1939. februárjában készült el a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület M-24 típusú nagyteljesítményű túragépe. A gép tervezését 1938. év tavaszán kezdte el Szegedy József vezetésével az Egyesület műszaki irodája, a tervezésben Szegedy társa Jancsó Endre volt. Borítóképen: Akkor – és most: a HA-NAN
1937 július-szeptember hónapjaiban Albrecht királyi herceg Délamerika középső részeire gazdaságföldrajzi tanulmányutat vezetett. Kíséretében volt néhai Edvi-lllés Lajos ny. folyamőrkapitány, mint a tanulmányi csoport szállásmestere és vízi részlegének vezetője, dr. Csiky János egyetemi tanársegéd, agrokémikus, dr. Miletits György orvos, Weisz Mihály uradalmi művezető és a
A múlt század ’30-as éveiben a vitorlázó repülés egyre inkább a termikek felé fordult, ez az irány azonban újabb géptípusok kifejlesztését igényelte. A téma Magyarországon is felmerült, ezért hiányon a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület H. Jacobs Rhönbussard nevű gépének megépítésével kívánt segíteni, azonban a gép építése közben Jakobs Rhönsperber nevű újabb gépe 1935.
Az első világháború alatt erős magyar repülőgépipart alakítottak ki, így a harcok lezárulta után felcsillant a remény a polgári repülés megteremtésére, hiszen az alapok adottak voltak. A Kereskedelmi Minisztérium hatáskörébe tartozó polgári repülést azzal indították el, hogy megalakították a polgári repülési hatóságot Légiforgalmi Szakosztály néven, majd 1920. február
Az első világháború, valamint az azt követő felfordulás bizony jelentős károkat okozott, de azzal, hogy végül a román csapatok kivonultak – legalábbis az 1920-as határokig – még nem volt vége a pusztításnak… Semmi nem volt elég, azt, ami nem semmisült meg, vagy nem vitték el, még mindig tovább rombolták. Így volt ez a magyar repülőgépekkel […]
Amikor a nemzetközi repülőteret 1950-ben átadták, még közel sem hasonlított a mai repülőtérre. De alapjaiban mindenre gondoltak, ami szükséges volt ahhoz, hogy biztonságos legyen, és arra is, hogy miként integrálják a városba a „0” kilométerkőtől (Clark Ádám tér) 16 kilométerre fekvő légikikötőt. Borítóképen: 1950. május 7-én felavatják a Ferihegyi repülőteret –
A legtöbb, a témával foglalkozó írás ott kezdi a történetet, hogy 1950 május 7.-én – azaz pontosan 73 éve! – Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter avatóbeszédével hivatalosan is megnyílt a Ferihegyi repülőtér. Mi ennél korábbról indítunk, mert nem volt előzmény nélküli, hogy az akkori politikai vezetésnek éppen erre a helyre esett a választása, amikor […]
Mindenekelőtt fontos megjegyeznünk, hogy a MALÉV, az egykori magyar nemzeti légitársaság biztonságos feltételek mellett szállította utasait, azok a katasztrófák, amelyek mégis bekövetkeztek a társaság működése során, mindig külső körülményekre (szovjet technológia, kormányzati hibák, személyes ellentétek stb.) vezethetők vissza. Ezzel együtt úgy gondoljuk, hogy az
Nem, ezúttal nem a buszról lesz szó, itt a görög mitológia alakjára gondolt az Autó Motor szerzője – „ergyé” -, amikor Kvasz Andrással egy interjút készített és cikke az „Igaz mese a magyar Ikaruszról” címen jelent meg. Ki volt Kvasz András, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a repülés népszerűsítése terén? Ki volt az a kovácsmesterből lett […]
A Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt. 1913-ban alakult meg az egykori Aszódi Magyar Királyi Javító Intézet épületének karosszéria- és asztalosüzemében. Tudni kell, hogy itt már működött egy kocsigyár, amelyben nem klasszikus munkások, hanem az intézet növendékei dolgoztak. Akkor még nem csak a mainál jóval több műhelye, hanem Aszód környékén birtokai is voltak az intézetnek,