Kezdőlap Posts tagged székely
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Mindent elmond: a kopjafák szimbólumrendszere

Szabolcs Fürjes 870
A kopjafák szimbólumrendszere nem egy egzakt tudomány. Gyakorlatilag semmi bizonyított forrás nem áll rendelkezésre. Az én információim is főleg székelyföldi szájhagyományokra épülnek. Tájegységenként, helységenként eltéréseket tapasztalhatunk. Borítóképen: Nyergestető A Székelyföldön használt szimbólumok egy részének jelentését, értelmezését próbáltam meg összegyűjteni a
Magyarság Tájak/korok Történelem

Kutatás a székelyek eredete után

Szabolcs Fürjes 508
Székelyudvarhely térségének populációja túlnyomórészt kelet-közép- és délkelet-európai összetételű – derült ki abból a kutatásból, amelynek során ősi apai és anyai leszármazási vonalakat vizsgált egy kutatócsoport az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézet (BTK AGI) munkatársainak vezetésével. Borítóképen: Székely őrtűz Az ELKH szerdai közleménye
Magyarság Nagyjaink Történelem

Az erdélyi, avagy Makk-féle összeesküvés

Szabolcs Fürjes 503
Kossuth Lajos soha nem nyugodott bele, hogy a Magyar Királyság Habsburg fennhatóság alatt maradt az 1848-as forradalom és szabadságharc után is, így tovább szervezkedett annak érdekében, hogy az ország kivívja azt a függetlenséget, amiért oly sokan vérüket adták. Borítóképen: Kossuth Lajos 1851-ben Világos és Arad után sokan kényszerültek külföldre, így Kossuth sem tért
Erdély Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

A Mikes-Szentkereszty kastély, Zágon

Szabolcs Fürjes 583
Egy felirat (egy 1632-es évszámmal és B:M és E:D monogramokkal ellátott gerenda), mint bizonyíték szolgál arra, hogy itt született Mikes Kelemen. Boírtóképen: A kastély korábban A születés pontos helye körül ugyan vannak kétségeik egyeseknek, de az tény, hogy az épület az ő tulajdonában volt – mígnem elkobozták tőle a Rákóczi féle Szabadságharc leverése után. Érdekes, […]
Tájak/korok Történelem

A Perkői Szent István kápolna

Szabolcs Fürjes 748
Perkő vagy Perkő-tető Kovászna megyében, a Répát-hegység legdélibb nyúlványa, Felső-Háromszék oltárhegye. A hagyomány szerint a tetőn mondtak ítéletet Kézdiszék népe peres ügyeiben, innen eredhet a Perkő elnevezés. A Felső-háromszéki-medence vagy röviden Felső-Háromszék a Brassói-medence északi nyúlványa Kovászna megye területén (Háromszék vármegyében), a Bodoki-hegység,
Erdély Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem

Legendák mondák Erdélyből – A zsögödi Kis-vár legendája

Szabolcs Fürjes 789
Orbán Balázs “A Székelyföld leírása” című művében nem csak egyszerű tájleírást ad, hanem arra törekszik, hogy minél teljeskörűbben bemutassa Székelyföldet. Mi most egy regét, avagy legendát idézünk tőle. Borítókép: Kis-Vár dombja – Csíkzsögöd Mi, kik rendszerint felfelé szoktunk igyekezni, ez alkalommal eltérünk szokott s követett irányunktól, Al-Csík
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

A lovasnomád hagyomány és a székely lófőség – Hermann Ottó nyomán

Szabolcs Fürjes 966
Herman Ottó „A magyarok nagy ősfoglalkozása” című műve (leginkább tanulmány-gyűjteménynek nevezhetnénk, bár egyes részei szervesen egymásra épülnek) 1909-ben jelent meg, melyben nem is feltétlen foglalkozásokról ír, hanem egyrészt a Kárpát-medence geológiájáról, másrészt pedig a magyar állattartással, és annak fejlődésével, de nem maradnak ki művéből azok a társadalmi
Magyarság Mások írták Történelem Vélemény

100 éve: Mit akar a magyar?

Szabolcs Fürjes 451
A Székely Nép 1923. évi 2. száma, ami napra pontosan száz évvel ezelőtt jelent meg Sepsiszentgyörgyön, a következő cikkel (vagy kiáltvánnyal) kezdődik: Borítóképen: Az idézett lap címlapja Gyanúval és az irredentizmus vádjával illettek bennünket. Hasztalan volt minden férfias, nyílt kijelentésünk és vallástételünk, hogy fáj ugyan nekünk szomorú helyzetünk, — hazudnánk, ha

Galéria

Logó