Kezdőlap Posts tagged Székelyföld
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

Így lakodalmazott Mikes Kelemen leánya halottaságyánál

Ha már Háromszékben vagyunk, látogassunk el Szentlélekre is, Mikes Kelemen egykori kastélyába. A messze kimagasló kopár Perkőn kopár és üres hegyoldalon állt valamikor a Mikes, vagy Tarnóczi-kastély. Sok kézen ment át ez a régi udvarház. Borítóképen: A Perkő, Kézdiszentlélek egyháza és a Tarnóczi-kastély romjai Egy ideig a ma már kihalt Bályogi-család bírta, azután Zápolya
Magyarság Nagyjaink Történelem

Az erdélyi, avagy Makk-féle összeesküvés

Kossuth Lajos soha nem nyugodott bele, hogy a Magyar Királyság Habsburg fennhatóság alatt maradt az 1848-as forradalom és szabadságharc után is, így tovább szervezkedett annak érdekében, hogy az ország kivívja azt a függetlenséget, amiért oly sokan vérüket adták. Borítóképen: Kossuth Lajos 1851-ben Világos és Arad után sokan kényszerültek külföldre, így Kossuth sem tért
Erdély Határtalanul Magyar Videók

Bagossy-különvonat: Hegyilevegő Express Erdélyből Budapestre!

A 10 éves Bagossy Brothers Company jubileumi koncertjére a MÁV-Start által biztosított, fekvőhelyes és étkezőkocsis vonattal utazhatnak az erdélyi rajongók Budapestre. Borítóképen: Bagossy Brothers Company (BBC), A felvétel a Szabadságkoncerten készült a Millenáris B épületében, 2017. október 23-án. Bagossy Norbert (gitár/ének) és Bagossy László (basszusgitár/vokál),
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Marosvécs – A kultúrközpont és a restitúció

Az első, napjainkig fennmaradt oklevél már 1228-ban említést tett róla, amikor Tomaj nembeli Dénes tárnokmester birtokainak határjárását részletezte. A királyi fennhatóság alatt lévő erősséget valószínűleg az 1241–42-es tatárjárás viharai rombolták le. Új erősség csak a XV. században épült, amikor új várkastélyt emeltetett losonci Dezsőfi nemesi család. Itt aztán a kastély
Magyarság Történelem

Várhistóriák: Zeta várának legendája

Udvarhelyvármegyében, Zetelaka határán, magas szikla tetején állt réges-régen Zeta vára. Ezt a várat egy Zeta nevü nagy úr akkor kezdte építtetni, amikor a magyarok egyrésze áttért a pogány hitről a keresztény hitre. Bent a faluban volt palotája Zeta úrnak, a várat azért építtette, azért költözött oda, hogy ne kényszeríthessék rá a keresztény hitre. Borítóképen: Zete […]
Erdély Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

A Mikes-Szentkereszty kastély, Zágon

Egy felirat (egy 1632-es évszámmal és B:M és E:D monogramokkal ellátott gerenda), mint bizonyíték szolgál arra, hogy itt született Mikes Kelemen. Boírtóképen: A kastély korábban A születés pontos helye körül ugyan vannak kétségeik egyeseknek, de az tény, hogy az épület az ő tulajdonában volt – mígnem elkobozták tőle a Rákóczi féle Szabadságharc leverése után. Érdekes, […]
Tájak/korok Történelem

A Perkői Szent István kápolna

Perkő vagy Perkő-tető Kovászna megyében, a Répát-hegység legdélibb nyúlványa, Felső-Háromszék oltárhegye. A hagyomány szerint a tetőn mondtak ítéletet Kézdiszék népe peres ügyeiben, innen eredhet a Perkő elnevezés. A Felső-háromszéki-medence vagy röviden Felső-Háromszék a Brassói-medence északi nyúlványa Kovászna megye területén (Háromszék vármegyében), a Bodoki-hegység,
Erdély Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem

Legendák mondák Erdélyből – A zsögödi Kis-vár legendája

Orbán Balázs “A Székelyföld leírása” című művében nem csak egyszerű tájleírást ad, hanem arra törekszik, hogy minél teljeskörűbben bemutassa Székelyföldet. Mi most egy regét, avagy legendát idézünk tőle. Borítókép: Kis-Vár dombja – Csíkzsögöd Mi, kik rendszerint felfelé szoktunk igyekezni, ez alkalommal eltérünk szokott s követett irányunktól, Al-Csík
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

A lovasnomád hagyomány és a székely lófőség – Hermann Ottó nyomán

Herman Ottó „A magyarok nagy ősfoglalkozása” című műve (leginkább tanulmány-gyűjteménynek nevezhetnénk, bár egyes részei szervesen egymásra épülnek) 1909-ben jelent meg, melyben nem is feltétlen foglalkozásokról ír, hanem egyrészt a Kárpát-medence geológiájáról, másrészt pedig a magyar állattartással, és annak fejlődésével, de nem maradnak ki művéből azok a társadalmi