Gyula szerepe akkor értékelődött fel, amikor az Oszmán Birodalom 1552-ben elfoglalta Temesvárt és Szolnokot. Ezzel az első vonalba került a mai napig épen megmaradt síkvidéki gótikus téglavár, de története jóval korábban kezdődött, még Károly Róbert idejében, hiszen az addig Békés mellett
A Soklyósi család 900-tól 1387-ig volt Siklós és későbbiekben a siklósi vár birtokosa. A család az árpádkor egyik legbefolyásosabb nemzetségének, a Kán nemzetségnek egyik ága. A Kán nemzetség egyik legjelentősebb tagja, „Öreg” vagy „Nagy Gyula” (?-1237), aki II. András király uralkodása alatt alapozta meg pályáját. 1215 és 1217 között valamint 1224 és 1226 között az […]
Budapest lekossága látszóleg csökkent az elmúlt évtizedekben, de valójában csak annyi történik, hogy tovább terebélyesedik, ugyanis sokan költöznek ki olyan „alvóvárosokba”, melyek közel vannak a mai Budapesthez. De ne feledjük; sok olyan városrész van, ami hasonló módon alakult ki, és ma már régen Budapest része! Borítóképen: Pest városa, 1616 (Georg Hoefnagel metszete),
A Budapesti Hírlap 1911. február 2.-án megjelent száma egy igen „érdekes” kor eseményeit boncolgatja, amiből kitűnik, hogy a török hódoltság korában hogyan „segítette” Magyarországot a bécsi udvar, és mi volt a célja álságos működésének. Borítóképen: Hans von Aachen – Rudolf császár portréja Buda 1541-es elfoglalása után bizony elég rossz helyzetben volt az ország –
A Sümegi Vár az ország egyik legszebb középkori erődje. Ezt erősíti fekvése – a Balaton-felvidék nyugati részén, a környező tájegységből kiemelkedő magányos hegycsúcs tetején található – és az is, hogy ez a vár talán az egyik legjobb állapotban fennmaradt várunk (a mai országhatárokon belül…). Borítóképen: Sümegi vár légifelvétel Bár Veszprém légvonalban alig 51
Talán kevesebben tudják, mi van Egerben a város alatt, mint a felszínen… A török megszállás után az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akar a Várban lakni. A polgári városban vásárol két telket és a palota építéséhez szükséges tufa követ a mögöttes dombból termelik ki. Borítóképen: A pincerendszer egyik része Ezáltal egyrészt megépül a […]
Az 1526-ban vívott mohácsi csatát követő kettős királyválasztás után az ország területe két részre szakadt. 1538-ban Ferdinánd és I. János (Szapolyai János) megköti a váradi békét, mely szentesíti a két részre szakadást, és egyben kimondja, hogy I. János halála esetén I. János része Ferdinándra szál. Igen ám, de I. János megesteti tanácsadóját, Fráter Györgyöt, hogy […]
A szatmári béke a Rákóczi-szabadságharcot lezáró békeszerződés. Tény, hogy II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem ekkor Lengyelországban az orosz cárral tárgyal, és Károlyi Sándort csak időhúzó tárgyalásokra hatalmazta fel gróf Pálffy János tábornaggyal, aki a magyarországi császári haderő élére Sigbert Heister helyére nevezett ki a bécsi udvar, a rendek mégis támogatták a
Talán, ha Dobó István 44 évvel azelőtt megsejtette volna, hogy milyen dicstelen körülmények között bukik el az általa 1552-ben védett vár, nem vállal annyi áldozatot a török elűzése ügyében! Persze ez történelmietlen megállapítás, mert egyrészt Dobó nem sejthette mi történik később, másrészt viszont éppen az ő sikere kellett volna, hogy ráébressze az akkoriban döntési
A 6. század közepén Szent Benedek szabályokat fogalmazott meg, ez volt Szent Benedek regulája. Marton Bernát atya ezt röviden így foglalta össze: Ora et labora, azaz Dolgozzatok és imádkozzatok! Idővel aztán a munka hátérbe szorult, miközben az imádság akár napi tizenkét órát is kitett. 1098-ban aztán egy csoport bencés szerzetes kivált, és elhatározták, hogy visszatérnek