A Méray márka – melyet Méray-Horváth Lóránt és Endre vezetett be, és vitt sikerre a múlt század ’20-as éveiben – soha nem állt le a fejlesztésekkel. Ennek oka nem csak az volt, hogy akkoriban a motorkerékpárgyártás világszerte szédítő sebességgel terjedt, hanem az is, hogy gépeikkel
„Zolnay Endre, aki hosszú éveken átvezette a Kellner Alfréd autókereskedelmi rt. javítóműhelyét, megválik állásától és mint hírlik, önállósítja magát” – írta az Automobil-Motorsport 1928. évi 20. száma. Bár a történet nem itt kezdődött – gönczi Zolnay Endre kiváló versenyző és kiváló autóipari szakember volt, de úgy tűnik, 30 éves korára sikerült annyi tőkét és persze […]
„Utunk Budapestről végigvezetett egész Jugoszlávián és Görögországon, meglehetős nehéz utakon. Azután végig motoroztunk Egyiptomon, Szudánon és Arábia egy részén, majd egy 5000 km-es indiai túra következett. India után Ceylon s végül nem kevesebb, mint 5000 mérföld, azaz 8000 km, végig az egész nagy Ausztrálián” – írta 1930 januárjában az A Kerék című lap, idézve Sulkowsky
A Csepel motorkerékpárok története egy nem éppen szívmelengető eseménnyel indult… 1946-ban állami felügyelet alá helyezték a Weiss Manfréd Acél- és Fémműveket, majd 1948-ban nevét WM Acél- és Fémművek Nemzeti Vállalatra változtatva a Weiss-Chorin-család tulajdonjoga „megszűnt”, azaz elvették tőlük, ahogy akkor mondták; államosították. Csepel márka persze addig is létezett,
Ezt a típust a legtöbben WM Turán néven tartják számon, ugyanakkor tudni kell, hogy a gyár (WEISS MANFRED acél- és fémművei r. t. BUDAPEST-CSEPEL – akkor így írták) kezelési és karbantartási útmutatójában a „CSEPEL” 1936 évi „Turán” typus megnevezést használja. Borítóképen: A WM Turán (forrás: ITT-HONRÓL-HAZA archívum) Ennek nincs igazán nagy jelentősége, már csak