Márpedig az, de ha már az energetika és a magyarok kapcsolatáról van szó, akkor azt kell mondjuk, hogy az atomenergia terén elhíresült „UFO-magyarok” nevére mindenki emlékszik, és persze meg is jegyzik, hogy az atombomba is a nevükhöz köthető…. Sokkal kevésbé ismert, hogy a napenergia
Ezen a napon született Teller Ede (angolosan: Edward Teller) magyar–amerikai atomfizikus, aki élete jelentős részét az Amerikai Egyesült Államokban élte le, és sikereit is főként ott érte el. Legismertebb a hidrogénbomba-kutatásokban való aktív részvétele, emiatt mint „a hidrogénbomba atyja” vált közismertté. Borítóképen: Teller Ede Bár zsidó vallású családban nőtt fel,
A századfordulót követő évtized „leglátványosabb” technikai újdonsága a motoros repülőgép volt. Világszerte számos gépszerkesztő próbálkozott az új légi közlekedési eszköz megépítésével s a konstrukciók gyakorlati kipróbálásával. Az új technikának rövidesen Magyarországon is nagy tábora támadt. Borítóképen: Zsélyi Aladár Budapesten, a Rákosmezőn lelkes emberek sokasága
Herman Ottó „A magyarok nagy ősfoglalkozása” című műve (leginkább tanulmány-gyűjteménynek nevezhetnénk, bár egyes részei szervesen egymásra épülnek) 1909-ben jelent meg, melyben nem is feltétlen foglalkozásokról ír, hanem egyrészt a Kárpát-medence geológiájáról, másrészt pedig a magyar állattartással, és annak fejlődésével, de nem maradnak ki művéből azok a társadalmi
1863 júliusában tizennégy, Mekkából közép-ázsiai hazájába tartó zarándok baktatott szamáron, tevén a Kizil Kum sivatag homokján át Bokhara, Szamarkand felé. A kis csapat tagja volt az isztambuli Rasid Effendi, aki Perzsiában csatlakozott a karavánhoz. Borítóképen: Európaiként, magyarként és dervisként A karavánnal utazók meg voltak arról győződve, hogy ő a török szultán
Teller Ede, mint a hidrogénbomba atyja vált ismertté. A „marslakók” egyike, ugyanis azon magyar tudósok közé tartozott, akiket Szilárd Leó illetett ezzel a névvel. Amikor Szilárdtól azt kérdezték, hogy miért nincs bizonyíték a Földön túli intelligens életre, így válaszolt: „Már itt vannak közöttünk, csak magyarnak mondják magukat”. Más források szerint Enrico Fermi az
Ma éppen 119 éve született Margittai Neumann János magyar születésű matematikus. Kvantummechanikai elméleti kutatásai mellett a digitális számítógép elvi alapjainak lefektetésével vált ismertté. Borítóképen: Neumann János és az IAS számítógép 1903. december 28-án született Neumann Miksa és Kann Margit első gyermekeként Budapesten, a Váci körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út) 62.
A nemzetközi tudománytörténet elismert tudósa, Thedore Von Kármán, a turbulencia elméletének szakértője, a nagy sebességű áramlások fontos elméleteinek kidolgozója, a képlékenység és sok más tudományterületnek volt úttörője. A magyar származású tudós azonban hazánkban érdemtelenül kevés publicítást kap. Borítóképen: A Nemzeti Tudományos Érem átadása Dr. Theodore von