Sokan úgy gondolják, hogy a magyar labdarúgás úgy igazán ott kezdett nemzetközi szinten is láthatóvá válni, amikor a skót és angol edzők – különösen Jimmy Hogan – meghonosították a skót alapokon nyugvó focit, a kombinatív, alakzat építő és bontó játékot. Ez részben így is van, hiszen az a
A foci bizonyos szempontból olyan, mint a háború. Legalábbis sokak szerint a focihoz is „csak” három dolog kell: pénz és pénz, na meg pénz… A pénz és a foci már a kezdeti időkben kezet ráztak, ami aztán mindenféle bonyodalmakhoz vezetett… Borítóképen: Pénz és olaj Bár a kezdeti időkben a foci amatőr sport volt, mégis azt […]
Az Nb1 23. fordulójának mérkőzéseit – és persze saját tippjeinket – értékeljük, megfogalmaztuk várakozásainkat a 24. fordulót tekintetében, és a Fradi nemzetközi kupameccséről. Borítóképen: Foci pályarészlet A Kisvárda a dobogóról egyenesen a 6. helyig zuhant, a Loki viszont fellépett a 3. helyre, e Kecskemét győzelmével egy kis egérutat nyert a második hely megszerzéséért
Az Fradi I. osztályú bajnokságban szerzett első bajnoki címéről számolt be a Nemzeti Sport működése első évének végén Moór Jenő „Az év története” cím cikkében. Az írás teljes képet ad az első és a másodosztály küzdelmeiről, sőt az egyes csapatok külföldi eredményeit is említi, mi most azonban csak az I. osztályú bajnokságról szóló részt közöljük […]
Világszínvonalú csatár volt. Technikailag, taktikailag, játékintelligenciában és gólképességében kimagasló játékos. Az ötcsatáros játékrendszerben a belső három poszt bármelyikén megállta helyét. Felépítésileg nem volt erős fizikumú játékos, kerülte is test-test elleni küzdelmet, viszont játékostársait rendre jól hozta helyzetbe. Kétlábas játékos volt. Bortóképen: Az
A Brassói Lapok éppen 100 éve, 1922. december 25-én „A magyar football-bajnokság állása az első félév végén” a Brassói Lapok budapesti szerkesztőségétől megjelentetett egy cikket, melyben az 1922-es magyar őszi labdarúgó bajnokság történéseinek rövid összefoglalóját olvashatjuk, de nem marad ki egy kis esélylatolgatás sem a tavaszt tekintve sem! Az írást idézzük, de
Akkoriban, amikor gyerekként is már érdekeltek a motorok, az a szóbeszéd járta, hogy létezik 500 cm³-es Pannónia, de mi nyomát sem láttuk soha, pedig ifjonti lelkesedésünkben minden egyes motort megvizslattunk; hátha ez lesz az! De nem, soha nem láttuk… Borítóképen: Árulkodó a széles motor… Márpedig a szóbeszédnek volt alapja, igenis létezett az 500-as Pannónia (a
Nem, itt és most nem a Sándor Palotában öngyilkosságot elkövető miniszterelnökről, hanem egy olyan labdarúgóról lesz szó, aki történelmet írt, de valamiért mégis mostohán bánt vele az utókor… Pedig a hajdúsági szurkolók Tanár úrnak szólították, a diósgyőriek pedig elegáns stílusa, légies könnyedsége miatt Kisasszonyként emlegették, és egyébként is tiszteltre méltó, jó
1969. december 3-án a magyar labdarúgó-válogatott 4-1-es vereséget szenvedett Marseille-ben a csehszlovák csapattól. „A mi időnk lejárt” – mondta akkor Mészöly Kálmán, aki aztán hosszú-hosszú éveken keresztül hiába küzdött azért, hogy ez végül ne így legyen, Marseille után már soha nem volt az igazi a magyar válogatott. Most – úgy tűnik… – a németek számára
Az A és B csoport mindhárom körét lejátszották, kiderültek a továbbjutók, és az is tudható, hogy ki ellen kell majd helytállniuk az egyenes kieséses szakaszban a csapatoknak! Egyre izgalmasabb a dolog, ugyanis a többi csoportban most jönnek az utolsó meccsek, melyeken sok izgalom, és egy-két meglepetés is várhat ránk! HAJRÁ SZURKOLÓK! HAJRÁ MAGYAROK!