„A magyarok minden csatát elvesztettek, mindig a rossz oldalra álltak” – a mai napig érezteti kártékony hatását a diktatúra időszakában sunyi, suttogó propagandával terjesztett hamis történelemszemlélet, melynek célja nyilvánvaló hazugságaival a magyar nemzeti öntudat megtörése és a megszállt
Kossuth az emigrációban is aktív maradt. Ennek tanúbizonysága a több kötetben megjelent „Irataim az emigráczióból” című többkötetes mű is, mely Budapesten az Athenaeum kiadásában 1882-ben jelent meg. A harmadik kötetnek „A remény és csapások kora” a címe. Kossuth ebben a kötetben az 1860 és 1862 közötti időszak történéseiről számol be. Borítóképen: Kossuth Lajos 1880-ban
Sokan nem tudják, de az, amit ma olasz kávéként ismerünk, egyáltalán nem olasz találmány. Mi lenne más? Magyar. Borítóképen: Az Illy vállalat logója (forrás: wikimedia, szerző: Illy, licenc: közkincs) A kép illusztráció Illy Ferenc 1892. október édesapja, Illy János magyar nemzetiségű asztalos volt, édesanyja, Rössler Aloisia német nemzetiségű. Temesváron nőtt fel, a helyi