Az orosz olajjal szembeni esetleges embargó bevezetése következményekkel fenyeget Kelet-Németország gazdaságára nézve. Sabine Rennefants rovatvezető erről ír a Der Spiegel rovatában.
Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió Varsóban aláírja a Varsói Szerződést, amely a barátságról együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló egyezmény. Borítóképen: Jaltai csúcstalálkozó 1945 februárjában (balról jobbra) Winston Churchill, Franklin Roosevelt és Joseph Sztálin részvételével (forrás:
A National Interesting, mely bevallottan az amerikai érdekek képviseletét tartja fő feladatának (értsd: a világ csendőre nagy híve), azzal haknizik olvasóközönsége körében, hogy az Egyesült Államoknak meg kellene támadnia a Fekete-tengeren az orosz flottát, ami blokád alatt tartja az ukrán kikötőket. Az ok pedig nem más, mint a humanitárius segítség azoknak az országoknak,
Annalena Burbock német külügyminiszter azzal vádolta Oroszországot, hogy "élelmiszerháborút" folytat világszerte
Aligha fog jót tenni az éppen regnáló német kormány népszerűségének, hogy újabb felületet hagytak Oroszországnak arra, hogy éljen a gázcsap elzárásával. Természetesen a szemben álló felek totálisan másképp látják a helyzetet, az meg, hogy kinek van igaza, végső soron mindegy azoknak a polgároknak, vagy cégeknek, amelyek gáz nélkül maradhatnak. Borítóképen: A Jamal-Európa
Mi kell ehhez? Van számos technikai feltétel, de az első, és legfontosabb – legalábbis Robert Habeck alkancellár szerint – a takarékoskodás! Erre már hallottunk megmosolyogtató ötleteket Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnökétól, a demagógia aranyöves nagymesterétől… Most Habeck nem mondott „praktika”, csak annyit, hogy 10%-kal kell csökkenteni a fogyasztást, hogy
Több mint két héttel azután, hogy a német kormány megígérte, hogy Gepárd tankokat szállít Ukrajnának, a folyamat tovább késett. Amint a WELT Kijevből megtudta, fontos belső kötelezettségvállalások nyilvánvalóan hiányoznak. A szálak a szövetségi kancellárhoz vezetnek – írja a Welt. Borítóképen: Álcázott Gepard légvédelmi tank – 1986, NATO-hadgyakorlat
Úgy tűnik kissé nehézkesen lendült bele Németország a „háborúsdiba”, de most öles léptekkel indult meg, ugyanis megkezdődött egy csoport ukrán katona kiképzése a német védelmi ipar egyik legkorszerűbb terméke, a Panzerhaubitze 2000 önjáró löveg használatára a német hadsereg (Bundeswehr) tüzérségi kiképzőközpontjában, valamint Terveznek úgynevezett körcserét is.
Alighanem előbb utóbb a rántott béka is elkészül – ha lesz mibe kisütni… Valamiért a bezzegországok – láss csodát… – ezek éppen utódállamok, valahogy mindig beleszaladnak a nagy gazdasági csodába, majd kiderül, hogy a politikai alapú véleményformálásnak nincs sok értelme a számokkal szemben! Borítóképen: Közép-Európa országok térképének nagyobb változata hivatalos
Hollandia, Németország és Lengyelország adja az uniós orosz olajimport 55%-át. Csehország, Magyarország, Szlovákia pedig mindössze 10%-ot jelent a teljes behozatalon belül. Vajon nem tehetné meg az előbbi három ország, hogy embargót vezet be? Mit nyomna a latba az a 10%? Borítóképen: Olajterminál tartálypark (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Amin, licenc: CC BY-SA
