Kossuth az emigrációban is aktív maradt. Ennek tanúbizonysága a több kötetben megjelent „Irataim az emigráczióból” című többkötetes mű is, mely Budapesten az Athenaeum kiadásában 1882-ben jelent meg. A harmadik kötetnek „A remény és csapások kora” a címe. Kossuth ebben a kötetben az 1860 és
A magyar sereg Világos közelében, a várostól mintegy 15 km-re északra levő csigérszőllősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatoknak. Görgey Rüdiger lovassági tábornok vezérkari főnökével, Frolov tábornokkal tárgyalta meg a fegyverletétel idejét, módját és egyéb körülményeit, mely szerint annak helye a fenti mezőn legyen, Pankotán túl, a Csiger-patak mentén, pontosan