1887-től a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatójaként főként a magyar drámát és a klasszikus műveket népszerűsítette. Az ő nevéhez fűződött a színház fénykora. Az itt felnevelt kiváló együttesből több színészt szerződtetett 1896-ban a budapesti Vígszínházhoz, amelynek első igazgatója lett.
A Nemzeti Színház romjain jött létre a Városi Színház. 1944. okt.-ben a városba érkező szovjet csapatok utasítást adtak a színházi előadások folytatására. A román művészek túlnyomó része a bécsi döntéskor Temesvárra menekült, a Nemzeti Színházat a front közeledtével evakuálták. Így csak kevesen maradtak helyben. Borítóképen: A Magyar Színház a „János vitéz”
1919. február 10-án látta meg a napvilágot Hódmezővásárhelyen. Sokáig ő volt a szülei egy szem gyermeke, az anyuka kedvence, aztán még négy fiútestvére született (Zoltán, Ottó, Dezső, István). Mivel jóval idősebb volt, az öccsei külön világot alkottak. A kis Ferike imádott focizni – kapus volt legtöbbször – és jól tanult, aztán 16 éves korában összedőlt az addigi békés
A címben szereplő kitüntetés csak egyik a sok közül, mindet szinte lehetetlen felsorolni. Színházi és filmes szerepei mellett a könnyedebb műfajokban is megmutatta tehetségét, nem mindennapi nyelvi készségeit pedig nem egy felvétel őrzi. Testvére – aki sajnos lassan nyolc éve szintén távozott… – Sinkó László, aki hasonlóan egyéni orgánuma okán szintén senkivel össze
A társulat maga 1792-ben alakult meg nemesi színjátszó ifjak jóvoltából, a magyar nyelvterület első hivatásos és folyamatosan működő színtársulataként. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Színjátszó Társaság az első alkalommal a Rhédey Palotában mutatkozott be a közönségnek a Köleséri vagy a titkos ellenkezés című színdarabbal. Borítóképen: A kolozsvári Farkas utcai kőszínházat az
Honthy Hanna (eredetileg Hügel Hajnalka, Hajnal Hajnalka; Budapest, 1893. február 21. – Budapest, 1978. december 30.) Kossuth-díjas magyar színésznő, operettprimadonna, érdemes és kiváló művész. Hügel János nagyváradi születésű nyomdász és Hanrich Emma varrónő lánya, élete az erzsébetvárosi Nefelejts utca 8. egy földszinti udvari lakásából indult. 10 éves korában felvették
Déry Istvánné Széppataki Róza (született Schekenbach, később Schenbach Rozália) (Jászberény, 1793. december 23. – Miskolc, 1872. szeptember 29.) az első magyar opera-énekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője, Széppataki Johanna nővére. Legnagyobb sikereit énekes szubrettként aratta.
A csendes sztárallűrök nélküli Juhász Jácint számtalan szerepben volt látható hallható. Láthattuk Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok....Antonioniójaként, vagy Gogol: Holt lelkekjében....Rendőrkapitányként. Filmekben volt Háry János és volt huszár abból a 80 ból akik hazaszöktek. Szinkronként volt Magua az Utolsó mohikánban de Gojko Mitić nek is kölcsönözte