Kezdőlap Posts tagged művészet
Magyarság Nagyjaink Történelem

Pécs, szellemi táplálék: Csontváry Kosztka Tivadar

Szabolcs Fürjes 428
Okleveles gyógyszerészként (!) jogot is hallgatott (!), de kiemelkedőt a magyar festészetben alkotott. Magányos festő volt, akit magyar kortársai nem értettek meg, és csak halála után ismerték fel jelentőségét. Borítóképen: Önarckép Nem tartozott egyetlen korabeli irányzathoz sem, maga alkotta többrétű kifejezéssel „napút” festőként jellemezte önmagát. Igen, Csontváry a mi
Magyarság Történelem

Ki emlékszik még? A kolozsvári Városi Színház

Szabolcs Fürjes 189
A Nemzeti Színház romjain jött létre a Városi Színház. 1944. okt.-ben a városba érkező szovjet csapatok utasítást adtak a színházi előadások folytatására. A román művészek túlnyomó része a bécsi döntéskor Temesvárra menekült, a Nemzeti Színházat a front közeledtével evakuálták. Így csak kevesen maradtak helyben. Borítóképen: A Magyar Színház a „János vitéz”
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

„Nincs rajta más ékszer, mint a szeme” – Bulla Elma a csodagyerekből lett színészlegenda

Szabolcs Fürjes 1111
Bulla Elma 1913 augusztus 13.-án született Selmecbányán. Szülei – Bulla Antal és Lehoczky Elma – hamar felismerték lányuk tehetéségt, így az orosz származású Aubrichtovához járatták táncórákra. Igazi csodagyerekké vált kiemelkedő tehetsége által. Hamar felfigyeltek rá, hatéves korára önálló matinét szervezett számára a tánciskola. Viscoussi olasz balettmester
Magyarság Nagyjaink Történelem

Utazik a fényfestő: Csontváry kiállítás a Szépművészeti Múzeumban!

Szabolcs Fürjes 176
A 170 éves született Csontváry Kosztka Tivadar okleveles gyógyszerészként jogot is hallgatott, de kiemelkedőt a magyar festészetben alkotott. Magányos festő volt, akit magyar kortársai nem értettek meg, és csak halála után ismerték fel jelentőségét. Az évforduló alkalmából a Szépművészeti Múzeumban tekithető meg a fényfestő kiállítása. Borítóképen: Önarckép A csarnok
Magyarság Nagyjaink Történelem

Wass Albert: Húsvéti levél a kishúgomnak Hamburg városába

Szabolcs Fürjes 219
Borítóképen: Töltőtoll Egy vén erdélyi park tisztásait millió virággal hintette be a tavasz, a mi tavaszunk. Piros-fehér-zöld zászló lengett a házon… Istenem, emlékeznek-e még a fák erre a három színre? A park lehajló bokrai alá, zöld levelek puha rejtekébe sok-sok színes tojást dugdostak el jóságos kezek, pirosat, lilákat, kékeket… aztán kihoztak minket a szobából,
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

„Nagyon sokat nem csinálok semmit” – Elment Ragályi Elemér

Szabolcs Fürjes 466
A címben idézett mondat másfél éve hangzott el a Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, akinek filmjei számos nemzetközi díjat nyertek, közöttük Oscar-díjat, Emmy-díjat és ACE-díjat is. A magyar film kiválósága teljes életet élt, de halála így is pótolhatatlan veszteség. Mi lehetett a tétlenség oka? Nos, a „semmit nem csinálás” – amennyiben létezik ilyen kifejezés…
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

1950 február 27: Bemutatják az első magyar színes filmet, a Lúdas Matyit

Szabolcs Fürjes 753
73 éve ezen a napon mutatták be a magyar filmtörténet első színes filmjét, a Lúdas Matyit. Hogy miért éppen erre a filmre esett a választás? Talán azért, mert Fazekas Mihály akkor is népszerű történetébe bele lehetett gyömöszölni az elnyomó kapitalista elleni harc eszméjét? Ki tudja, talán még az is lehet… Borítóképen: A Lúdas Matyi DVD-borítójáról […]
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Victor Vasarely, aki „szemünk recehártyáján közvetlen ingert okoz”

Szabolcs Fürjes 237
Őt tekinthetjük az optikai festészet – vagy „op-art” – legjelentősebb képviselőjének, mind életműve, mind számos elméleti munkája révén, amelyekben egyebek között a mozgást úgy jellemzi, mint „azt az erőszakot, amellyel a szerkezetek szemünk recehártyáján közvetlen ingert okoznak”. Borítóképen: Vasarely egyik jól ismert műve 1906. április 9-én
Magyarság Nagyjaink Történelem

Pécs, szellemi táplálék: Csontváry Kosztka Tivadar

Szabolcs Fürjes 358
Okleveles gyógyszerészként (!) jogot is hallgatott (!), de kiemelkedőt a magyar festészetben alkotott. Magányos festő volt, akit magyar kortársai nem értettek meg, és csak halála után ismerték fel jelentőségét. Borítóképen: Önarckép Nem tartozott egyetlen korabeli irányzathoz sem, maga alkotta többrétű kifejezéssel „napút” festőként jellemezte önmagát. Igen, Csontváry a mi

Galéria

Logó