Pontban 210 éve született Thuróczy Mózes, aki a szabadságharc idején kézdivásárhelyi öntödéjében Gábor Áronnal együtt 64 ágyút öntött! Igen érdekes családja és a rézműves mester története is, de mintha személye mégsem kapna elég figyelmet. Reméljük, hogy ez utóbbi kijelentés inkább a mi
A kiváló magyar felteláló 1817-ben született a ma Érbogyoszlóhoz tartozó Albis településen, ami Partiumhoz tartozó Bihar vármegyében. Azt talán mindenki tudja, hogy ő volt a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, de ezen kívül a kétségtelenül korszakalkotó találmányon kívül is sokat köszönhetünk neki! Borítóképen: Irinyi János Többek között Debrecenben is tanult, de
1888-ban jelent meg egy hosszas írás a Vasárnapi Újságban a címben idézett utazásról. Mi ennek egy részét adjuk közre, azt, ami Zsibóról, és természetesen a két Wesselényi Miklósról szól. Az írás igen elfogultan – és ez indokolt is! – ír a Wesselényiekről, akikről sokat megtudhatunk a szerzőtől, P. Szathmáry Károlytól! Borítóképen: A Zsibói kastély (fényképek […]
Ma arra az ezredesre emlékezünk akinek nevét a Bátori saját katonáitól kapta a harctéren nyújtott bátor viselkedése miatt. Schulcz Bódog a Bátori nevet hivatalosan is felvette katonái iránti tiszteletből. Igaz Hazafi volt emlékét igyekezzünk megőrizni az utókornak.
Kalandos élete volt A Balatonpartról Buenos Airesig. Nem az egyetlen kalandvágyó magyar aki mindenhol a saját eszményéért harcolt abban a korba amikor magyarnak lenni egyet jelentett azzal, hogy a szabadságért mindhalálig. Asbóth Sándor (angolul:Alexander Asboth) (Keszthely, 1810. december 18. – Buenos Aires, 1868. január 21.) magyar mérnök, az 1848–49 évi
Kossuth az emigrációban is aktív maradt. Ennek tanúbizonysága a több kötetben megjelent „Irataim az emigráczióból” című többkötetes mű is, mely Budapesten az Athenaeum kiadásában 1882-ben jelent meg. A harmadik kötetnek „A remény és csapások kora” a címe. Kossuth ebben a kötetben az 1860 és 1862 közötti időszak történéseiről számol be. Borítóképen: Kossuth Lajos 1880-ban
A leghíresebb betyár a röszkei-szegedi tanyavilágban született 1813. július 10-én. Apját hamar elvesztette, minthogy Rózsa Andrást lólopásért felakasztották, más források szerint rablás közben Bácskán agyonütötték. De úgy tűnik, az alapokat mégis megtanulta tőle… Borítóképen: Rózsa Sándor Kufstein várában (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Ismeretlen, licenc:
A magyar sereg Világos közelében, a várostól mintegy 15 km-re északra levő csigérszőllősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatoknak. Görgey Rüdiger lovassági tábornok vezérkari főnökével, Frolov tábornokkal tárgyalta meg a fegyverletétel idejét, módját és egyéb körülményeit, mely szerint annak helye a fenti mezőn legyen, Pankotán túl, a Csiger-patak mentén, pontosan