Kezdőlap Posts tagged történelem
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Duroplast szörnyecskék az NDK-ból

Szabolcs Fürjes 187
Gyermekkoromban – régen volt… – az utcánkban ez egyik ház előtt állt két különleges kisautó. Formás darabok voltak, de akkoriban már nem közlekedtek velük, csak álltak az út szélén… Egyikükről a festék is teljesen lemállott, és érdekes barnás árnyalatot vett fel. Kérdeztem szüleimet: Ez meg mi ez? Borítóképen: Népautók egymás között… Egy VW Bogár és […]
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Milyen autókkal közlekedtünk 1927-ben?

Szabolcs Fürjes 202
Előbb a “friss termés”! 1927-ben összesen 3652 gépjármű – ebből 2602 személyautó és 1050 teherautó – került rendőrségi vizsgát követően forgalomba Magyarországon. A járművek közül 284 hazai gyártású volt, míg a többség, 3368 darab, külföldről érkezett. Borítóképen: Almássy László Ede, a kitűnő magyar versenyző Steyr XII. kocsijával, ami kiválóan szerepelt az
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Új a nap alatt? Szó nincs róla, az újrahasznosítás csak a csecsemőnek új!

Szabolcs Fürjes 234
Cséry Lajos 1872-ben vásárolt egy 2600 holdas földbirtokot az akkor Vecséshez tartozó Pusztaszentlőrinc területén. Az uradalomban tehenészete és gyümölcsösei voltak, és félmillió facsemetét ültetett el a dűlőutak mentén. Az 1890-es években szerződést kötött a fővárossal az ottani szemét feldolgozására, melynek helyéül birtoka déli részét jelölte ki. Borítóképen: Jön a
Magyarság Történelem Világ

A Nagy Háború előestéjén: a hadmentességi díj

Szabolcs Fürjes 165
1912. Könnyen lehet, hogy korábban, az 1900 évek első pár évében is hasonló rendszer működött, de látni kell – persze így utólag könnyű… -, hogy az alábbiakban ismertetett hadmentességi díj rendszere kifejezetten arra szolgált, hogy a lehető legtöbb arra alkalmas férfi kapjon katonai kiképzést, ezzel együtt bevethető legyen háború esetén. Már csak azért is, mert […]
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

Több kép – egy történet: a Gellért-hegyi sziklakápolna

Szabolcs Fürjes 173
A Gellért-hegyi sziklatemplom Budapesten található nemzeti szentély, építését Lux Kálmán tervei alapján 1931 tavaszára fejezte be Weichinger Károly. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostor is hozzáépült a templomhoz, a Gellért-hegy Duna felőli oldalán. A magyar pálosoknak a rend megszüntetése után 150 évig nem sikerült újraéledniük Magyarországon. Borítóképen: A
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Ikervár: az itt termelt árammal szántottak és légkondícionáltak is – 120 évvel ezelőtt!

Szabolcs Fürjes 199
Az ikervári telep több szempontból is különleges jelentőséggel bírt. Egyrészt ez volt Magyarország legelső nagy vízerőműve, másrészt olyan egyedi rendszerben épült, amilyenre itthon korábban nem volt példa. Harmadrészt pedig sokáig ez volt az egyetlen olyan hazai erőmű, amelynek áramát szántásra is felhasználták. Borítóképen: Az ikervári turbinaház az alsó csatorna felől,
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Ágyrajárásból lett szecessziós csoda Budapesten

Szabolcs Fürjes 232
A 20. század elején Budapest kedvezőtlen lakásviszonyainak egyik legsötétebb oldala az ágyrajárás volt. Az ipari és kereskedelmi élet fejlettsége tízezreket vonzott Budapestre a nőtlen és hajadon munkások közül, akiket megfelelően elszállásolni az egyik legnagyobb lakásügyi problémának tartották. A céhkorszakban az ilyen fiatal munkásokat családtagnak minősítették, és
Történelem Világ

Drón több mint 100 évvel ezelőtt! És a downsizing sem mai találmány…

Szabolcs Fürjes 188
A madártávlatból készített fényképek korábban léggömbök, sárkányok és rakéták segítségével készültek. Új módszerrel jelent meg dr. Neubronner, aki postagalambokat használt fel e célra. A galamb mellkasára egy könnyű fényképező kamerát rögzített, amely előre beállított időben automatikusan kinyitotta a zárat, így elkészült a felvétel. Borítóképen: Postagalamb-felvétel
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Amikor a magyar elme lehetőséget kap: bizonyít a világ számára: villamos vasút – ahogy csak mi tudtuk!

Szabolcs Fürjes 306
A mérnökök már hosszú ideje foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy miként lehetne a nagyvasutak forgalmában a gőzerőt elektromos energiával kiváltani. Bár sokan azt gondolták, hogy ezt a problémát a városi villamos vasutaknál már megoldották, és a nagy távolságok miatt csupán nagyobb feszültségű áramot kellene alkalmazni, a valóság ennél összetettebb volt. Borítóképen: A

Galéria

Logó