A Budapesti Hírlap 1911. február 2.-án megjelent száma egy igen „érdekes” kor eseményeit boncolgatja, amiből kitűnik, hogy a török hódoltság korában hogyan „segítette” Magyarországot a bécsi udvar, és mi volt a célja álságos működésének. Borítóképen: Hans von Aachen – Rudolf császár
Talán kevesebben tudják, mi van Egerben a város alatt, mint a felszínen… A török megszállás után az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akar a Várban lakni. A polgári városban vásárol két telket és a palota építéséhez szükséges tufa követ a mögöttes dombból termelik ki. Borítóképen: A pincerendszer egyik része Ezáltal egyrészt megépül a […]
Az 1526-ban vívott mohácsi csatát követő kettős királyválasztás után az ország területe két részre szakadt. 1538-ban Ferdinánd és I. János (Szapolyai János) megköti a váradi békét, mely szentesíti a két részre szakadást, és egyben kimondja, hogy I. János halála esetén I. János része Ferdinándra szál. Igen ám, de I. János megesteti tanácsadóját, Fráter Györgyöt, hogy […]
A szatmári béke a Rákóczi-szabadságharcot lezáró békeszerződés. Tény, hogy II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem ekkor Lengyelországban az orosz cárral tárgyal, és Károlyi Sándort csak időhúzó tárgyalásokra hatalmazta fel gróf Pálffy János tábornaggyal, aki a magyarországi császári haderő élére Sigbert Heister helyére nevezett ki a bécsi udvar, a rendek mégis támogatták a
Talán, ha Dobó István 44 évvel azelőtt megsejtette volna, hogy milyen dicstelen körülmények között bukik el az általa 1552-ben védett vár, nem vállal annyi áldozatot a török elűzése ügyében! Persze ez történelmietlen megállapítás, mert egyrészt Dobó nem sejthette mi történik később, másrészt viszont éppen az ő sikere kellett volna, hogy ráébressze az akkoriban döntési
A 6. század közepén Szent Benedek szabályokat fogalmazott meg, ez volt Szent Benedek regulája. Marton Bernát atya ezt röviden így foglalta össze: Ora et labora, azaz Dolgozzatok és imádkozzatok! Idővel aztán a munka hátérbe szorult, miközben az imádság akár napi tizenkét órát is kitett. 1098-ban aztán egy csoport bencés szerzetes kivált, és elhatározták, hogy visszatérnek
A keresztes eszme – a Szentföld visszafoglalásának gondolata – Európában már a 13. század vége óta nem volt napirenden. A nemzeti királyságok és városállamok megerősödése, a vatikáni építkezésekre és a vatikáni államszervezet megerősítésére összpontosító pápák sora nem tette lehetővé, hogy egy keresztes hadjárat reálisan szóba kerülhessen. De ez még csak a kisebbik baj
Kőszeg várának 1532-es augusztusi ostromából származó ágyúgolyó került elő egy családi ház kertjében, kertrendezés közben – írja a Honvédelem.hu a Honvédség tűzszerészeire hivatkozva. Borítóképen: A török ágyúgolyó A közel fél évezrede a földben szunnyadó lövedék egy családi ház hátsó kertjének rendezése során bukkant elő. Az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred
Nagy ünnep volt a nemzetnek, amikor országos ünnepségek közepette hozták haza II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, Thököly Imre és néhány bujdosó hamvait Törökországból. A vonat a mai romániai Orsováról érkezett a magyar fővárosba, majd egynapos ünnepség után ért céljához Kassára. Rákóczi Ferencet és Zrínyi Ilonát 1906. október 29-én a dómban, míg 30-án Thököly Imrét a […]
Gyulafehérváron akadémiát és jelentős kulturális központot hozott létre. Marosillye várában született, a hagyomány szerint 1580. november 15-én, a születés pontos dátuma nem ismert. A hagyomány szerint a halála napját tekintik a születés napjának is, Gyulafehérváron halt meg 1629 november 15-én. Borítóképen: Bethlen Gábor (1580-1629), erdélyi fejedelem és magyar király