Ma már talán csak az idősebbek emlékeznek – ha még emlékeznek… – azokra az időkre, amikor az Újpestnek (pontosabban a profi korszakban az Újpest FC-nek) helyben akadt kihívója. Volt már egy igen korai kihívó, méghozzá az URAK (Újpest-Rákospalotai AK), hiszen az 1911/12-es kiírásban
Igen, pontosan! Ahogy a képen látható, a képen egy focipálya látható, és ott bizony nem mást művelnek a hölgyek, mint a kézilabda nevű sportot! És bizony, helyesebb lenne a mai fogalmaink szerinti kézilabdát kispályás kézilabdának nevezni, ugyanis még a mai napig is létezik – nyomokban… – a nagypályás kézilabda, ami ennek a sportnak eredeti változata […]
Futballtörténeti sorozatunkban a labdarúgás magyar elnevezésének történetét dolgozzuk fel. Meglepően távolra nyúlnak a szálak, benne a magyar irodalom kiemelkedő alakjaival, és persze olyan fanatikusokkal, akik már akkor könyvet szenteltek a labdarúgásnak, amikor még ez a név nem is létezett, és jóformán még klubok sem voltak. Borítóképen: A futball játék ábrázolása
Bármilyen furcsa is, az általunk ma ismert Aranycsapat nem az első volt a magyar labdarúgásban. De mégis van köze az 1954-es világbajnokságon az NSZK csapatát a csoportkörben 8:3-ra verő, majd a döntőben ugyanezen csapattól 3:2-es vereséget szenvedett, Puskás Ferenc fémjelezte csapathoz! Borítóképen: Az 1924. évi olimpiai csapat. Fogl Károly, Opata Zoltán, Hirzer Ferenc,
Azt beszélik, hogy a legnagyobb csata a Ferencváros—Újpest Derbyn a Színházi Élet luftballonjaiért folyt. A Színházi Élet ugyanis a két tábor drukkerei számára zöld-fehér és lila-fehér luftballonokat csináltatott „Tempó Fradi” és „Tempó Újpesti” felírással és a közönség a luftballonokat szétosztó görlöket valósággal megostromolta egy-egy léggömbért. Borítóképen: A derby
Nem volt egyszerű riportot készíteni az akkor mindössze 19 éves labdarúgóval, ugyanis indult a vonata… Ne nem valamilyen luxusnyaralásra készült, hanem éppen dolgozott. Mert bizony volt „rendes” foglalkozása is! Érdemes figyelni; a rövid írásból kiderül, hogy alázatos, ugyanakkor nagyravágyó, és bizony a helyén van az esze már a fiatal Czibornak is! Borítóképen: A 19 éves
Vitéz Halassy Olivér (előtte Haltmayer) (Újpest, 1909. július 31. – Budapest, 1946. szeptember 10.) vízilabdázó olimpiai- és Európa-bajnok, úszó Európa-bajnok. Tanulmányait az újpesti 1. számú fiú polgári iskolában végezte (a mai Tanoda téri iskola épületében). Nyolcéves volt, amikor megpróbált felugrani egy mozgó villamosra, és
Nem véletlen, hogy pár évvel később éppen a hazai csapat trénerének fia, egy bizonyos Puskás Ferenc nyilatkozott úgy, hogy neki is sikerülhet az, ami Szusza Ferencnek sikerült. Utóbbi bemutatkozása ugyanis egészen parádésra sikerült! Borítóképen: Szusza Ferenc Az a bizonyos Puskás-nyilatkozat: A kispesti meccs rövid jegyzőkönyve: Heves és izgalmas küzdelem után az Ujpest
A lapdarúgás (igen, így „p”-vel!) már 1894-ben kopogtatott az ajtón, népszerűségének növekedéséről a lapok is beszámoltak. Az Ország-Világ 1894 február 11-én megjelent számában Bodon Károly dr. számol be a játékról, és annak – általa ismerni vélt… – szabályairól. Borítóképen: Játékelemek képeken az idézett cikkből – ez láthatóan tényleg futball Van bőven
Talán tiszteletlenségnek hat, ha a világ legnagyobb játékosát „leöcsizzük”, de ez volt a beceneve, és az a történet, amit most adunk közre, egy olyan korból származik, amikor még bizony minden joggal nevezhették Puskás Ferencet Öcsinek… Borítóképen: Puskás Ferenc Annak igyekeztünk utánajárni, hogy mikor kapta a becenevet a magyar futballzseni, de csak annyit sikerült