Kezdőlap Posts tagged művészet
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Victor Vasarely, aki „szemünk recehártyáján közvetlen ingert okoz”

Szabolcs Fürjes 106
Őt tekinthetjük az optikai festészet – vagy „op-art” – legjelentősebb képviselőjének, mind életműve, mind számos elméleti munkája révén, amelyekben egyebek között a mozgást úgy jellemzi, mint „azt az erőszakot, amellyel a szerkezetek szemünk recehártyáján közvetlen ingert okoznak”. Borítóképen: Vasarely egyik jól ismert műve 1906. április 9-én
Magyarság Nagyjaink Történelem

Pécs, szellemi táplálék: Csontváry Kosztka Tivadar

Szabolcs Fürjes 233
Okleveles gyógyszerészként (!) jogot is hallgatott (!), de kiemelkedőt a magyar festészetben alkotott. Magányos festő volt, akit magyar kortársai nem értettek meg, és csak halála után ismerték fel jelentőségét. Borítóképen: Önarckép Nem tartozott egyetlen korabeli irányzathoz sem, maga alkotta többrétű kifejezéssel „napút” festőként jellemezte önmagát. Igen, Csontváry a mi
Magyarság Nagyjaink Történelem

78 éve távozott Ditrói Mór, a kolozsvári Nemzeti Színház felvirágoztatója, a Vígszínház első igazgatója

Szabolcs Fürjes 139
1887-től a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatójaként főként a magyar drámát és a klasszikus műveket népszerűsítette. Az ő nevéhez fűződött a színház fénykora. Az itt felnevelt kiváló együttesből több színészt szerződtetett 1896-ban a budapesti Vígszínházhoz, amelynek első igazgatója lett. Borítóképen: Ditrói Mór Legendás társulatával új korszakot nyitott a magyar színészet
Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

33 éve: Távozott Karády Katalin, a „végzet asszonya”

Szabolcs Fürjes 1260
Hölgyek esetében nem beszélünk korról, legyen elég az, hogy Karády Katalin 1910 december 8.-án született Kőbányán, a Százados úti lakónegyedben, egy hétgyermekes kispolgári családban, Kanczler Katalin Mária néven. Szegény volta család, a cipész apa meglehetősen agresszív volt, verte gyermekeit, így a gyermekkor bizony nem volt éppen leányálom… Borítóképen: Karády Katalin
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Munkácsy Mihály, a nemzetközi hírű festőfenomén

Szabolcs Fürjes 788
A Nefelejts 1871. augusztus 6.-i száma Munkácsy Mihály hihetetlen nagy népszerűségéről számol be, melyről a szerző azt állítja, hogy nagyobb a rajongás, mint akár hazájában, ahol pedig ekkor szintén igencsak ismert és elismert festő volt! Íme az írás: Borítóképen: Munkácsy Mihály festményei társaságában Munkácsy Mihály jeles festőnk közelebb Londonban volt, hol annyira
Magyarság Nagyjaink Történelem

Eddig ismeretlen Kölcsey-vers tűnt fel!

Szabolcs Fürjes 139
Egy Berényi címet viselő költemény is szerepel Kölcsey Ferenc azon digitalizált kéziratai között, amelyeket a Hymnus bicentenáriuma alkalmából tett közzé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) – írja az MTI. Borítóképen: Kölcsey Ferenc Az OSZK az évfordulóhoz kapcsolódva saját online felületén tette szabadon hozzáférhetővé tette a költő autográf verskéziratait, valamint az
Délvidék Gyereksarok Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Tamkó Sirató Károly, a Délvidék nyelvmestere

Szabolcs Fürjes 489
Sokan gyermekverseiről ismerik a magyar irodalom kiválóságát, de az az igazság, hogy ez inkább kényszerpálya volt számára – mégis maradandót alkotott! Az 1960-as évek elején-közepén a ma 118 éve, 1905. január 26-án született Tamkó Sirató Károly kiszorult az irodalomból. Az 1966-ban megjelent hatkötetes akadémiai kézikönyv, „A magyar irodalom története” nevét sem említette,
Hírek

Boldog születésnapot Esztergályos Cecília!

József Kolárik 562
Esztergályos Cecília (Budapest, 1943. január 26. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, táncművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 1960-ban az Állami Balettintézetben végzett mint balettművész (első mestere Szalay Karola volt), majd 1960–1963 között a Pécsi Balett szerződtette. 1964 és 1968 között Színház- és Filmművészeti
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Asztalhoz Magyar! A Jókai bableves

Szabolcs Fürjes 153
Jókai-bableves Jókai Mór regényíró nevét őrzi. Az író kedvenc eledele volt a füstölt zsenge szopósmalac körömmel együtt főtt bableves. Jókai „reggelire legszívesebben paprikásszalonnát evett papramorgóval, s 79 éves korában a disznókörmös bablevest tartotta a legkívánatosabb eledelnek”. Borítóképen: Az irodalom és a gasztronómia – hála nagyjainknak! – mindig is kéz a

Galéria

Logó