Az első világháború, valamint az azt követő felfordulás bizony jelentős károkat okozott, de azzal, hogy végül a román csapatok kivonultak – legalábbis az 1920-as határokig – még nem volt vége a pusztításnak… Semmi nem volt elég, azt, ami nem semmisült meg, vagy nem vitték el, még mindig tovább
Amikor a nemzetközi repülőteret 1950-ben átadták, még közel sem hasonlított a mai repülőtérre. De alapjaiban mindenre gondoltak, ami szükséges volt ahhoz, hogy biztonságos legyen, és arra is, hogy miként integrálják a városba a „0” kilométerkőtől (Clark Ádám tér) 16 kilométerre fekvő légikikötőt. Borítóképen: 1950. május 7-én felavatják a Ferihegyi repülőteret –
A legtöbb, a témával foglalkozó írás ott kezdi a történetet, hogy 1950 május 7.-én – azaz pontosan 73 éve! – Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter avatóbeszédével hivatalosan is megnyílt a Ferihegyi repülőtér. Mi ennél korábbról indítunk, mert nem volt előzmény nélküli, hogy az akkori politikai vezetésnek éppen erre a helyre esett a választása, amikor […]
Mindenekelőtt fontos megjegyeznünk, hogy a MALÉV, az egykori magyar nemzeti légitársaság biztonságos feltételek mellett szállította utasait, azok a katasztrófák, amelyek mégis bekövetkeztek a társaság működése során, mindig külső körülményekre (szovjet technológia, kormányzati hibák, személyes ellentétek stb.) vezethetők vissza. Ezzel együtt úgy gondoljuk, hogy az
Nem, ezúttal nem a buszról lesz szó, itt a görög mitológia alakjára gondolt az Autó Motor szerzője – „ergyé” -, amikor Kvasz Andrással egy interjút készített és cikke az „Igaz mese a magyar Ikaruszról” címen jelent meg. Ki volt Kvasz András, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a repülés népszerűsítése terén? Ki volt az a kovácsmesterből lett […]
A Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt. 1913-ban alakult meg az egykori Aszódi Magyar Királyi Javító Intézet épületének karosszéria- és asztalosüzemében. Tudni kell, hogy itt már működött egy kocsigyár, amelyben nem klasszikus munkások, hanem az intézet növendékei dolgoztak. Akkor még nem csak a mainál jóval több műhelye, hanem Aszód környékén birtokai is voltak az intézetnek,
A századfordulót követő évtized „leglátványosabb” technikai újdonsága a motoros repülőgép volt. Világszerte számos gépszerkesztő próbálkozott az új légi közlekedési eszköz megépítésével s a konstrukciók gyakorlati kipróbálásával. Az új technikának rövidesen Magyarországon is nagy tábora támadt. Borítóképen: Zsélyi Aladár Budapesten, a Rákosmezőn lelkes emberek sokasága
Az első légi, Bécsbe induló postai szállítmányt 1918. július 4-én délelőtt a mátyásföldi repülőtérről egy előzőleg az olasz harctéren felderítő szolgálatot teljesítő, Brandenburg típusú biplán emelte a magasba. A 80 kilónyi postai küldeményt, szám szerint 1820 levelezőlapot és táviratot két zsákban, a két pilóta ülése mögött helyezték el, az út megtétele két óra három
Endresz György napra pontosan 130 éve Perjámoson született. Tizenhat évesen Szegedre került cseregyerekként. Borítóképen: Beszállás az Atlanti-óceán átrepüléséhez Az első világháborúban, mint a 64. repülőszázad pilótája vett részt, több kitüntetést kapott, mint hadipilótának négy elismert légigyőzelme volt. 1915-ben Lemberg (Lvov) közelében harc közben hadifogságba került.
Az Aeroexpress már decemberben elindítja a Budapest-Kolozsvár járatait, annyira nagy rá az igény. Az Aeroexpress Regional a tervezett jövő márciushoz képest korábban, már december 16-tól elindítja a Budapest-Kolozsvár-Budapest járatait a nagy érdeklődésre tekintettel, közölte a légitársaság. A két hónapos őszi tesztidőszak tapasztalatai azt mutatták, hogy kiemelt