Nem, ez nem a millenniumi kiállítás volt, de az egyik első országos kiállítás, hiszen már 1872-ben Kecskeméten, 1876-ban Szegeden, 1879-ben Székesfehérváron is rendeztek ilyen jellegű ipari-mezőgazdasági kiállításokat. Méretében azonban ez volt magasan a legnagyobb, amit mi sem mutat jobban,
Mint azt pontosan tudjuk, a közlekedést egyrészt a gyáripar generálja, másrészt a gyáripar tudja előállítani azokat a termékeket, melyek – többek között – a közlekedési eszközöket gyártó vállalatok beépítenek, felhasználnak termékeikhez, vagy éppen az út- és vasútfejlesztéseket szolgálják. Nem véletlen, hogy a magyar ipar egészének fejlődésével olyan vállalatok emelkedtek
„A henger-rendszer <…> 1873-ban átalakuláson ment át, amidőn <…> a budapesti Ganzgyár vezérigazgatója, Mechwart András új rendszerű hengerszéket talált fel s a vezetése alatt álló gyárban a korábbi őrlő-rendszereket minden tekintetben felülmúló kéregöntvényű hengereket állított elő, mely rendszer csakhamar oly általános elismerésre tett szert, hogy nemcsak
Van talán, aki még emlékszik, hogy az 1868-ban alapított Láng Gépgyár – és hazai vetélytársa, amit később megvásárolt, a Röck-gyár – 1880 után kitartó munkával és elismerten jó gyártmányokkal teljes bizalmat szerezniük a hazai ipar széles területén, és ezzel kiszorították a külföldi (elsősorban brünni és prágai) gépgyárak termékeit a hazai piacról. Boríatóképen: A
Az aratás ünnep volt, hiszen rengeteg családnak a szálasgabona volt a megélhetése alapja. Ez az ünnep azonban nem a dőzsölés, ideje volt, sőt ez volt a munka dandárja! Bizony nem volt könnyű kereset a gabonatermesztés… Borítóképen: Kaszás aratás Ha a nagyon régmúltra tekintünk, akkor még termesztésről nem is beszélhetünk, ugyanakkor már arattak eleink. Voltak, akik […]
A régi lapokat böngészve sok hirdetésnél érdekes „apróbetűs” részekre lettünk figyelmesek. Íme a rövid, tömör, és elsőre persze teljesen érhetetlen mondat: „OKÁ és OSZH utalványra is kapható”. Miféle dolgok lehetnek ezek az utalványok? Egy kis kutatással kiderítettük, és érdekes dolgokra leltünk! Borítóképen: Csepel kerékpár hirdetés – „OKÁ és OSZH utalványra is
Érdekes történet a Tisza szabályozása, mert ugyan az igaz, hogy az árvizek ma már kevéssé veszélyeztetik például Szegedet, ugyanakkor a Hortobágy – és más alföldi tájak is – kiszáradtak, a talajvíz szintje rengeteget csökkent, és javarészt eltűntek az árterek, vele pedig az ártéri gazdálkodás is… Borítóképen: A Kilenclyukú híd a Hortobágy folyón Az tudományos vita […]
Az 1867-es gazdasági közösség legfontosabb eleme a vám- és kereskedelmi szövetség volt. Az erről szóló 1867. évi XVI. törvénycikk értelmében az Osztrák–Magyar Monarchia teljes területe egy vámterületet képezett, Magyarország és Ciszlajtánia között nem volt vámhatár, valamint teljesen szabadon mozgott a tőke és a munkaerő, egységes volt a pénz-, az érték- és a
A pásztor foglalkozás ősi állattartó mesterség, de életforma is. Kezdete az idők homályába vész, valószínűleg már a vadállatok háziasításával egy időben alakult ki, és szinte minden kultúrában fellelhető. Mivel az ősmagyarok alapvetően állattartásból és pásztorkodásból éltek, a különböző állatfajok pásztorainak más-más nevet adtak. Tájtól függően és az életkörülményeknek
Igen, tudjuk, hogy a libamáj nem az az étel, amit megengedhetünk magunknak, ám mégis szentelünk neki egy írást, hiszen, ha libamájat vesz az ember szinte bárhol a világon – bár sok helyen a francia foie gras néven ismerik… – az bizony nagy eséllyel Magyarországról származik. Persze, csomagolni tudni kell… A magyar lúd májának feldolgozásával készült […]