„Az egri vár elővárát püspökök építtették, először 1295-ben említették. Mint ahogy arról már beszámoltunk, soha nem tárták fel a helyszínt régészek, nyolc éve volt egy terepbejárás a vár tervezett feltárásával és részleges helyreállításával kapcsolatban, azonban nem valósult meg” – írja a
Már csak ötöt kell aludni, és máris eljön április elseje, ami annyit tesz, hogy a Királyréti Erdei Vasút áttér a nyári menetrendre, azaz hétköznapokon is élvezhetjük az utazást a Török-patak völgyében Kismaros és Királyrét között a Börzsönyben. Borítóképen: Csodálatos környezetben a Királyréti Erdei Vasút Azt talán mondani sem kell, hogy a Börzsöny természeti szépsége
A magyar ponyvaregények koronázatlan király, Rejtő Jenő a „Vesztegzár a Grand Hotelben” című örökérvényű művében a Bali-csoporthoz tartozó Kis-Lagonda sziget uralkodójának, Nalaya királynak a találkozását írja le egy bizonyos Kund Wolfgang, a híres festőművésszel. A találkozás vége a „szerény kis sziget konjunktúrája” … Borítóképen: Az 1939-es kiadás — Ajándékot hoztam
A hídavatásra 1942 márciusában került sor. A Duna hídjai sorában ez volt a tizennyolcadik, és fontos volt, mert a Dunántúl és a Felvidék közötti jobb összeköttetést szolgálta. Borítóképen: A híd ma Medvei híd? Igen, van ilyen, ma is létezik (ismét), de immár nem két országrészt, hanem két országot köt össze a Duna 1806,4 folyamkilométerénél, az […]
Az államosítás utolsó nagy folyamata az 1948. március 25-i Minisztertanács határozatával kezdődött, amely elrendelte a száznál több munkást foglalkoztató üzemek államosítását. 1948 októberéig az állam átvette a feldolgozóipari gyárak 22%-át, amelyek mintegy 70%-a foglalkoztatta a feldolgozóipar dolgozóinak. 1949 elejére az állam már megszerezte a feldolgozóipar 39%-át, a
A Peleskei nótárius a magyar humor egyik hagyományossá vált tipikus alakja, melyet Gvadányi József gróf teremtett meg ily címmel 1790. megjelent szatirikus verses elbeszélésével. Szóval Gavdányi József író, művészember volt? Igen, de ez csak az „egyik élete” volt! Hogyan lehet ez? Nos, egy kis „előzetes” a cikk további részéből: 1757. október 15-én, Berlin lerohanásakor
Zágrábban semmit sem tudtak a bécsi eseményekről. Március 22-én a zágrábi Nemzeti Otthonban Draskovics Janko gróf elnökletével (Kukuljevics János vezette a jegyzőkönyvet) készülődtek a horvát nemesek a zágrábi nemzetgyűlésre. A „nemzeti kívánságokat" rögzítették és stilizálták. Elsőként a bán személyét tárgyalták és az idős Draskovics grófot javasolták, ám ő a kora miatt
Leövey Klára egy beregi földbirtokos, megyei táblabíró és Szathmáry Eszter (1796-1864) leánya volt. Édesapja nem volt takarékos, ezért az öröklött vagyonuk hamar elkallódott. Édesanyja nevelte fel Klárát és a zenében és éneklésben is kiképezte.
Vásárhelyi Pál (Szepesolaszi, 1795. március 25. – Pest, 1846. április 8.) magyar vízépítő mérnök, a Tisza szabályozásának mérnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Nem az első – és sajnos nem is az utolsó – a magyar történelemben, hogy fizetni kellett azért, ami pedig a miénk volt… Igen, a Tihanyi Apátságért is fizetni kellett, mert „a császári kincstár a fölszabadító hadjárat költségeihez milliókkal járult s adósságait nem tudja fedezni”. Borítóképen: I. Lipót, az abszolutista uralkodó I. Lipótnak semmi nem […]