Az első felvételt, melyen a hangeffektusok és a zene mellett párbeszédek is hallatszottak, a Warner készítette, és 1927. október 27-én mutatták be. Címe „A jazzénekes” volt, és a különböző dalok mellett a főszereplő közönséghez intézett egyetlen mondata, valamint egy rövid párbeszéde az
Buga Jakab, Columbo és a Magyar népmesék narrátora . Ami összeköti őket az Szabó Gyula különleges orgánuma.Szabó Gyula (Kunszentmárton, 1930. július 15. – Budapest, 2014. április 4. a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész. Borítóképen: A Magyar Rádió stúdiója, David Lytton A kerék című
Futballtörténeti sorozatunkban a labdarúgás magyar elnevezésének történetét dolgozzuk fel. Meglepően távolra nyúlnak a szálak, benne a magyar irodalom kiemelkedő alakjaival, és persze olyan fanatikusokkal, akik már akkor könyvet szenteltek a labdarúgásnak, amikor még ez a név nem is létezett, és jóformán még klubok sem voltak. Borítóképen: A futball játék ábrázolása
Mindössze két évig, az 1843–1844-es esztendőkben állt igazgatóként a pesti Nemzeti Színház élén Bartay András (Endre), a reformkor bölcsész polihisztora, kulturális vezetésének kiemelkedő képviselője. Tevékenységének, kezdeményezéseinek azonban máig ható eredménye a nemzeti opera, és zenei szimbólumaink megszületése. 1844. február 29-én Bartay igazgató „… ismét 20 arany
Őt tekinthetjük az optikai festészet – vagy „op-art” – legjelentősebb képviselőjének, mind életműve, mind számos elméleti munkája révén, amelyekben egyebek között a mozgást úgy jellemzi, mint „azt az erőszakot, amellyel a szerkezetek szemünk recehártyáján közvetlen ingert okoznak”. Borítóképen: Vasarely egyik jól ismert műve 1906. április 9-én
Idén 75 éve hogy bemutatták a magyar filmtörténet első színes filmjét, a Lúdas Matyit. Hogy miért éppen erre a filmre esett a választás? Talán azért, mert Fazekas Mihály akkor is népszerű történetébe bele lehetett gyömöszölni az elnyomó kapitalista elleni harc eszméjét? Ki tudja, talán még az is lehet… Borítóképen: A Lúdas Matyi DVD-borítójáról A budapesti […]
Toldi Miklós bihari birtokos nemes, alakját, mint legendásan erős vitéz emberét őrizte meg a néphagyomány. Személyét sokáig fiktívnek tartották, mivel életéről kevés adat maradt fent. Oklevelekből kimutatták, hogy Toldi György és Toldi Miklós valóban élt I. Károly és I. Lajos korában. Amit biztosan lehet tudni, hogy tanult ember volt, minden valószínűség szerint
Jókai-bableves Jókai Mór regényíró nevét őrzi. Az író kedvenc eledele volt a füstölt zsenge szopósmalac körömmel együtt főtt bableves. Jókai „reggelire legszívesebben paprikásszalonnát evett papramorgóval, s 79 éves korában a disznókörmös bablevest tartotta a legkívánatosabb eledelnek”. Borítóképen: Jókai bableves Az irodalom és a gasztronómia – hála nagyjainknak! – mindig
Rodolfo, polgári nevén Gács Rezső (született: Gross Rezső, Budapest, 1911. május 16.– Budapest, 1987. január 25.) magyar bűvész, érdemes és kiváló művész. Borítóképen: Rodolfo Budapesten, a Józsefváros legmélyén, a Nagy Fuvaros utcában született, zsidó család gyermekeként. A környéken
Sokan gyermekverseiről ismerik a magyar irodalom kiválóságát, de az az igazság, hogy ez inkább kényszerpálya volt számára – mégis maradandót alkotott! Az 1960-as évek elején-közepén Tamkó Sirató Károly kiszorult az irodalomból. Az 1966-ban megjelent hatkötetes akadémiai kézikönyv, „A magyar irodalom története” nevét sem említette, az állami kiadók hatszor utasították el