Kezdőlap Posts tagged Székelység (Page 2)
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

A lovasnomád hagyomány és a székely lófőség – Hermann Ottó nyomán

Szabolcs Fürjes 863
Herman Ottó „A magyarok nagy ősfoglalkozása” című műve (leginkább tanulmány-gyűjteménynek nevezhetnénk, bár egyes részei szervesen egymásra épülnek) 1909-ben jelent meg, melyben nem is feltétlen foglalkozásokról ír, hanem egyrészt a Kárpát-medence geológiájáról, másrészt pedig a magyar állattartással, és annak fejlődésével, de nem maradnak ki művéből azok a társadalmi
Magyarság Mások írták Történelem Vélemény

100 éve: Mit akar a magyar?

Szabolcs Fürjes 404
A Székely Nép 1923. évi 2. száma, ami napra pontosan száz évvel ezelőtt jelent meg Sepsiszentgyörgyön, a következő cikkel (vagy kiáltvánnyal) kezdődik: Borítóképen: Az idézett lap címlapja Gyanúval és az irredentizmus vádjával illettek bennünket. Hasztalan volt minden férfias, nyílt kijelentésünk és vallástételünk, hogy fáj ugyan nekünk szomorú helyzetünk, — hazudnánk, ha
Erdély Magyarság Mások írták Nagyjaink

A madéfalvi veszedelem 1764. január 7. – A Székelység ellen elkövetett egyik legnagyobb tömeggyilkosság

József Kolárik 683
A madéfalvi vérengzés vagy madéfalvi veszedelem (régebben „mádéfalvi” formában is, latinul a siculicidium, azaz székelygyilkosság kifejezést is használják rá) a székelyek egy csoportja ellen elkövetett tömeggyilkosság volt 1764-ben, Mária Terézia királynő uralkodása alatt.
Magyarság Tájak/korok Történelem

Az első: a Hóra-lázadás

Szabolcs Fürjes 863
1780-as évek Erdély. Ebben a korban már enyhültek a korábbi jobbágyterhek, különösen miután Mária Terézia által 1767-ben kiadott urbárium ezt rögzítette is. Ugyanakkor a nemesek vonakodtak a gyakorlatba ültetni, így voltak területek, ahol nem volt igazán komoly változás. Ez lehet az oka annak, hogy a Hóra-lázadást egyes szerzők „1784-es erdélyi parasztfelkelés”-nek
Épített örökség Erdély Hírek Magyarság Történelem Történelem Videók

Épített örökség: Sepsikőröspatak, Kálnoky-kastély

Szabolcs Fürjes 539
Sepsikőröspatak Sepsiszentgyörgytől 10 km-re északkeletre a Körös-patak völgyében. Kálnok tartozik hozzá. Ez nem is olyan nagy véletlen… A falut 1332-ben Kemuspatak néven említik először. A falu feletti Fenyő-tetőn 11 – 12. századi tojásdad alakú, sánccal övezett favár maradványai láthatók. Orbán Balázs szerint ez volt a Kálnoky család ősi fészke, innen költöztek le a
Erdély Hírek Magyarság Történelem Történelem Videók

Székely Legenda – Atilla fiai – Akár esti mese helyett is, nem csak gyerekeknek ( videó )

Szabolcs Fürjes 1612
A cím nem elírás Atilla nevét az ősi formában írtuk le. Maga a kis animáció igyekszik ébren tartani a lángot. Lengyel Dénes kiváló kövyvét felhasználva régi legendákat akarunk így megjeleníteni . Alapítványunk a jövőben ilyen rövid filmekben szeretné megeleveníteni a lassan feledésbe merülő meséket legendákat mondákat. Borítóképen: A Hun Birodalom kiterjedése Attila
Épített örökség Erdély Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Várhistóriák: Gyimesbükk, a kelet őrzője

Szabolcs Fürjes 1090
A Rákóczi-vár Gyimesbükk és Palánka között, a Tatros folyó völgyében, a történelmi magyar országhatárnál található. A kiépített 134 fokos kőlépcsőkön felfelé haladva az Apahavas oldalán, a Kő-orr vagy Kő-csup várrom sziklabástyái alkották az egykori Rákóczi-vár területét. Borítóképen: Egy 1910-ben készült kép a várromról és Tatros felett átívelő vasúti hídról Egyes
Hírek

Ikonikus magyar állatfajták: A székely ló

Szabolcs Fürjes 803
„Nincsen már székely ló, de ki lehet jelenteni, hogy van olyan ló, mint a székely ló” – hangsúlyozta dr. Bodó Imre hematológus, a Hargita Népe 2012. április 4-i lapszámában. Borítóképen: Magas lovaglo tipus szep nyakkal A székely ló a középkor óta számontartott fajta. Ez, a hazánk területén őshonos lófajta, az erdélyi ló, az ősi magyar […]

Galéria

Logó