A Bálványosvár az ősi magyar vallás fellegvára volt, amelyet a 12–13. században építtetett az Apor család – amely a 12. században vette fel a keresztény hitet –, de a vár már a 17. században romos lett. A maradvány Kovászna megyében található, közel a Hargita megyei határhoz, Bálványosfürdő
Kecskeméti Zsigmond Polgárdi prédikátor „A magyaroknak eredetekről, ezeknek királyjainak életekről, viselt dolgaikról, halálokról, temettségekről, kik alatt mi jött a magyar koronához, és mi nyeretett el, Pálma Ferencz Károly ur munkájából magyar versekben csinált rövid historiácska” című műve először Landerer Kalendáriumában 1793-ig jelent meg mi az 1795-ös kiadásból
Ma már nehezen hisszük el, hogy az erdélyi Főkormányszék 1805-ben megfogalmazott kemény rendelete, mely „a népet erőltetéssel, büntetés fenyítékével szorította rá a pityóka termesztésre, a nemesi rendet pedig javaslással rávette” segített az egyik fő összetevő elterjedéséhez. De ez már a történetben egy későbbi kor, induljunk a kezdetektől! Borítóképen: Lassan kész a
„Kopónak neveztetik azon kutya, melly a vadat finom szaglásával és szorgalmatos keresésével megtalálván ‘s felvervén nyomozza vagy is hajtja, és hajtása közben szüntelenül ugat vagy csahol” – így írja le Pák Dienes 1829-ben Vadászattudomány címen megjelent művében a kopót. Borítóképen: az erdélyi kopó A kopók, melyekkel már az Árpád-házi királyok és az őket
Erdély vélhetően legrégibb máig fennmaradt tetőszerkezetét azonosította a kalotaszegi Magyarvista református templomában a Teleki László Alapítvány. A tető-, illetve födémszerkezet felfedezése a templom rendkívül értékes falképeinek kutatásában is új eredményeket hozhat. Borítóképen: Magyarvista, református templom A csütörtöki sajtótájékoztatón jelen volt Perényi Lóránt,
A hadak útjáról mesélek ma este, hallgassatok ide. Arról a hosszú, ragyogó fehér szalagról, mely csillagos estéken ott lebeg az égen. Elmondom néktek, hogy került az égre ez a fehér, ez a ragyogó fehér szalag. Ott kezdem, hol tegnap este elhagyám: Attila meghódította az egész világot. Mert amint megkerült csudálatos módon az Isten kardja, nem […]
A székelygulyás nem csak népszerű és igazán jóízű, zamatos étel, hanem van egynémely nevezettessége is. Először is az, hogy valójában nem székely az eredete, az erdélyi konyha nem is ismeri. Másodszor az, hogy nevében nem csak a jelző, hanem a jelzett sem stimmel: nem is gulyás. Borítóképen: Székelygulyás Nem tartozik bele a gulyásfélék családjába, mindenki […]
Amikor ráakadtunk erre a hírre, nem hittünk a szemünknek! Autópálya-rendszer és Erdély miként kerül egy mondatba? Ez már eleve képtelenség, de ha már így esett – nem említve a médiumot, ahol megjelent ezen a címen egy cikk -, akkor egyszer és mindenkorra tisztázzuk, hogy mi a valóság Románia, ezen belül (sajnos…) Erdély autópálya helyzetével kapcsolatban. […]
A teljes román diszkriminációellenes tanács távozását követeli a Székely Nemzeti Tanács, miután a testület büntetlenül hagyta, egy román képviselő magyarokat sértő kirohanását – írja a hírTV. Borítóképen: A jelenkori Erdély Románián belül kiemelve – A történelmi Erdély, Belső-Erdély, a Partium és a Bánság keleti része, Órománia, Moldva és Havasalföld uniója
A zenekar 2013 májusában alakult Gyengyószentmiklóson, több éve együtt zenélő zenészek közreműködésével. A zenekar nevét a Bagossy testvérpár – Bagossy Norbert (gitár/ének) és Bagossy László (basszusgitár/vokál) – családneve ihlette, hozzájuk csatlakoztak zenésztársaik, Bartis Szilárd (dobok), Tatár Attila (gitárok, vokál) és Kozma Zsombor (hegedű, harmonika, billentyűk).