Kezdőlap Posts tagged művészet
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Akiért a harang szól – Bánhidi László, azaz “Matula bácsi”

Bánhidi vagy Bánhidy László (1908-ig Mudris ) (Szatmárnémeti, 1906. március 11. – Budapest, 1984. november 12.) magyar színművész. Antal János Károly kataszteri mérnök fia. Apja Jászárokszálláson született 1876-ban, az ő anyját hívták Bánhidinek (Bánhidi Paulina). Borítóképen: A Magyar Rádió stúdiója, Bánhidi László “A csillagszemű juhász” magyar népmese
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Aki életre keltette Rejtő Jenő figuráit: Korcsmáros Pálra emlékezünk

A minap kezembe akadt gyermekkorom egyik kedvence, az össze fűzött Rejtő regények képregényváltozata, amit én még ceruzákkal színeztem ki. Ennek apropóján emlékezünk meg Korcsmáros Pálról, aki arcot testet rajzolt Rejtő, vagy Dumas és sok más író regényei szereplőinek. A kiváló grafikusművész 59 évet élt. Borítóképen: Korcsmáros Pál A kereskedelmi iskola elvégzése után
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

27 éve nincs köztünk: Simándy József Kossuth-díjas tenor operaénekes, kinek neve összeforrt Bánk bán alakjával

A világhírű tenor Kistarcsán született 1916. szeptember 18.-án. Iskolái elvégzése után egyáltalán nem volt biztos, hogy valaha színpadon látjuk, ugyanis a Szürketaxi vállalatnál autószerelést tanult, és a vállalatnál is dolgozott 1939 őszéig. De ekkor valami megváltozott… Borítóképen: Simándy József operaénekes a Magyar Rádió stúdiójában – 1968 (forrás: Fortepan,
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

“Lepsénynél még megvolt…” – Salamon Béla születésnapjára

Salamon Béla, Saly Béla (Beregrákos, 1885. március 4. – Budapest, 1965. június 15.) magyar színész, színházigazgató, humorista, karcolat- és élcíró. Borítóképen: Salamon Béla az MTK törzsszurkolója is volt A 20. század közepének egyik legismertebb magyar komikusa, a túlélni iparkodó-ügyeskedő budapesti kisember alakjának klasszikus alakítója színpadon és a
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Amikor vége az utolsó dalnak is… Balázs Fecóra emlékezünk

Ma lenne 73 éves Balázs Fecó. Természetesen anyakönyvi keresztnevén Ferenc nevet kapta, de mindenki becenevén ismerte. Neve becéző alakjának mindenki általi használata jól mutatja népszerűségét és emberségét. Kortársai, pályatársai között nemigen akadt, aki nem kedvelte volna. Pedig a zeneiparban nem ritkák az intrikák, sőt a gyűlölködés sem… Borítóképen: Balázs Fecó az
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Arany János születésnapján

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. Borítóképen: Barabás Miklós: Arany János portréja A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada
Magyarság Történelem Történelem Videók

Az első magyar színes film: Lúdas Matyi

Holnap lesz 74 éve, hogy bemutatták a magyar filmtörténet első színes filmjét, a Lúdas Matyit. Hogy miért éppen erre a filmre esett a választás? Talán azért, mert Fazekas Mihály akkor is népszerű történetébe bele lehetett gyömöszölni az elnyomó kapitalista elleni harc eszméjét? Ki tudja, talán még az is lehet… Borítóképen: A Lúdas Matyi DVD-borítójáról A […]
Hírek

Emlékezzünk! Németh Marika operett-énekesnő

Németh Marika (Pécs, 1925. június 26. – Budapest, 1996. február 26.) Jászai Mari-díjas magyar operett-énekesnő, színésznő, primadonna, érdemes és kiváló művész. Borítóképen: Németh Marika Pályájának első állomásaként, 1946-ban egy évadra a Vígszínházhoz szerződött. A következő évben végezte el az Országos Színészegyesület színiiskoláját. Ezután
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

A fényfestő: Csontváry Kosztka Tivadar

Okleveles gyógyszerészként (!) jogot is hallgatott (!), de kiemelkedőt a magyar festészetben alkotott. Magányos festő volt, akit magyar kortársai nem értettek meg, és csak halála után ismerték fel jelentőségét. Borítóképen: Önarckép Nem tartozott egyetlen korabeli irányzathoz sem, maga alkotta többrétű kifejezéssel „napút” festőként jellemezte önmagát. Igen, Csontváry a mi