Talán a korai TL, vagy a későbbi P20, vagy P21 ismertebb típus a csepeli gyárnak, mi azért választottuk ezt modellt, mert TL-ek műszaki tartalma jól mutatja a fejlődést az egyébként igen jól teljesítő Csepelekhez képest, ugyanakkor a TLB formaterve akkoriban futurisztikusan hatott, és korára
A Csepel motorkerékpárok története egy nem éppen szívmelengető eseménnyel indult… 1946-ban állami felügyelet alá helyezték a Weiss Manfréd Acél- és Fémműveket, majd 1948-ban nevét WM Acél- és Fémművek Nemzeti Vállalatra változtatva a Weiss-Chorin-család tulajdonjoga „megszűnt”, azaz elvették tőlük, ahogy akkor mondták; államosították. Csepel márka persze addig is létezett,
Ezt a típust a legtöbben WM Turán néven tartják számon, ugyanakkor tudni kell, hogy a gyár (WEISS MANFRED acél- és fémművei r. t. BUDAPEST-CSEPEL – akkor így írták) kezelési és karbantartási útmutatójában a „CSEPEL” 1936 évi „Turán” typus megnevezést használja. Borítóképen: A WM Turán (forrás: ITT-HONRÓL-HAZA archívum) Ennek nincs igazán nagy jelentősége, már csak
Nem titok, a magyar traktorgyártás valaha világhírű volt, de aztán – sok más iparághoz hasonlóan… – ez is leépült. Azon persze lehet vitatkozni, hogy vajon megéri, vagy sem a traktorokat itthon gyártani, de afelől kétség nem lehet, hogy ha van olyan vállalkozás, ami a traktorgyártást újraindítja, akkor lehet benne üzleti fantázia. Arról nem is beszélve, […]
A történet Győrben indult, ahol megalakul az alapító, névadó vezetésével László Zoltán Fémárugyár. Érdemes figyelni a névre, ugyanis a kezdőbetűk (LZ) németes kiejtése adja a későbbi nevet! A kisipari vasárukat előállító vállalkozás hamarosan Budapesten is nyit kereskedelmi kirendeltséget, de – alig tíz év után… – 1929-ben elsöpri a gazdasági válság… Borítóképen: Az
148 éve, ezen a napon hunyt el Luppis János fregattkapitány, a torpedó feltalálója. Apja tengerészkapitány volt, így Luppis is fiatalon az osztrák-magyar haditengerészethez került, ahol fregattkapitány lett. Itt fogalmazódott meg benne az önjáró torpedó ötlete, s el is készítette elsõ, kezdetleges modelljét. Borítóképen: Felül az 1868-1870-es modell jellegzetes
A Csepel mindig is gyártott olyan speciális felépítményeket, mint például a tűzoltóautó, amelyek rendre az aktuális teherautó-sorozatra épültek. Ilyen volt például a D-420-ból épített is, de eljött az ideje a 350/400-as sorozat leváltásának… Ehhez azonban új, nagyobb teherbírású teherautó kellett. Borítóképen: Egy közel gyári Csepel D-710 A Nehézipari Központ (NIK)
Nem, sajnos ezúttal nem egy hangos nemzetközi sikerről számolunk be, sőt úgy általában sem lehet komolyabb sikerről beszélni, de itt és most egy olyan műalkotásról lesz szó, ami megjelenésével, eleganciájával csodálatraméltó alkotása a magyar iparnak! Nem is beszélve arról, hogy a 20. századi magyar történelem szerves részévé lett, pedig összesen – írd és mondd! – […]
A kisvasút létét az Eger-Putnok-i helyiérdekű vasút (87) 1908-ra befejezett megépítésének köszönheti, ugyanakkor – és ez különösen fontos! – a 77-es számú vonal igazi jelentőségét a hozzá csatlakozó kisvasúthálózatok, a nagyvisnyói és a szilvásváradi keskenynyomtávú vasutak adták Ez utóbbiak tették lehetővé ugyanis a Bükk hegység nagy terjedelmű, részben
A gyár fennállásának évei alatt 2000 személyautót, 150 teherautót és autóbuszt, 800 repülőgépmotort, 260 repülőgépet és több mint 1000 automobilmotort gyártott le. Mikor volt mindez? A történek kezdetei visszanyúlnak a 19. századig, a véget pedig a gazdasági világválság jelentette, 1933. január 10-én minden munkát beszüntettek a MÁG-ban… Borítóképen: A MÁG üzeme Mátyásföld