A 19. század utolsó évtizedeiben az iparművészek egyik fő törekvése volt, hogy a mindent elárasztó iparcikkek mellett megőrizzék a népi, illetve a kézművestechnikákat is. Magyarországon is több helyen fejlesztettek ki manufakturális jellegű műhelyeket, amilyenben például a halasi csipkék is
December 4. Borbála napja. Borbála pogány apja minden tiltása ellenére kereszténnyé lett, a provincia prefektusának minden kínzását kiállta, sebei önmaguktól begyógyultak minden reggelre, majd végül apja fejezte le… De hitében mindvégig megmaradt! A 3. században élt Szent Borbála a bányászok, kohászok, tüzérek, építészek, tűzszerészek, ágyú- és harangöntők védőszentje,
Toldi Miklós bihari birtokos nemes, alakját, mint legendásan erős vitéz emberét őrizte meg a néphagyomány. Személyét sokáig fiktívnek tartották, mivel életéről kevés adat maradt fent. Oklevelekből kimutatták, hogy Toldi György és Toldi Miklós valóban élt I. Károly és I. Lajos korában. Amit biztosan lehet tudni, hogy tanult ember volt, minden valószínűség szerint
97 éve született Szász Endre. Apja Szász Béla sebészorvos, anyja Susenka Mária Erzsébet. Apai nagyanyja Szabó Rozália csallóközi, a másik nagymama Máté Krisztina. „Neki köszönhetek mindent, az ő mesélő kedvének, amely gyermeki képzeletem oly erősen felizzította”. Borítóképen: Szász Endre Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, grafikus, látványtervező, porcelánfestő,
„Népművészetünk legősibb virágmotívuma a tulipán. Az etnográfusok sokat huzakodtak rajta, keletről származik-e vagy nyugatról? A tulipán virágról kiderítették, hogy nyugati kertészek ismertették meg velünk a XVIII. században, népművészetünk tulipán motívumáról meg bebizonyították, hogy nem is tulipán, hanem legtöbbnyire rózsabimbó a neve a szűrszabók ajkán. De nevezik sok
A 19. század végén alakult ki a tarka, szabadrajzú, térkitöltő hímzés, amelyet lakástextileken, valamint vászon és bőr viseletükön egyaránt alkalmaznak. A számtalan motívum között legjellegzetesebb a matyó rózsa. A színes virágminta az önálló művészeti ággá váló bútorfestésben is főszerepet kap. A karakteres matyó népviseletet ma is szívesen felöltik a különböző helyi
Ha azt gondolja a kedves olvasó, hogy a szegedi és a bajai (avagy tiszai és dunai) halászlékkel ki is merül a magyar halból készült levesek választéka, komolyan téved! Van ugyanis a petyek, a balatoni halászlé, melyet a halászok hajóikon készítettek, hiszen a lehalászás időszakában rendkívül hosszú munkanapjaik voltak, már csak azért is, mert a különböző […]
Örök vita tárgya, hogy egyes népcsoportok, avagy nyelvjárások csak azért alakultak ki, mert a zárt közösségekben a helyi kulturális gazdasági fejlődés kissé más irányt vett, és annak következményeként alakultak ki egyes nyelvjárások, vagy más hatások következménye egy-egy népcsoport létrejötte a történelmi Magyarországon. Nem mi fogjuk lefolytatni ezt a vitát, ellenben
Bár sokat nem foglalkoztunk vele, de feltűnt, hogy amikor külföldön járunk, és önellátóként egy kis hazai ízre vágyunk, az otthonról hozott szalonna és csuszatészta mellé nem tudunk túrót szerezni (nem mellesleg sok helyen tejfölt sem…), pedig ez az élelmiszer olyan magától értetődő, mint az, hogy kék az ég! Igen, nekünk magyaroknak… … merthogy csodálkozva vettük […]
Örök vita tárgya, hogy egyes népcsoportok, avagy nyelvjárások csak azért alakultak ki, mert a zárt közösségekben a helyi kulturális gazdasági fejlődés kissé más irányt vett, és annak következményeként alakultak ki egyes nyelvjárások, vagy más hatások következménye egy-egy népcsoport létrejötte a történelmi Magyarországon. A vitát lefolytatják azok a tudós elmék, akik