A második nagy világégés lezárulta után a magyarországi vállalatok folytatták működésüket – már amelyik képes volt erre, de a többség újra működött -, de sok esetben nem az eredeti profiljuknak megfelelő tevékenységet folytatták egy ideig, hanem a szovjet csapatoknak termeltek, illetve
A háború után az új rezsim arra törekedett, hogy minél nagyobb szervezeti egységekbe tömörítse az egyes termelési ágakat – legyen az a mezőgazdaságban, vagy az iparban. Ennek két oka volt véleményünk szerint; egyrészt volt egy közgazdasági kényszer, hiszen az egyes önállóan gazdálkodó gazdasági egységek mérete nem volt versenyképes a nemzetközi piacokon (vegyük figyelembe
’56 után világossá vált, hogy az addigi gyakorlatokat nem lehet követni, mert… Mert az az akkori elit bukásához vezetett volna, de – miután a „szereposztás” régen eldőlt a háború végi konferenciákon… – nem történt volna semmi, csak még több vér folyt volna… De az akkori vezetés ragaszkodott hatalmához, ezért más eszközökhöz folyamodott – miközben a […]
„Mindent a maga helyére! A Hortobágy szélsőséges éghajlati, mostoha talaj- és takarmánytermelési viszonyai közepette ma is fontos szerepet tölt be a magyar szürke marha. Dicséret illeti Simon Antal gulyást, aki szelíd bánásmóddal és hozzáértéssel ilyen kezessé nevelte az ohatiak Vándor nevű törzsbikáját” – írta az Állami Gazdaság című lap 1955. évi 7. évfolyamának első
A magyar ipari szintű mezőgazdasági gépgyártás Vidats Istvánnal kezdődött, ő volt az első magyar mezőgazdasági gépműhely és gyár alapítója. Bécsben tanulmányai, és munkája során ismerkedett meg az akkor alkalmazott modern ekeformákkal, de azokat nem másolta, hanem az úgynevezett Hohenheimi eke továbbfejlesztésével hozta létre saját gyártmányát, a Vidats ekét. Borítóképen:
A napokban érkezett hír, hogy a svájci Stadler vasúti járműgyártó nyolcvan éves tapasztalatára építve elkezdte a népszerű Flirt motorvonat-család akkumulátoros hajtásrendszerrel ellátott verziójának, a Flirt Akku névre keresztelt járművének gyártását. Szép történet, de az még szebb, hogy Magyarországon éppen száz évvel ezelőtt állt forgalomba az első elektromos,
Egy érdekes cikkre leltünk a Gazdasági Mérnök 1887. december 11.-én megjelent 50. számában. Talán nem is a tűzmentes malom szerkezete, vagy annak felépítése a lényeges, nekünk – így lassan 136 év távlatából – igazán az a szemlélet fontos, amivel a témát a szerző (I.R.) megközelíti. Borítóképen: A tűzálló hengermalom keresztmetszete „A malomipar hazánkban már rég […]
„Folyó hó 20—21-én zajlott le Frigyes királyi herceg magyaróvári uradalma krisztinamajori kerületének a vasúti állomáshoz közel fekvő területein az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE – a szerk.) ezévi országos szántógépbemutatója. Frigyes királyi herceg őfensége készséggel és örömmel bocsátotta az OMGE felkérésére a szükséges területet a rendezőbizottság
Definíció: A cséplőgép olyan zárt munkaterű, jellemzően kerekekre szerelt mezőgazdasági gép, amelyet a gabonafélék (búza, rozs, árpa, zab, rizs, köles, cirok), esetleg a cséplőszerkezet átalakításával egyéb kultúrnövények (napraforgó, kukorica, hüvelyesek, herefélék, fűfélék stb.) magjának kinyerésére, tisztítására és osztályozására használnak. Borítóképen: A 700 mm
Budapest XIII. kerületében, a lebontott Lehel téri piac helyén ifj. Rajk László tervei szerint épült fel 2002-ben az a vásárcsarnok, amelyet a népnyelv, a sajtó és a kritika találóan és azonnal Kofahajónak nevezett el. Éles vitákat váltott ki az új épület mind az építészek, mind a kritika, mind a nagyközönség körében. Nem vagyunk szakértők, a […]