király soha nem ment messzire. Egyszer, valami rossz italú víztől Mátyás bizalmasa olyan kólikát kapott, csak halt meg. A földön fetrengve sanyargott. Borítóképen: Cifraszűr (ún. körülkoszorús szűr) elejének részlete a kifektetett gallérral (Századforduló, Kunság)Bp. Néprajzi Múzeum (forrás: Arcanum) Utolja
Kinizsi Pál valamikor az 1430-as években született, és bár rengeteg legenda szól a nagyerejű molnárlegény ifjúkoráról, ezek történeti hitele azért kérdéses. Tény azonban, hogy a király katonája vált belőle, és miután több hadjárat megannyi csatájában kitüntette magát, 1477-ben már saját serege élén vezetett várostromot Alsó-Ausztriában – írja a Rubicon.hu. Mátyás királytól
1946 augusztus 1-jén vezették be Magyarországon a forintot, és váltópénzét, a fillért. Igen komoly szükség volt erre, ugyanis a pengő erősen megrogyott, és – miután a kommunista vezetők nem szerették volna tovább vinni a „kapitalista métely” ezen eszközét, na meg a bizalom is elillant a pengő iránt… – váltani kellett! Borítóképen: A legelső fillér 1892-ből […]