Erdélyben, a Gyergyói-havasokban ered, a Magas-bükk (1416 m) nyugati oldalából. Délnek halad a Csíki-medencében. A Hargita-hegység déli végén a folyó völgye választja el az előbbit a Csomád-hegységtől. A hegyek közül a Brassói-medencébe kijutva nyugatnak, majd északnak fordulva megkerüli a
A kopjafák szimbólumrendszere nem egy egzakt tudomány. Gyakorlatilag semmi bizonyított forrás nem áll rendelkezésre. Az én információim is főleg székelyföldi szájhagyományokra épülnek. Tájegységenként, helységenként eltéréseket tapasztalhatunk. Borítóképen: Nyergestető A Székelyföldön használt szimbólumok egy részének jelentését, értelmezését próbáltam meg összegyűjteni a
55 éve, ezen a napon született Erőss Zsolt. Borítóképen:Erőss Zsolt Erőss Zsolt (Csíkszereda, 1968. március 7. – Kancsendzönga, 2013. május 21. körül ) erdélyi születésű székely hegymászó, aki első magyarként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát. Magyarország legeredményesebb magashegyi
A bukaresti külügyminisztérium közleménye „határozottan helyteleníti” a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének hétfői Facebook-bejegyzését, amely szerint, mint írják, „Románia állítólag korlátozná az úgynevezett Székelyföld zászlajának használati jogát”. Németh Zsolt közösségi oldalán egy korábbi fotót osztott meg a budafok-tétényi városházára
Székelyudvarhely térségének populációja túlnyomórészt kelet-közép- és délkelet-európai összetételű – derült ki abból a kutatásból, amelynek során ősi apai és anyai leszármazási vonalakat vizsgált egy kutatócsoport az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézet (BTK AGI) munkatársainak vezetésével. Borítóképen: Székely őrtűz Az ELKH szerdai közleménye
A szentendrei HÉV (H5) vonalán van egy megálló, ami a „Budakalász, Lenfonó” nevet viseli. Mikor régebben arra jártunk, mindig feltűnt, hogy ma ez a terület nem tűnik ipari jellegűnek, sokkal inkább városias beépítést mutat, de már akkor megfogadtuk, hogy utána nézünk, miért is e név! Ennek most jött el az ideje. Borítóképen: A budakalászi gyár […]
Ha már Háromszékben vagyunk, látogassunk el Szentlélekre is, Mikes Kelemen egykori kastélyába. A messze kimagasló kopár Perkőn kopár és üres hegyoldalon állt valamikor a Mikes, vagy Tarnóczi-kastély. Sok kézen ment át ez a régi udvarház. Borítóképen: A Perkő, Kézdiszentlélek egyháza és a Tarnóczi-kastély romjai Egy ideig a ma már kihalt Bályogi-család bírta, azután Zápolya
Kossuth Lajos soha nem nyugodott bele, hogy a Magyar Királyság Habsburg fennhatóság alatt maradt az 1848-as forradalom és szabadságharc után is, így tovább szervezkedett annak érdekében, hogy az ország kivívja azt a függetlenséget, amiért oly sokan vérüket adták. Borítóképen: Kossuth Lajos 1851-ben Világos és Arad után sokan kényszerültek külföldre, így Kossuth sem tért
A 10 éves Bagossy Brothers Company jubileumi koncertjére a MÁV-Start által biztosított, fekvőhelyes és étkezőkocsis vonattal utazhatnak az erdélyi rajongók Budapestre. Borítóképen: Bagossy Brothers Company (BBC), A felvétel a Szabadságkoncerten készült a Millenáris B épületében, 2017. október 23-án. Bagossy Norbert (gitár/ének) és Bagossy László (basszusgitár/vokál),
Az első, napjainkig fennmaradt oklevél már 1228-ban említést tett róla, amikor Tomaj nembeli Dénes tárnokmester birtokainak határjárását részletezte. A királyi fennhatóság alatt lévő erősséget valószínűleg az 1241–42-es tatárjárás viharai rombolták le. Új erősség csak a XV. században épült, amikor új várkastélyt emeltetett losonci Dezsőfi nemesi család. Itt aztán a kastély