Kezdőlap Posts tagged történelem (Page 4)
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

Ilyen ma már nincs: Heckenast Gusztáv új kiadói épülete

Szabolcs Fürjes 154
Igen, arról a Heckenastról van szó, aki 1840-ben társult Landerer Lajos nyomdásszal, és akiknek a nyomdájában aztán 1848 március 15.-én kinyomtatták a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot. Az elhíresült eset előtt Heckenast már 1838-ban megnyitotta 8.00 kötetes kölcsönkönyvtárát, Landererrel pedig 1840-től a Bibliographiai Értesítőt, az első havonta megjelenő, magyar nyelvű
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Ganz: világhódító 7.500 négyzetméter

Szabolcs Fürjes 236
Ganz Ábrahám Svájcból érkezett hazánkba, és 1844-ben hozta létre első öntödéjét Budán. Bár nem magyarnak született, de magyarrá lett, amit az (is) bizonyít, hogy a Szabadságharc idején „Ne bátsd a magyart!” felirattal ellátott ágyúcsöveket öntött a honvédők számára, amiért Haynau hat heti fogságra ítélte… Borítóképen: Ganz öntödéje Budán a mai Ganz utca és a mai […]
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Zágonyi Károly, a springfieldi hős!

Szabolcs Fürjes 189
Springfield? Igen, az Egyesült Államokban található városról van szó, ami Indianapolistól nyugatra található, a Chicagot és Saint Louist összekötő út majdnem féltávjánál. Mit keresett ott egy magyar, aki ráadásul még hőssé is vált? Nos, mi mást tett volna, részt vett a polgárháborúban! Borítóképen: Az első springfieldi csata, avagy Zágonyi “halálrohama” –
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A Buda-Kanizsai vasút indóháza Budán

Szabolcs Fürjes 189
1859-ben a helyi lakosság nem sejtette, hogy mi készült a vérmezővel szemben, korábban temetőként működő területen. Amikor aztán kiderült, hogy egy indóházat építenek, nem értették, hogy miért készül itt ekkora épület. Milyen célt szolgált ez? Borítóképen: A Buda-Kanizsai vasút indóháza Budán Már csak azért is irdatlan méretűnek tűnhetett az építkezés, mert ez a terület
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A nagy malomkő-háború

Szabolcs Fürjes 167
Amikor a magyar malomipar felemelkedése elkezdődött, a gőzmalmok már megjelentek ugyan, de ezekben még mindig a hagyományos malomköveket használták. Amikor a Megyer-hegyi tengerszemnél túráztam, kissé érthetetlen volt számomra, hogy miért kellett ennyi malomkő, de ennek – mint kiderült – nem csak az egyre több új malom volt az oka, hanem az is, hogy bizony a […]
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Az elsőtől az utolsóig: a debreceni vasútállomás

Szabolcs Fürjes 162
Debrecen ma a Budapest-Záhony vasútvonal egységeként szolgál, de a vonal kiépítése – tekintettel az akkoriban uralkodó felfogásra – több vasúttársaság nevéhez köthető. Akkoriban ugyanis a magántársaságok csak egyes területekre kaptak koncessziót, ami aztán ahhoz vezetett, hogy ahol az érdekek ütköztek, nem kötötték össze a vonalakat, és nem hangolták össze működésüket…
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

Pajtás-tragédia a Balatonon

Szabolcs Fürjes 152
Pajtás daloljunk… visszhangzik a fülembe a korábbi rendszer egyik sokszor hallott dala. Bár Szegedi Sándor szerint a „Dal a hazáról (Pajtás daloljunk…)” című dal nem politikai tartalmú. Mi ezzel nem vitatkozunk, a politika csak annyiban tartozik ránk, amennyiben volt valamilyen köze az 1954. május 30-án felborult Pajtás motorhajó felborulásához. Borítóképen: A
Történelem Világ

„Semmi sem uj a nap alatt” – Csatorna-alagút tervek 1858-ból

Szabolcs Fürjes 142
A Dover és Calais között megépített Csatorna-alagút a La Manche-csatorna alatt a Doveri-szorosnál épült meg, átadására 1994-ben került sor. Azonban az ötlet korántsem volt újkeletű, hiszen már az 1700-as évek vége felé voltak, akik álmodoztak róla… Borítóképen: Csatorna alagút elképzelés 1858-ból (1. A csatorna, 2. Folkstone, 3. Dover, 4. Etoile de Varne kikötő és
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

Egy nyaraló Pápán, és a tulajdonosa

Szabolcs Fürjes 124
Van egy csodálatos épület Pápán, ami nem nagyságával, hanem különlegessége emeli közelben lévő Esterházy-kastély, illetve a szintén itt található Szent István Római Katolikus Általános Iskola méltó társaivá. Ma a cégnyilvántartások szerint ma is működő Pápai ÁFÉSZ székhelye, de azt nem tudjuk, hogy a kissé elhanyagolt, ámde nem lepusztult épületben valóban van munkavégzés,

Galéria

Logó