Ki ne hallott volna Csurgóról? Ha másért nem, hát a bohém rímmester Csokonai Vitéz Mihály okán. Mi vonzotta ide nagy költőnket? Igen, a református gimnázium, aminek létrejötte egyáltalán nem volt kézenfekvő, különösen nem úgy, hogy ez lesz az egyik olyan gimnázium, ami az elsők között van mind
Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság
Lugosi Béla közismert magyar színművész és filmszínész volt, világhírűvé a Drakula gróf alakjának megformálása révén vált az ugyanezen nevet viselő amerikai Broadway darabban 1927-ben és ugyanezen nevet viselő filmben 1931-ben, amely Bram Stoker Drakula nevet viselő klasszikus vámpírregényén alapult. Borítókéepn: Drakula legnagyobb megformálója, a figurát nemzetközi
A Nemzeti Színház romjain jött létre a Városi Színház. 1944. okt.-ben a városba érkező szovjet csapatok utasítást adtak a színházi előadások folytatására. A román művészek túlnyomó része a bécsi döntéskor Temesvárra menekült, a Nemzeti Színházat a front közeledtével evakuálták. Így csak kevesen maradtak helyben. Borítóképen: A Magyar Színház a „János vitéz”
A 170 éves született Csontváry Kosztka Tivadar okleveles gyógyszerészként jogot is hallgatott, de kiemelkedőt a magyar festészetben alkotott. Magányos festő volt, akit magyar kortársai nem értettek meg, és csak halála után ismerték fel jelentőségét. Az évforduló alkalmából a Szépművészeti Múzeumban tekithető meg a fényfestő kiállítása. Borítóképen: Önarckép A csarnok
Borítóképen: Töltőtoll Egy vén erdélyi park tisztásait millió virággal hintette be a tavasz, a mi tavaszunk. Piros-fehér-zöld zászló lengett a házon… Istenem, emlékeznek-e még a fák erre a három színre? A park lehajló bokrai alá, zöld levelek puha rejtekébe sok-sok színes tojást dugdostak el jóságos kezek, pirosat, lilákat, kékeket… aztán kihoztak minket a szobából,
1887-től a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatójaként főként a magyar drámát és a klasszikus műveket népszerűsítette. Az ő nevéhez fűződött a színház fénykora. Az itt felnevelt kiváló együttesből több színészt szerződtetett 1896-ban a budapesti Vígszínházhoz, amelynek első igazgatója lett. Borítóképen: Ditrói Mór Legendás társulatával új korszakot nyitott a magyar színészet
Hölgyek esetében nem beszélünk korról, legyen elég az, hogy Karády Katalin 1910 december 8.-án született Kőbányán, a Százados úti lakónegyedben, egy hétgyermekes kispolgári családban, Kanczler Katalin Mária néven. Szegény volta család, a cipész apa meglehetősen agresszív volt, verte gyermekeit, így a gyermekkor bizony nem volt éppen leányálom… Borítóképen: Karády Katalin
Egy Berényi címet viselő költemény is szerepel Kölcsey Ferenc azon digitalizált kéziratai között, amelyeket a Hymnus bicentenáriuma alkalmából tett közzé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) – írja az MTI. Borítóképen: Kölcsey Ferenc Az OSZK az évfordulóhoz kapcsolódva saját online felületén tette szabadon hozzáférhetővé tette a költő autográf verskéziratait, valamint az
Esztergályos Cecília (Budapest, 1943. január 26. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, táncművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 1960-ban az Állami Balettintézetben végzett mint balettművész (első mestere Szalay Karola volt), majd 1960–1963 között a Pécsi Balett szerződtette. 1964 és 1968 között Színház- és Filmművészeti































