Goldmark Péter Károly, a magyar származású, mérnök és fizikus, 1906. december 2-án született Budapesten. Rendkívüli tehetsége és innovatív elméje jelealamint a holdraszállás közvetntős mértékben hozzájárult a modern technológia fejlődéséhez, különösen a mikrobarázdás hanglemez és a színes
Selényi Pál, aki 1899-ig Schlesinger Pál néven született, a magyar kísérleti fizika kiemelkedő alakja volt. Sokoldalúságával és jelentős eredményeivel vált ismertté a tudományos világban. Találmányai és szabadalmai nemzetközi jelentőséget szereztek, különösen a fénymérés és képátvitel területén.
Az 1970-es évek egyik legfontosabb technológiai fejlesztése Jánosi Marcell nevéhez fűződik: a 3 hüvelykes floppy lemez, mely új sztenderdet hozott létre a tárolóeszközök világában. Bár Jánosi neve nem vált világszerte ismertté, újítása jelentős hatással volt a korabeli technológiai piacra.
Az első magyar műhold élettartama meghaladta a tervezett három hónapot, majdnem három évig működött. Ezen idő alatt több mint 15 ezer alkalommal kerülte meg a Földet, és 2015. január 9-én adta utolsó adatcsomagját.
Apáczai Csere János, erdélyi magyar pedagógus, filozófus és teológus születésének évfordulója van ma
Apáczai Csere János, erdélyi magyar pedagógus, filozófus és teológus, az 1600-as években élt és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára volt. Ő volt az első magyar enciklopédista és a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike
Azt ugyan nem pontosan értjük, hogyan kapcsolódik egymáshoz a Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (RMKI) Tokamak-típusú kísérleti fúziós berendezése, valamint a szürkehályogot korai korai felismerését szolgáló műszer, a cataractoscop (talán mindkettő a spektrometriához köthető), de nekünk, akiknek nem adatott annyi tehetség, mint a 2020 decemberében elhunyt Hrehuss
Bay Zoltán műegyetemi tanár olyan rádióvevőkészüléket szerkesztett, amelynek segítségével rövidhullámokat bocsát ki a tőlünk több mint 300.000 kilométer távolságban levő Holdra, az így világűrbe röpített hullámok pedig két és fél másodperc múlva érkeznek vissza aRadam-szerű készülékbe, bizonyítva azt, hogy sikerült áttörni azt az atmoszférát, amely ezideig hermetikusan
Márpedig az, de ha már az energetika és a magyarok kapcsolatáról van szó, akkor azt kell mondjuk, hogy az atomenergia terén elhíresült „UFO-magyarok” nevére mindenki emlékszik, és persze meg is jegyzik, hogy az atombomba is a nevükhöz köthető…. Sokkal kevésbé ismert, hogy a napenergia hasznosítás feltalálója is egy magyar volt, méghozzá egy hölgy, Telkes Mária. […]
A századfordulót követő évtized „leglátványosabb” technikai újdonsága a motoros repülőgép volt. Világszerte számos gépszerkesztő próbálkozott az új légi közlekedési eszköz megépítésével s a konstrukciók gyakorlati kipróbálásával. Az új technikának rövidesen Magyarországon is nagy tábora támadt. Borítóképen: Zsélyi Aladár Budapesten, a Rákosmezőn lelkes emberek sokasága
Herman Ottó „A magyarok nagy ősfoglalkozása” című műve (leginkább tanulmány-gyűjteménynek nevezhetnénk, bár egyes részei szervesen egymásra épülnek) 1909-ben jelent meg, melyben nem is feltétlen foglalkozásokról ír, hanem egyrészt a Kárpát-medence geológiájáról, másrészt pedig a magyar állattartással, és annak fejlődésével, de nem maradnak ki művéből azok a társadalmi