Kezdőlap Posts tagged történelem (Page 8)
Magyarság Nagyjaink Történelem Világ

“Amitől tartottunk – abban már benne vagyunk…” – ezen a napon hunyt el II. Rákóczi Ferenc

Szabolcs Fürjes 145
II. Rákóczi Ferenc a szatmári béke után 1711-ben az amnesztia helyett a száműzetést választotta. Lengyelország és Franciaország után a törökországi Rodostó lett élete utolsó állomása. 1720-tól e városban élte élete utolsó tizenöt esztendejét a magyar emigránsok kis csoportjával körülvéve. A rodostói magyarok egykori lakóhelyét máig Magyarok utcájának nevezik. Borítóképen:
Magyarság Minden más Nagyjaink Sport Történelem Történelem Videók

Tizennyolcszoros világbajnok? Úgy ám, Mednyánszky Mária asztaliteniszező

Szabolcs Fürjes 197
Mednyánszky Mária, Klucsik Jenőné (Budapest, 1901. április 7. – Budapest, 1978. december 22.) tizennyolcszoros világbajnok asztaliteniszező, edző. Borítóképen: Mednyánszky Mária 1925-től az MTK asztaliteniszezője volt. 1926-tól 1936-ig összesen huszonkilencszer szerepelt a magyar válogatottban. Az ebben az időszakban rendezett világbajnokságokon összesen huszonnyolc érmet
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

Aki még Világos után is kitartott – Klapka György

Szabolcs Fürjes 1112
Kisnemesi család sarja. Cseh-morva származású, német anyanyelvű. A család felmenői között több hadmérnök, tiszt, tábornok is fellelhető. Nagyapja, Klapka Károly katonaember volt, II. József uralkodása idején települt Magyarországra. Tábori főgyógyszerészként szerzett magának rangot, vagyont és örökletes nemesi címet. Apja, Klapka
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Három feleség, még több szerep: Gábor Miklósra emlékezünk

Szabolcs Fürjes 126
Gábor Miklós (Zalaegerszeg, 1919. április 7. – Budapest, 1998. július 2.) Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Borítóképen: Gábor Miklós 1919-ben született Zalaegerszegen, Gábor Béla (eredetileg Goldberger; 1892–1949) zsidó származású mozitulajdonos és Czukelter Ilona (1898–1970) gyermekeként.
Magyarság Történelem

1936-tól 1973-ig az Árpád sínautóbuszok ötcsillagos guruló hotelje: a Lél

Szabolcs Fürjes 713
Nem olvashatunk túl sokat erről az Árpád sínautóbusz családba tartozó luxuscsodáról, aminek talán az lehet az oka, hogy eredetileg Gömbös Gyula számára készült kormányzati célokra. Számunkra ez mellékes, ugyanis mi sokkal inkább a műszaki- és esztétikai témákra koncentrálunk, illetve arra, hogy megmutassuk, mire volt képes a magyar ipar 1936-ban. Borítóképen: A szerény
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Pulvári mérnök hangos filmfelvevő gépe

Szabolcs Fürjes 369
„A Magyar Filmiroda, amely 1931 végén vette bérbe a fővárostól a Pedagógiai Filmgyár Hungária-körúti telepét, másfél év alatt mintaszerű filmüzemet rendezett be ezen a helyen. Vitéz leveldi Kozma Miklós és Taubinger Zoltán igazgatók pénteken mutatták be a Filmiroda gyárát a sajtónak abból az alkalomból, hogy a magyar találmányai és gyártmányú gépeket üzembe helyezték.”
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

A világ első Műegyeteme – De hova lett a kupola?

Szabolcs Fürjes 1056
A műegyetem szó egy Kunoss Endre nevű jogász, ügyvéd, szerkesztő, újságíró és még sok mindennel, közte nyelvújítással is foglalkozó, mindössze 31 évet élt fiatalember alkotása. 1835-ben ajánlotta a Polytechnicum szó helyett, s javaslata nagy karriert futott be, hiszen aztán Eötvös József 1871-ben is már Műegyetemet alapított. Mi voltunk az első műszaki felsőoktatási
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Viadukt Budapest belvárosában? Úgy ám, nem is akárhol!

Szabolcs Fürjes 486
„A villamosok továbbra is a mindennapi élet részét képezik Budapesten, ahol összesen 155 kilométernyi villamosvonal található. A város pesti oldalán a 2-es villamos a Duna ívét követi. Így lehet a legjobban megnézni a Parlament épületét és a túlparti Budai Vár panorámáját. Üljön a folyóhoz legközelebbi oldalon a legjobb kilátásért” – írta a National Geographic 2010-ben
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Csak a pápának volt nagyobb… Mátyás könyvtára, a Corvinák

Szabolcs Fürjes 914
Csupán két olyan korabeli említés ismert, amely Hunyadi Mátyás királyi könyvtárát saját névvel illeti. Az egyik a Philostratos-corvina a gyűjteményt az uralkodó melléknevének (Corvinus) megfelelően Corvina Bibliothecának nevezi, a másik említés a firenzei humanista, Naldo Naldi Mátyás könyvtárának dicsőítésére írott költeményének címében található, amely Augusta

Galéria

Logó