Talán a korai TL, vagy a későbbi P20, vagy P21 ismertebb típus a csepeli gyárnak, mi azért választottuk ezt modellt, mert TL-ek műszaki tartalma jól mutatja a fejlődést az egyébként igen jól teljesítő Csepelekhez képest, ugyanakkor a TLB formaterve akkoriban futurisztikusan hatott, és korára
Kandó Kálmán az a magyar tudós mérnök, aki olyan álmokat valósított meg, amit mások nem, hogy megvalósítani nem tudtak, de még csak nem is álmodtak még csak hasonlókat sem. Ezzel együtt nem volt egy meg nem értett zseni, korában, és halála idején is pontosan tudták, micsoda veszteség érte Magyarországot. Borítóképen: A halálhír bejelentéséhez mellékelt kép […]
Vasöntőmester volt, első kis műhelyét 1844-ben nyitotta meg Budán. Üzemében öntöttvas tárgyakat készített, s nagy szorgalommal lassanként tekintélyt vívott ki magának. A Lánchíd vastartóit már ő készítette. 1854-ben azonban már újabb fordulóponthoz érkezett üzeme, saját fejlesztése eredményeként kéregöntésű vasúti kerekeket kezdett gyártani. Eljárását szabadalmaztatta, s
Talán nem is az a legmeglepőbb a korabeli cikkben, hogy magyar készített először porcelánt Európában, hanem sokkal inkább az, hogy ezt tényként elfogadva a találmányt németnek minősítették… A továbbiakban a cikket idézzük, ami a Hasznos Mulatságok című lapban jelent meg 1837. március 22.-én, „Közli Némethy”. Borítóképen: Hogy a Japánok és Chinaiak sokkal korábban értették
A századfordulót követő évtized „leglátványosabb” technikai újdonsága a motoros repülőgép volt. Világszerte számos gépszerkesztő próbálkozott az új légi közlekedési eszköz megépítésével s a konstrukciók gyakorlati kipróbálásával. Az új technikának rövidesen Magyarországon is nagy tábora támadt. Borítóképen: Zsélyi Aladár Budapesten, a Rákosmezőn lelkes emberek sokasága
148 éve, ezen a napon hunyt el Luppis János fregattkapitány, a torpedó feltalálója. Apja tengerészkapitány volt, így Luppis is fiatalon az osztrák-magyar haditengerészethez került, ahol fregattkapitány lett. Itt fogalmazódott meg benne az önjáró torpedó ötlete, s el is készítette elsõ, kezdetleges modelljét. Borítóképen: Felül az 1868-1870-es modell jellegzetes
Bár a köztudatban talán a háború utáni időszak termékeként él a Csepel 100, mi mégis azt mondjuk, hogy bőven a háború előtt és alatt kell keresnünk a modell gyökereit. Nem csak a névre gondolunk (létezett WM/Csepel 100 nevű motor), hanem arra is, hogy eredetileg a Weiss Manfréd Művek már 1939-ben kijött egy változattal, ami aztán […]
A lillafüredi Magyarország egyik legszebb vonalvezetésű kisvasútja, valódi hegyipálya; vonala meredek hegyoldalakban, különleges völgyhidakon, alagutakon vezet keresztül. Városi környezetből indulva, a diósgyőri vár közeléből juthatunk el vonataival számos látványosághoz: a Garadna völgyben a Hámori-tó partján kanyarogva a lillafüredi Palotaszállóhoz, vízeséshez,
Mindjárt egy örömhírrel kezdjük sorozatunkat; az Almamelléki kisvasút felújításon esett át 2022-ben, így a 120 éves múltra visszatekintő vonal megújul! Bizony, a Zselic csodás tájain robogó vonatok már ilyen régen megjelentek. Nézzük tehát ezt a nagyszerű történetet! 1899-ben épült meg a MÁV Szigetvár-Kaposvár közötti vasútvonala, mely érintette Almamellék községet. A
Ma már nehéz elképzelnünk, milyen lehetett az élet televízió nélkül, pláne, hogy Magyarországon a földfelszíni sugárzás beindítása elég döcögősre sikerült. Borítóképen: Kab-hegy adótorony (forrás: ITT-HONRÓL-HAZA archívum) Miközben az ország jelentős része már évek óta élvezhette a Magyar Televízió rendszeres adását, amely 1957. május elsején indult (a felvonulás