A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda ma is fontos szerepet tölt be a magyar úszósportban. A modernizált létesítmények és a történelmi hagyományok ötvözése teszi ezt a helyet különlegessé, ahol generációk nőttek fel és versenyeztek. Az uszoda továbbra is a magyar úszósport és a vízi sportok egyik
Szusza Ferenc (1923–2006), a magyar labdarúgás egyik ikonja, aki pályafutását az Újpesti Dózsa csapatában töltötte, minden idők egyik leggólerősebb csatára. Születésétől fogva Budapesthez kötődött, és már fiatalon elkezdett ragyogni a labdarúgás világában. Életében 1008 mérkőzésen lépett pályára, és lenyűgöző 1132 gólt szerzett, mérkőzésenkénti gólátlaga 1,12 volt.
„Szeptember hó 3.-án kezdődik a Királyi Magyar Automobil Club és a Királyi Magyar Yacht Club által rendezendő Balatoni Sporthét, amelynek automobil-, vitorlás- és motorcsónak-versenyei a nevezések oly bő tömegét egyesítették, hogy a legpompásabb sportélvezetre van kilátás” – írta az A Motor című lap. Borítóképen: Balatonfüredi famóló és fürdőház az 1920-as években (forrás:
A foci bizonyos szempontból olyan, mint a háború. Legalábbis sokak szerint a focihoz is „csak” három dolog kell: pénz és pénz, na meg pénz… A pénz és a foci már a kezdeti időkben kezet ráztak, ami aztán mindenféle bonyodalmakhoz vezetett… Borítóképen: Pénz és olaj Bár a kezdeti időkben a foci amatőr sport volt, mégis azt […]
A magyar nyelv szép, a magyar nyelv kifejező, a magyar nyelv képi jellege hat gondolkodásunkra, társadalmunkra, és persze ha még a spotra, nevezetesen a focira is. Akkor, amikor először találkoztunk ezzel a sporttal, problémát jelentett elnevezése, mert az angol „football” szó magyarul nem volt elég szemléletes, nem fejezte ki igazán ennek a sportnak a lényegét. […]
A Csepel 125 sikeres modell volt, de a fejlesztések folyamatosak voltak, és ennek hatására egyre jobbak lettek a gépek. Azzal, hogy bemutatkozott a 250-es széria, még nem jelentette, hogy leálltak a 125-ös fejlesztésével, sőt ekkoriban jött ki az úgynevezett „Hatnapos” Csepel. Borítóképen: A “hatnapos” Csepel prototípusa Ez nem azt jelenti, hogy ennyi idő volt
Karafiáth Jenő 1920. április 20-án tartotta meg a Nemzetgyűlésben azt az első nagyhatású felszólalást, amely teljes egészében a testnevelés ügyével foglalkozott. A merev német torna rendszerrel ellentétes „szabadtéri” sportok előtérbe helyezése, s mindezekkel szinte olyan hangulatot alakított ki a Nemzetgyűlésben, hogy javaslatát nemhogy visszautasítani, de vitatni sem
Pontosan tudjuk, hogy magyar szempontból a Slovan az a klub, illetve szurkolóik az a társaság, ami mind a mai napig ellenségesen lép fel a magyarok ellen. Ennek persze mindenféle történelmi okai vannak, és sok-sok sérelemről, zaklatásról, egyéb igen vitatott esetről írhatnánk, de mi most mégsem ezt tesszük, hanem – egy újsághír felidézésével – megmutatjuk, hogyan […]
„A football (kirúgó labda) mindjárt a cricket után következik. Ha az a játékok királya, ez a királynéja. Ebben is megvan a mesteri és nem-mesteri különböző fogások ágasbogas szövevénye, melyek együtt egy egész tudományt (the great science of football) alkotnak. Egyik érdeme, hogy nem kell hozzá költséges felszerelés, sem igen sok idő, sem u. n. tapsoló […]
A futball volt az a sport, ami hatásában elég erős volt ahhoz, hogy a sportot az előkelőségek úri passziójától eljuttassa odáig, hogy a széles néprétegekhez eljusson, és ebben természetesen elvitathatatlan érdemei voltak az olimpiai mozgalomnak is! Nem csoda, hogy Magyarországon már 1913-ban komoly terveket szőttek, és versenyeztek az építészek a nemzeti stadion