Kezdőlap Posts tagged mezőgazdaság
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Szeged és az alföldi vasút: egy kevéssé ismert történet

Szabolcs Fürjes 199
Bár a Déli Vasúton a Budapest-Fiume teljes összeköttetés csak 1873-ban valósult meg, a tervek már régen ismertek voltak. Nem tudunk róla, hogy különösebb ellenzői akadtak volna a terveknek, de arról tudunk, hogy voltak olyanok, akik nem tartották a Déli Vasutat egyedüliként működve teljeskörű megoldásnak a magyar gazdaság szempontjából. Borítóképen: Eszék vasútállomás, a
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Kunlakta vidékek pásztorkutyája: a komondor

Szabolcs Fürjes 716
A komondor az egyik legismertebb magyar pásztorkutyafajta, amelyet mai formájában a legrégebben tenyésztettek ki. Nevének több magyarázata is van. Valószínűleg a kuman (kun) szóból származik, 1454-ben bukkant fel nyelvemlékeinkben, a Debreceni kódex 1519-ben már kutyanévként említi a kamondort vagy komondort. A szó a türk nyelvekben a kumanokhoz tartozást jelentette.
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

A magyar védelmező: kuvasz

Szabolcs Fürjes 252
Szeszélyes? Hűséges? Igen, mindkettő egyszerre, de semmiképpen nem agresszív, azonban, ha családját védelmezi, előbb hal meg, mint hogy feladná a harcot. Ez nem véletlen, ennek a szabadszellemű óriásnak a nyájak, a birtok és az emberek védelme volt a feladata már akkor is, amikor őseink megérkeztek a Kárpát-medencébe! Borítóképen: Fránics Máté és „Julis néni“ büszkesége;
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Amikor már a pénz sem segített, ott volt a Pick szalámi

Szabolcs Fürjes 228
Aki a ’70-es években gyerekeskedett, és volt szerencséje külföldre utazni, tapasztalhatta, hogy szülei – még ha egyébként a hétköznapokon nem is jutott a családi asztalra… – egy pár rúd Pick-szalámit mindig bepakoltak. Aztán ha kellett egy kis „nyomaték” a határon, vagy bármilyen más helyzetben, előkerült egy-egy rúd, és a nehéz helyzet máris megoldódott!
Erdély Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Az erdélyi pityókás kenyér

Szabolcs Fürjes 181
Ma már nehezen hisszük el, hogy az erdélyi Főkormányszék 1805-ben megfogalmazott kemény rendelete, mely „a népet erőltetéssel, büntetés fenyítékével szorította rá a pityóka termesztésre, a nemesi rendet pedig javaslással rávette” segített az egyik fő összetevő elterjedéséhez. De ez már a történetben egy későbbi kor, induljunk a kezdetektől! Borítóképen: Lassan kész a
Magyarság Tájak/korok Történelem

Száz éve írták: Csökkent a kenyér ára, de Budapest a legdrágább város a világon!

Szabolcs Fürjes 222
Persze már akkor sem mentek az újságírók a szenzációs címekért a szomszédba, ugyanakkor a száz évvel ezelőtti sajtóban megjelent cikkek rámutatnak, hogy nem volt éppen fényes a gazdasági helyzet. És hogy miért csökkent a kenyér ára? Nos, akkoriban a termés és a kenyér ára között még volt kapcsolat… Borítóképen: A ceglédi foszlós, fehér buzacipó – […]
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Címeres ökör? Szürkemarha!

Szabolcs Fürjes 328
Bár a „címeres ökör” kifejezést manapság a nagyon buta emberre szokás használni, a kifejezés eredete a szürkemarhához köthető, az ökörnek nagyra nőtt, felfelé hajló szarva által alkotott alak formájára utal. Ez az állat igazán hungaricum, ugyanis évszázadok óta velünk vannak, etetnek, itatnak, segítenek. De mégis mióta? Borítóképen: Ridegtartás Mexikópusztán (forrás:
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Csicsóka: a szegények krumplija?

Szabolcs Fürjes 231
Csókapityók, földialma, vagy akár tótrépa néven is ismerhető az a növény, aminek ugyan a föld alatti részét esszük meg, de talán legközelebbi rokona mégis a napraforgó. Sok tekintetben hasonlít is rá, de a mára szinte teljesen elfelejtett csicsókát teljesen másképp hasznosítjuk. Borítóképen: A csicsóka várgzása A napraforgó-rokonság nem megkérdőjelezhető, ugyanakkor a

Galéria

Logó