Kossuth Lajos élete 45 évét töltötte szeretett hazájától távol, egészen 1894-ben bekövetkezett haláláig. Ferenc József nem engedélyezte az állami dísztemetést, de így is több százezer magyar búcsúztatta a „turini remetét”. Utánajártunk, hol és hogyan teltek a napjai. Borítóképen: Kossuth Lajos
1873. június 23. A Déli Vasút eléri Fiumét, így a horvát város Magyarország egyetlen tengeri kikötőjévé válik. Az igaz ugyan, hogy Horvátország csak perszonálunió révén tartozott Magyarországhoz (önálló államigazgatással rendelkezett), de igen fontos szerepet töltött be! Borítóképen: Fiume (Rijeka) kikötője és a pályaudvar Ennek oka, hogy a nemzetközi kereskedelem ebben az
Gróf Sárvár-felsővidéki Széchenyi Ödön György István Károly (Pozsony, 1839. december 14. – Isztambul, 1922. március 24.) magyar származású oszmán pasa, Széchenyi István ifjabb fia. Az állami tűzoltóság megszervezője, irányítója Magyarországon és az Oszmán Birodalomban. Elsőként jutott el hazánkból Párizsba kizárólag vízi úton. Rengeteget dolgozott a hazáért – és
Megannyi tudós, sportoló, filmsztár született Magyarországon mégis külhonban lett sikeres. Van aki felett csak a határok futottak át, és van olyan aki nem csak hazáját de a földrészt is elhagyta. Ilyen Weisz Erik is akinek a neve talán nem mond semmit de ha azt mondjuk Harry Houdini akkor mindenkinek beugrik a szabadulóművészet koronázatlan királya. Hát […]
Magyarország egy részének 150 éves megszállása, illetve az ettől még sokkal nagyobb időszakot felölelő küzdelem nem csak bennünk hagyott mély nyomot, hanem az oszmán-törökökben is. Ezért különösen érdekes, hogy ők hogyan látnak, láttak minket! Borítóképen: A törökké vált Pécs, Simontornya és Siklós a visszafoglalás idején, 1686-ban. Egykorú rézmetszet. Kicsit nehéz
Ózdról mindenkinek egy koszos gyárváros jut eszébe, pedig ma már se gyár nincs, se kosz, ellenben – mint azok a települések, ahol nincs igazán megfelelő munkahely – elnéptelenedőben van… A városnak ezzel együtt több különlegessége is van! Borítóképen: Ózd légifelvételen Mindjárt ott van az a természeti környezet, ami bizony akkor is gyönyörű volt, mikor még […]
Csókapityók, földialma, vagy akár tótrépa néven is ismerhető az a növény, aminek ugyan a föld alatti részét esszük meg, de talán legközelebbi rokona mégis a napraforgó. Sok tekintetben hasonlít is rá, de a mára szinte teljesen elfelejtett csicsókát teljesen másképp hasznosítjuk. Borítóképen: A csicsóka várgzása A napraforgó-rokonság nem megkérdőjelezhető, ugyanakkor a
Az Őrség központja, a jellegzetes szeres település, Őriszentpéter legjelentősebb látnivalója a román kori Szent Péter templom és a középkori téglaégető építménye. A városka szélén, a Templomszeren áll a fák között megbújó kis Árpád-kori templom. Borítóképen: Az őriszentpéteri Szent Péter templom Az erődített román stílusú templom 1230 körül épülhetett. A 14–15. században
A két nép baráti kapcsolatainak emléknapjának minden évben a másik ország egy-egy városa ad otthont.
Wesselényi Ferenc gróf Hadadi és Murányi, magyar főnemes és hadvezér volt. 1605-ben született Vágtapolcán, és 1667. március 23-án hunyt el Zólyomlipcsén. Apja Wesselényi István volt, II. Ferdinánd király udvari tanácsosa, anyja pedig szerdahelyi Derssfy Katalin bárónő, báró Derssfy Miklós Hont vármegyei főispán leánya.