Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának egyik legjelentősebb magyar lírai kifejezője. Juhász Illés (1853–1902) posta- és távírdafőtiszt és
Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. – Budapest, 2020. február 24.) A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, író, ifjúsági szerző. 2000-től haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Borítóképen: Csukás István Gombóc Artúr figurájával Kisújszálláson született 1936. április 2-án. Arcvonásaik alapján anyját, Varró
Tokody Ilona Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (szoprán), érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Borítóképen: Tokody Ilona Szegeden született, Tokody András és Nagy Ilona gyermekeként. Énektanulmányait szülővárosában Berdál Valériánál kezdte. Ezt követően 1971-től a Budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia növendéke volt, itt
Molnár Ferenc (1878-1952) magyar író, újságíró és drámaíró, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. Élete során nagyszámú színdarabot írt, amelyeket a világ számos országában játszottak, és amelyek ma is részét képezik a magyar színházi kultúrának. A Játék a kastélyban, Az ördög, A testőr és A Pál utcai fiúk című művei a legismertebbek közé […]
Záray Márta (Tatabánya, 1926. augusztus 28. – Budapest, 2001. március 31.) kétszeres EMeRTon-díjas magyar énekesnő. A magyar tánczene egyik jelentős alakja volt, akárcsak férje, Vámosi János. Borítóképen: Záray Márta A történet egy bányászcsaládban kezdődött Bánhidán, 1926-ban. Egy kislány született, aki az ördögfióka két testvére mellett nőtt fel. A család nevelte, és bár
A háború utáni renszer nagyon nem tudott mit kezdeni sok azelőtt híres, tehetséges emberrel… Ezért aztán – más ötlet nem lévén… – ellehetetlenítette őket. Karády Katalin magánéletét titkok és pletykák övezték, ezeknek itt mi nem engedünk teret, de tényként tudjuk, hogy gyengéd szálak fűzték Horthy Miklós náciellenes kémfőnökéhez, Ujszászy István tábornokhoz, aki el
Kosztolányi Dezső 1885. március 29-én született Szabadkán. Apja, Kosztolányi Árpád a helyi gimnázium matematika-fizika szakos tanára, majd igazgatója volt. Anyja, Brenner Eulália. Elemi iskoláit és gimnáziumi tanulmányait Szabadkán végezte. Borítóképen: Kosztolányi Dezső 1901-ben osztálytársával, Fenyves Ferenccel az Előre című diáklapot szerkeszti. Ebben az évben
Az igazi Trebitsch, Piszkos Fred, Senki Alfonz, Tuskó Hopkins, Levin, Füllig Jimmy és a többiek megálmodójára emlékezünk. Borítóképen: Rejtő Jenő Rejtő Jenő születési neve Reich volt, de írói álnevei közé tartozott P. Howard és Gibson Lavery is. 1905. március 29-én született Budapesten, Erzsébetvárosban és 1943. január 1-jén hunyt el vagy tűnt el Jevdakovoban, a Kamenkai
„Mikor 1873-ban a Zeneakadémia érdekében mondott beszédemet befejeztem, az a kiváló szerencse ért, hogy a haza bölcse, Deák Ferenc hozzám jött első parlamenti felszólalásom sikeréhez gratulálni” – emlékezett vissza később gróf Apponyi Albert, akinek a Zeneakadémia létrehozása tárgyában ez volt az első felszólalása a képviselőházban. Deák támogatta pártja felszólalójának
Harkányi Endre (Budapest, 1934. március 26. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Borítóképen: Harkányi Endre Budapest nyolcadik kerületében született 1934. március 26-án. Szüleit a vészkorszakban elvesztette, anyját deportálták, apja az ukrajnai munkaszolgálatból betegen tért haza, és