Kezdőlap Posts tagged Török birodalom
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Várhistóriák: Sümegi vár, a veszprémi püspök menedéke

A Sümegi Vár az ország egyik legszebb középkori erődje. Ezt erősíti fekvése – a Balaton-felvidék nyugati részén, a környező tájegységből kiemelkedő magányos hegycsúcs tetején található – és az is, hogy ez a vár talán az egyik legjobb állapotban fennmaradt várunk (a mai országhatárokon belül…). Borítóképen: Sümegi vár légifelvétel Bár Veszprém légvonalban alig 51
Épített örökség Magyarság Történelem Történelem Videók

Város a város alatt: Eger

Talán kevesebben tudják, mi van Egerben a város alatt, mint a felszínen… A török megszállás után az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akar a Várban lakni. A polgári városban vásárol két telket és a palota építéséhez szükséges tufa követ a mögöttes dombból termelik ki. Borítóképen: A pincerendszer egyik része Ezáltal egyrészt megépül a […]
Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Várhistóriák: Hollókő, szövetségben az ördöggel

Az 1526-ban vívott mohácsi csatát követő kettős királyválasztás után az ország területe két részre szakadt. 1538-ban Ferdinánd és I. János (Szapolyai János) megköti a váradi békét, mely szentesíti a két részre szakadást, és egyben kimondja, hogy I. János halála esetén I. János része Ferdinándra szál. Igen ám, de I. János megesteti tanácsadóját, Fráter Györgyöt, hogy […]
Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem

Jó béke, vagy rossz béke? Szatmári békekötés, 1711

A szatmári béke a Rákóczi-szabadságharcot lezáró békeszerződés. Tény, hogy II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem ekkor Lengyelországban az orosz cárral tárgyal, és Károlyi Sándort csak időhúzó tárgyalásokra hatalmazta fel gróf Pálffy János tábornaggyal, aki a magyarországi császári haderő élére Sigbert Heister helyére nevezett ki a bécsi udvar, a rendek mégis támogatták a
Épített örökség Felvidék Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Eger 1596-os ostroma nem a hősökről szólt…

Talán, ha Dobó István 44 évvel azelőtt megsejtette volna, hogy milyen dicstelen körülmények között bukik el az általa 1552-ben védett vár, nem vállal annyi áldozatot a török elűzése ügyében! Persze ez történelmietlen megállapítás, mert egyrészt Dobó nem sejthette mi történik később, másrészt viszont éppen az ő sikere kellett volna, hogy ráébressze az akkoriban döntési
Épített örökség Hírek Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Épített örökségünk: A Zirci Ciszterci Apátság

A 6. század közepén Szent Benedek szabályokat fogalmazott meg, ez volt Szent Benedek regulája. Marton Bernát atya ezt röviden így foglalta össze: Ora et labora, azaz Dolgozzatok és imádkozzatok! Idővel aztán a munka hátérbe szorult, miközben az imádság akár napi tizenkét órát is kitett. 1098-ban aztán egy csoport bencés szerzetes kivált, és elhatározták, hogy visszatérnek
Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem

Nándorfehérvár: Magunkra hagyva…

A keresztes eszme – a Szentföld visszafoglalásának gondolata – Európában már a 13. század vége óta nem volt napirenden. A nemzeti királyságok és városállamok megerősödése, a vatikáni építkezésekre és a vatikáni államszervezet megerősítésére összpontosító pápák sora nem tette lehetővé, hogy egy keresztes hadjárat reálisan szóba kerülhessen. De ez még csak a kisebbik baj
Épített örökség Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Várhistóriák: Veszprém vára

Veszprém és környéke a X. században a fejedelmi törzs szállásterülete lett, a környékbeli település nevek is ezt bizonyítják: Jutas (Árpád fia), Fajsz (Árpád unokája), Tevel (Árpád unokája), Nemesszalók (Ösbő apja). A magyarság történelmében, mint fejedelmi szállás- és tartózkodási hely a kezdetektől kitüntetett szerepet játszott Veszprém, amely nevét minden bizonnyal Géza
Épített örökség Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Várhistóriák: Csókakő vára

Csókakő falu neve eredetileg kizárólag a várra vonatkozott. A település neve valójában Váralja volt. Említése 1461 után már nem szerepel az okmányokban, amiből arra lehet következtetni, hogy a település a török idők elején megsemmisült. Mórtól körülbelül 10, Székesfehérvártól 23 kilométerre fekszik. Zsáktelepülés, kizárólag a 2,6 kilométer hosszú bekötőúton érhető el,