1896. szeptemberében több magyarországi lapban pár soros hír jelent meg, amely értesíti a tisztelt olvasót arról, hogy az első nők felvételiztek az orvosi egyetemre. Kisasszonyok az egyetemen? Női orvosok? Akkoriban bizony ez nem volt magától értetődő! Borítóképen: Dr. Szendeffy Ida kortársai
Goldmark Péter Károly, a magyar származású, mérnök és fizikus, 1906. december 2-án született Budapesten. Rendkívüli tehetsége és innovatív elméje jelealamint a holdraszállás közvetntős mértékben hozzájárult a modern technológia fejlődéséhez, különösen a mikrobarázdás hanglemez és a színes televízió területén. Valamint a Holra szállást is az ö segítségével láthatta a világ.
Selényi Pál, aki 1899-ig Schlesinger Pál néven született, a magyar kísérleti fizika kiemelkedő alakja volt. Sokoldalúságával és jelentős eredményeivel vált ismertté a tudományos világban. Találmányai és szabadalmai nemzetközi jelentőséget szereztek, különösen a fénymérés és képátvitel területén.
Az 1970-es évek egyik legfontosabb technológiai fejlesztése Jánosi Marcell nevéhez fűződik: a 3 hüvelykes floppy lemez, mely új sztenderdet hozott létre a tárolóeszközök világában. Bár Jánosi neve nem vált világszerte ismertté, újítása jelentős hatással volt a korabeli technológiai piacra.
Az első magyar műhold élettartama meghaladta a tervezett három hónapot, majdnem három évig működött. Ezen idő alatt több mint 15 ezer alkalommal kerülte meg a Földet, és 2015. január 9-én adta utolsó adatcsomagját.
Márpedig az, de ha már az energetika és a magyarok kapcsolatáról van szó, akkor azt kell mondjuk, hogy az atomenergia terén elhíresült „UFO-magyarok” nevére mindenki emlékszik, és persze meg is jegyzik, hogy az atombomba is a nevükhöz köthető…. Sokkal kevésbé ismert, hogy a napenergia hasznosítás feltalálója is egy magyar volt, méghozzá egy hölgy, Telkes Mária. […]
A századfordulót követő évtized „leglátványosabb” technikai újdonsága a motoros repülőgép volt. Világszerte számos gépszerkesztő próbálkozott az új légi közlekedési eszköz megépítésével s a konstrukciók gyakorlati kipróbálásával. Az új technikának rövidesen Magyarországon is nagy tábora támadt. Borítóképen: Zsélyi Aladár Budapesten, a Rákosmezőn lelkes emberek sokasága
Herman Ottó „A magyarok nagy ősfoglalkozása” című műve (leginkább tanulmány-gyűjteménynek nevezhetnénk, bár egyes részei szervesen egymásra épülnek) 1909-ben jelent meg, melyben nem is feltétlen foglalkozásokról ír, hanem egyrészt a Kárpát-medence geológiájáról, másrészt pedig a magyar állattartással, és annak fejlődésével, de nem maradnak ki művéből azok a társadalmi
1863 júliusában tizennégy, Mekkából közép-ázsiai hazájába tartó zarándok baktatott szamáron, tevén a Kizil Kum sivatag homokján át Bokhara, Szamarkand felé. A kis csapat tagja volt az isztambuli Rasid Effendi, aki Perzsiában csatlakozott a karavánhoz. Borítóképen: Európaiként, magyarként és dervisként A karavánnal utazók meg voltak arról győződve, hogy ő a török szultán
A nemzetközi tudománytörténet elismert tudósa, Thedore Von Kármán, a turbulencia elméletének szakértője, a nagy sebességű áramlások fontos elméleteinek kidolgozója, a képlékenység és sok más tudományterületnek volt úttörője. A magyar származású tudós azonban hazánkban érdemtelenül kevés publicítást kap. Borítóképen: A Nemzeti Tudományos Érem átadása Dr. Theodore von