„Századokon keresztül mi magyarok és ruszinok
együttműködtünk a kereszténységért és szabadságért“
A Szob–Nagybörzsöny erdei vasút, azaz a 318-as vasútvonal kisvasút a Börzsönyben, Szob és Nagybörzsöny között. Az egyvágányú, nem villamosított, 760 mm nyomtávú vasút üzemelő Nagybörzsöny–Nagyirtás–Márianosztra–Szob szakasza 20,8 km hosszú. Borítóképen: Szob és Nagyirtáspuszta között Bár jelenlegi formájában 2016-ban jött létre a Nagybörzsönyi Erdei Vasút és a Börzsöny
A csak utólag nyári Olimpiává minősített (az első téli Olimpiát Chamonix-ban rendezték 1924-ben) 1920-as antwerpeni versenysorozat igen furcsa körülmények között zajlott. A magyar csapat nem indulhatott, pedig a rendezésre Budapest is pályázott, mi több, a világháborút megelőző előzetes szavazáson még élen is végzett (!), de az első világégés vesztes államaként
Az Aranybulla, majd annak utóélete a magyar alkotmányfejlődésnek és a parlamentarizmus kialakulásának az egyik alappillére. A dokumentum kibocsátása II. András Árpád-házi uralkodó nevéhez kötődik. A rendi jogok alapjaként később gyakran hivatkozott szabadságlevél a királyi hatalom korlátozásának és a nemesi jogok, kiváltságok garantálásának egyik fontos állomása volt a
Napra pontosan száz évvel ezelőtt a napi hírek élén szerepelt, hogy Csehszlovákia lezárta határait, arra hivatkozva, hogy határincidensek voltak, a magyar oldalról határsértések történtek, és az incidensek során egy bizonyos Szedlacsek fináncőrmester életét vesztette. A Szeged című lap az alábbiak szerint számolt be az eseményekről: Borítóképen: Jan Sedláček emléktáblája
Könnyen kitalálható, hogy éppen milyen korszakban volt az ország, az átadás dátuma ugyanis árulkodó. Igen, 1973. április 24.-én azt írta az Építőmunkás – Építők Lapja aktuális száma, hogy november 7.-re – ami nem mellesleg egy másik ország ünnepe volt… – megtörténik az átadás. Borítóképen: Elkészült és még ebben az évben átadják a II. világháborúban felrobbantott
A Nemzeti Színház romjain jött létre a Városi Színház. 1944. okt.-ben a városba érkező szovjet csapatok utasítást adtak a színházi előadások folytatására. A román művészek túlnyomó része a bécsi döntéskor Temesvárra menekült, a Nemzeti Színházat a front közeledtével evakuálták. Így csak kevesen maradtak helyben. Borítóképen: A Magyar Színház a „János vitéz”
Ki ne emlékezne rá a mai 40- es 50-es korosztályból. Eke Máté kalandjai a Tenkes lábánál örökre a miénk maradnak, mint ahogy a Szabó családban is maradandót alkotott. Színház szinkron tv és sok minden más, ami miatt vitathatatlanul a Nemzet Színésze lett. Nyugodjon békében és köszönjük a sok kellemes órát amit játékával szerzett.
Hunyadi János, a rettenthetetlen harcos, aki 1456-ban legyőzte az oszmán hadsereget és megvédte Európát. Már régóta keringtek pletykák arról, hogyan és miként fogják feldolgozni Bán Mór tíz résznél is bővebbre nyúlt Hunyadi-könyvsorozatát, de most végre úgy néz ki, hogy megvalósul. Abszolút érthető, hogy egy Hunyadi-filmre vagy sorozatra igény van. A magyar filmgyártás a
Sidó Ferenc (Vágpatta, 1923. április 18. – Budapest, 1998. február 6.) kilencszeres világbajnok asztaliteniszező, labdarúgó, edző, sportvezető
