Kezdőlap Posts tagged Technika
Magyarság Nagyjaink Történelem

1936 ősze: Az első zárt láncú televíziós közvetítés a Gellért Szállóban! A zseni: Mihály Dénes

Mihály Dénes Gödöllőn született 1894. július 7-én. Kezdetben érdeklődését a motorok szerkezete és működése kötötte le, aminek fényes bizonyítéka, hogy tizenhat esztendősen olyan könyvet írt az autókról, ami több kiadást is megért. Második könyvének témája a motorkerékpár volt. Borítóképen: Mihály Dénes asszisztensével, Szappanos Sándorral – 1930 Miután elvégezte a
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

A magyar ipar remekei: Kandó Kálmán, a modern villamos vasút atyja

Egerfarmosi és sztregovai  Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13.) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú, ipari frekvenciájú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasútvillamosítás úttörője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Nem véletlen, hogy nem egyetlen találmányról van szó, Kandó
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Ganz Ábrahám, magyar nehézipar egyik megteremtője

Vasöntőmester volt, első kis műhelyét 1844-ben nyitotta meg Budán. Üzemében öntöttvas tárgyakat készített, s nagy szorgalommal lassanként tekintélyt vívott ki magának. A Lánchíd vastartóit már ő készítette. 1854-ben azonban már újabb fordulóponthoz érkezett üzeme, saját fejlesztése eredményeként kéregöntésű vasúti kerekeket kezdett gyártani. Eljárását szabadalmaztatta, s
Magyarság Történelem

Felzárkózni a nyugathoz – 1837-ből: „A porczelán egy Magyarnak találmánya”!

Talán nem is az a legmeglepőbb a korabeli cikkben, hogy magyar készített először porcelánt Európában, hanem sokkal inkább az, hogy ezt tényként elfogadva a találmányt németnek minősítették… A továbbiakban a cikket idézzük, ami a Hasznos Mulatságok című lapban jelent meg 1837. március 22.-én, „Közli Némethy”. Borítóképen: Hogy a Japánok és Chinaiak sokkal korábban értették
Hírek

Aki messze megelőzte korát: Zsélyi Aladár, a gázturbina atyja

A századfordulót követő évtized „leglátványosabb” technikai újdonsága a motoros repülőgép volt. Világszerte számos gépszerkesztő próbálkozott az új légi közlekedési eszköz megépítésével s a konstrukciók gyakorlati kipróbálásával. Az új technikának rövidesen Magyarországon is nagy tábora támadt. Borítóképen: Zsélyi Aladár Budapesten, a Rákosmezőn lelkes emberek sokasága
Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem

Torpedó? Naná, hogy magyar találmány!

148 éve, ezen a napon hunyt el Luppis János fregattkapitány, a torpedó feltalálója. Apja tengerészkapitány volt, így Luppis is fiatalon az osztrák-magyar haditengerészethez került, ahol fregattkapitány lett. Itt fogalmazódott meg benne az önjáró torpedó ötlete, s el is készítette elsõ, kezdetleges modelljét. Borítóképen: Felül az 1868-1870-es modell jellegzetes
Épített örökség Hírek Magyarság Történelem Történelem Videók

A magyar ipar remekei: Kőröshegyi völgyhíd

Ezúttal egy mai – legalábbis nem száz évre visszatekintő – iparremeket mutatunk be, hanem egy olyan műtárgyat, ami 2007-ben készült el. Ezzel együtt története sokkal régebbi időkre nyúlik vissza… Borítóképen: A Kőröshegyi völgyhíd, háttérben a Balatonnal Ha M7, akkor Balaton. Ha Balaton, akkor M7. De nem mindig volt autópálya, sőt a tavat déről kerülő vasút […]
Hírek Magyarok a világban Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Amikor az ember ellopta a napot az égről – Teller Ede

Teller Ede, mint a hidrogénbomba atyja vált ismertté. A „marslakók” egyike, ugyanis azon magyar tudósok közé tartozott, akiket Szilárd Leó illetett ezzel a névvel. Amikor Szilárdtól azt kérdezték, hogy miért nincs bizonyíték a Földön túli intelligens életre, így válaszolt: „Már itt vannak közöttünk, csak magyarnak mondják magukat”. Más források szerint Enrico Fermi az
Hírek

A magyar ipar remekei: Csepel 100

Bár a köztudatban talán a háború utáni időszak termékeként él a Csepel 100, mi mégis azt mondjuk, hogy bőven a háború előtt és alatt kell keresnünk a modell gyökereit. Nem csak a névre gondolunk (létezett WM/Csepel 100 nevű motor), hanem arra is, hogy eredetileg a Weiss Manfréd Művek már 1939-ben kijött egy változattal, ami aztán […]