Grossmann Gyula (1858-1935) 1884-ben Budapesten, a Váci úton – a Nyugati pályaudvar közelében – alapította a mezőgazdasági gépek előállítására szakosodott vállalatát, a Grossmann és Rausenbach Gazdasági Gépgyárat. Az alapítás után két esztendővel a gyár már 230 munkással dolgozott. Borítóképen:
Nem titok, a magyar traktorgyártás valaha világhírű volt, de aztán – sok más iparághoz hasonlóan… – ez is leépült. Azon persze lehet vitatkozni, hogy vajon megéri, vagy sem a traktorokat itthon gyártani, de afelől kétség nem lehet, hogy ha van olyan vállalkozás, ami a traktorgyártást újraindítja, akkor lehet benne üzleti fantázia. Arról nem is beszélve, […]
A történet Győrben indult, ahol megalakul az alapító, névadó vezetésével László Zoltán Fémárugyár. Érdemes figyelni a névre, ugyanis a kezdőbetűk (LZ) németes kiejtése adja a későbbi nevet! A kisipari vasárukat előállító vállalkozás hamarosan Budapesten is nyit kereskedelmi kirendeltséget, de – alig tíz év után… – 1929-ben elsöpri a gazdasági válság… Borítóképen: Az
148 éve, ezen a napon hunyt el Luppis János fregattkapitány, a torpedó feltalálója. Apja tengerészkapitány volt, így Luppis is fiatalon az osztrák-magyar haditengerészethez került, ahol fregattkapitány lett. Itt fogalmazódott meg benne az önjáró torpedó ötlete, s el is készítette elsõ, kezdetleges modelljét. Borítóképen: Felül az 1868-1870-es modell jellegzetes
A hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek magyar háztartásainak valóságos luxustárgyai voltak a Lehel hűtőszekrények, amelyek egyúttal a szocialista ipar büszkeségének számítottak. Nem véletlenül! Borítóképen: A Lehel márka logója A Lehel elődje, a Fémnyomó- és Lemezárugyár budapesti és székesfehérvári üzemeiben betanított munkásokkal – 1953-ban 264 fővel –
A Caola fordulatokban bővelkedő “meséje” egészen a reformkorig nyúlik vissza, és története összefonódik a hazai ipar kialakulásával és fejlődésével. Borítóképen: Caola márkanéven megjelent termékek – ekkor még márkanév volt 1831-ben, ugyanabban az esztendőben amikor a Széchenyi István nevével fémjelzett Első Duna-gőzhajózási Társaság elindította menetrend szerinti
A XX. század első negyedében a kerékpár népszerűsége nőtt, hazai tömeggyártás nem volt, így a piac gondos felmérése után (1927-ben 68.000 kerékpárt importáltak Magyarországra, 5.396.000 pengő értékben) a Weiss Manfréd Acél és Fémművei Rt. (a továbbiakban: W.M.) vezetői felismerve a kerékpárgyártás jelentőségét, célul tűzték ki a gyártás gyors bevezetését. Éppen ezért 1928.
A Csepel mindig is gyártott olyan speciális felépítményeket, mint például a tűzoltóautó, amelyek rendre az aktuális teherautó-sorozatra épültek. Ilyen volt például a D-420-ból épített is, de eljött az ideje a 350/400-as sorozat leváltásának… Ehhez azonban új, nagyobb teherbírású teherautó kellett. Borítóképen: Egy közel gyári Csepel D-710 A Nehézipari Központ (NIK)
Nem, sajnos ezúttal nem egy hangos nemzetközi sikerről számolunk be, sőt úgy általában sem lehet komolyabb sikerről beszélni, de itt és most egy olyan műalkotásról lesz szó, ami megjelenésével, eleganciájával csodálatraméltó alkotása a magyar iparnak! Nem is beszélve arról, hogy a 20. századi magyar történelem szerves részévé lett, pedig összesen – írd és mondd! – […]
A kisvasút létét az Eger-Putnok-i helyiérdekű vasút (87) 1908-ra befejezett megépítésének köszönheti, ugyanakkor – és ez különösen fontos! – a 77-es számú vonal igazi jelentőségét a hozzá csatlakozó kisvasúthálózatok, a nagyvisnyói és a szilvásváradi keskenynyomtávú vasutak adták Ez utóbbiak tették lehetővé ugyanis a Bükk hegység nagy terjedelmű, részben