Nem, ezúttal nem a buszról lesz szó, itt a görög mitológia alakjára gondolt az Autó Motor szerzője – „ergyé” -, amikor Kvasz Andrással egy interjút készített és cikke az „Igaz mese a magyar Ikaruszról” címen jelent meg. Ki volt Kvasz András, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a repülés
A Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt. 1913-ban alakult meg az egykori Aszódi Magyar Királyi Javító Intézet épületének karosszéria- és asztalosüzemében. Tudni kell, hogy itt már működött egy kocsigyár, amelyben nem klasszikus munkások, hanem az intézet növendékei dolgoztak. Akkor még nem csak a mainál jóval több műhelye, hanem Aszód környékén birtokai is voltak az intézetnek,
A századfordulót követő évtized „leglátványosabb” technikai újdonsága a motoros repülőgép volt. Világszerte számos gépszerkesztő próbálkozott az új légi közlekedési eszköz megépítésével s a konstrukciók gyakorlati kipróbálásával. Az új technikának rövidesen Magyarországon is nagy tábora támadt. Borítóképen: Zsélyi Aladár Budapesten, a Rákosmezőn lelkes emberek sokasága
Az első légi, Bécsbe induló postai szállítmányt 1918. július 4-én délelőtt a mátyásföldi repülőtérről egy előzőleg az olasz harctéren felderítő szolgálatot teljesítő, Brandenburg típusú biplán emelte a magasba. A 80 kilónyi postai küldeményt, szám szerint 1820 levelezőlapot és táviratot két zsákban, a két pilóta ülése mögött helyezték el, az út megtétele két óra három
Endresz György napra pontosan 130 éve Perjámoson született. Tizenhat évesen Szegedre került cseregyerekként. Borítóképen: Beszállás az Atlanti-óceán átrepüléséhez Az első világháborúban, mint a 64. repülőszázad pilótája vett részt, több kitüntetést kapott, mint hadipilótának négy elismert légigyőzelme volt. 1915-ben Lemberg (Lvov) közelében harc közben hadifogságba került.
Az Aeroexpress már decemberben elindítja a Budapest-Kolozsvár járatait, annyira nagy rá az igény. Az Aeroexpress Regional a tervezett jövő márciushoz képest korábban, már december 16-tól elindítja a Budapest-Kolozsvár-Budapest járatait a nagy érdeklődésre tekintettel, közölte a légitársaság. A két hónapos őszi tesztidőszak tapasztalatai azt mutatták, hogy kiemelt
1982 novemberében egy lengyel kiskatona megpróbálta eltéríteni a Malév menetrend szerinti 121-es járatát. Nyugat-Berlinbe akart repülni. A 20 év körüli fiatalember gépfegyverrel lépett a Tu-154-es fedélzetére. Ami ezután történt, az bizonyos szempontból filmbe illő. Borítóképen: Budapest, Aeropark Múzeum, Tupolev-154 B-2 (HA-LCG) Mielőtt felidézzük a ’82 november 28.-i
„Ön a siklópálya alatt van 15 méterrel. Azonnal fejezze be a süllyedést!” Ez volt a légiirányítás egyik utolsó mondata 1971. szeptember 16-án, amit a Bács-Kiskun megyei delegációt Szimferopolba szállító Tu-134-es repülőgép pilótája irányába intézett. A vészjósló üzenet után nem sokkal megtörtént a tragédia… Borítóképen: A HA-LBD jelű Tu-134-es, a 110-es járat gépe
Mindenekelőtt fontos megjegyeznünk, hogy a MALÉV, az egykori magyar nemzeti légitársaság biztonságos feltételek mellett szállította utasait, azok a katasztrófák, amelyek mégis bekövetkeztek a társaság működése során, mindig külső körülményekre (szovjet technológia, kormányzati hibák, személyes ellentétek stb.) vezethetők vissza. Ezzel együtt úgy gondoljuk, hogy az
1962. november 23-án, helyi idő szerint 15 óra 06 perckor Párizs Le Bourget repülőtér 25-ös pályájának megközelítésekor lezuhant a Malév HA-MOD lajstromjelű, IL-18V típusú repülőgépe. Borítóképen: A HA-MOD A katasztrófát senki sem élte túl, a Budapest-Frankfurt-Párizs útvonalon közlekedő MA 355-ös menetrend szerinti járat nyolcfős személyzete és 13 utasa életét vesztette.