Talán a korai TL, vagy a későbbi P20, vagy P21 ismertebb típus a csepeli gyárnak, mi azért választottuk ezt modellt, mert TL-ek műszaki tartalma jól mutatja a fejlődést az egyébként igen jól teljesítő Csepelekhez képest, ugyanakkor a TLB formaterve akkoriban futurisztikusan hatott, és korára
A Csepel motorkerékpárok története egy nem éppen szívmelengető eseménnyel indult… 1946-ban állami felügyelet alá helyezték a Weiss Manfréd Acél- és Fémműveket, majd 1948-ban nevét WM Acél- és Fémművek Nemzeti Vállalatra változtatva a Weiss-Chorin-család tulajdonjoga „megszűnt”, azaz elvették tőlük, ahogy akkor mondták; államosították. Csepel márka persze addig is létezett,
Ezt a típust a legtöbben WM Turán néven tartják számon, ugyanakkor tudni kell, hogy a gyár (WEISS MANFRED acél- és fémművei r. t. BUDAPEST-CSEPEL – akkor így írták) kezelési és karbantartási útmutatójában a „CSEPEL” 1936 évi „Turán” typus megnevezést használja. Borítóképen: A WM Turán (forrás: ITT-HONRÓL-HAZA archívum) Ennek nincs igazán nagy jelentősége, már csak
1960 novemberében a budapestiek csodálatos ajándékot kaptak: az 1-es busz vonalán megjelent a forgalomban az első csuklós busz. Egykori hírlapbeszámolók szerint onnantól kezdve a megállókban a gyerekek valósággal nyaggatták a szüleiket, hogy várják ki, amíg végre befut a „harmonikás busz”, mert csak arra szerettek volna felszállni. Budapesten akkoriban egyre nagyobb igény
Azt tudjuk, hogy a MÁV Hargita motorvonat Magyarországon nem volt gyakori típus, mégis nevezetes darabja a magyar vasúttörténetnek, ugyanis ezt a gépet kifejezetten a Budapest-Sepsiszentgyörgy vonalra szánták (amin soha nem közlekedett…), és azt is tudjuk róla, hogy nem készült belőlük sok, viszont a háború után az első felújított példány kormányzati motorvonatként
Grossmann Gyula (1858-1935) 1884-ben Budapesten, a Váci úton – a Nyugati pályaudvar közelében – alapította a mezőgazdasági gépek előállítására szakosodott vállalatát, a Grossmann és Rausenbach Gazdasági Gépgyárat. Az alapítás után két esztendővel a gyár már 230 munkással dolgozott. Borítóképen: Kezdetben talajművelő gépeket, gőzcséplőgépeket és malom berendezési gépeket
Nem titok, a magyar traktorgyártás valaha világhírű volt, de aztán – sok más iparághoz hasonlóan… – ez is leépült. Azon persze lehet vitatkozni, hogy vajon megéri, vagy sem a traktorokat itthon gyártani, de afelől kétség nem lehet, hogy ha van olyan vállalkozás, ami a traktorgyártást újraindítja, akkor lehet benne üzleti fantázia. Arról nem is beszélve, […]
A történet Győrben indult, ahol megalakul az alapító, névadó vezetésével László Zoltán Fémárugyár. Érdemes figyelni a névre, ugyanis a kezdőbetűk (LZ) németes kiejtése adja a későbbi nevet! A kisipari vasárukat előállító vállalkozás hamarosan Budapesten is nyit kereskedelmi kirendeltséget, de – alig tíz év után… – 1929-ben elsöpri a gazdasági válság… Borítóképen: Az
148 éve, ezen a napon hunyt el Luppis János fregattkapitány, a torpedó feltalálója. Apja tengerészkapitány volt, így Luppis is fiatalon az osztrák-magyar haditengerészethez került, ahol fregattkapitány lett. Itt fogalmazódott meg benne az önjáró torpedó ötlete, s el is készítette elsõ, kezdetleges modelljét. Borítóképen: Felül az 1868-1870-es modell jellegzetes
A hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek magyar háztartásainak valóságos luxustárgyai voltak a Lehel hűtőszekrények, amelyek egyúttal a szocialista ipar büszkeségének számítottak. Nem véletlenül! Borítóképen: A Lehel márka logója A Lehel elődje, a Fémnyomó- és Lemezárugyár budapesti és székesfehérvári üzemeiben betanított munkásokkal – 1953-ban 264 fővel –