Kezdőlap Posts tagged vasúti közlekedés
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

A MÉV-től a MÁV-ig: a Magyar Északi Vasút

Azt pontosan tudjuk, hogy a budapesti főpályaudvarok nem a városban található helyük szerint kerültek elnevezésre, hanem a MÁV előtti időszak vasúttársaságairól kapták nevüket. Így lehet, hogy a Déli pályaudvar a város nyugati térségében van, nevét pedig a valaha volt Déli Vasúttól nyerte, aminek magyar szempontból a Budapest-Fiume vonal volt a legfontosabb eleme.
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Magyar mérnöki csoda a Comói-tó partján – 2. rész

Az előző részben bemutattuk, hogy a Ganz és Kandó (Mechwart vállalkozó kedvének hála) milyen gépeket és berendezéseket szállított ahhoz a vasúthoz, ami még ma is megsüvegelendő módon felettébb környezetbarát üzemet biztosított. De ezekhez a gépekhez és berendezésekhez kellettek ám vasúti járművek is, márpedig akkoriban nem gyártott senki olyan szerkezeteket a vaspályára,
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók Világ

 Az „Argentin” ötrészes a Ganztól

A General San Martin Vasúttal – amely az argentin magánvasutak államosítása előtt a Buenos Aires Pacifico nevet viselte – két ízban kötött üzletet a Ganz. 1935-ben hat motorkocsi teljes gép- és villamos berendezését és forgóvázait, ezenkívül összehegesztett alvázait és a kocsiszekrények szerelésre előkészített anyagát szállították le, majd 1938-ban még 12,
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Déli Vasút: Az elveszett kikötő… (2. rész)

A történetet ott hagytuk abba az előző részben, hogy az eredetileg a magyar gazdasági szabadság megteremtésének egyik fő pillérének tekintett Budapest-Fiume vonal létrejön, ugyanakkor a vonal Bécs irányítása alatt, nemzetközi tőkéscsoportok kezébe került, így maradt a függés, maradtak azok a közvetítők, akik a magyar gazdaságot korábban is megsarcolták… Borítóképen: A Déli
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Déli Vasút: Tengerre magyar (1. rész)

Vasutat nem szokás pár évre építeni, ahogy az sem véletlen, hogy merre és milyen irányba vezetnek a vonalak. A Déli Vasút nyomvonala ma is megvan, ma is fontos szerepet tölt be, de legfontosabb funkciójától 1920-ban megfosztották… Borítóképen: A Déli Vasút térképe Talán kicsit meredeknek tűnik a dolog, de Könyves Kálmánnál kell elkezdenünk a történetet, ugyanis […]
Magyarság Történelem

Keskeny nyomtáv? Normál nyomtáv? Egy több, mint 150 éves vita…

Definíció: „A nyomtávolság (vagy nyomtáv, esetleg nyomköz) a vasúti vágány két sínszálának egymástól való távolsága a sínfejek belső oldalai között, a vágánytengelyre merőlegesen mérve, a nyomkarima érintkezési helyén”. Ma már pontosan tudjuk – különösen olyan Magyarországon, ahol közvetlen keleti szomszédnál más nyomtávot használnak -, hogy elég költséges, és időrabló
Magyarság Történelem Történelem Videók

Az első gyors: a MÁV 220 sorozat

Magyarország első személyvonati gépei a LOSONCZ típusú IIa. osztályú (később: 236 sorozat) mozdonyok voltak, majd 1867-től II. osztályú (később: 238 sorozat) mozdonyok a MÁV első saját rendelésű személyvonati gőzmozdonyai is munkába álltak. Igen ám, de ezeket a Bécsújhelyi Mozdonygyár (1867-től: Locomotiv-Fabrik G. Sigl, Wien und Wiener-Neustadt) gyártotta, és igen hamar
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Mohács, Pécs, vasút? Igen; Mohács-Pécsi Vasút (2. rész)

Nagy erőfeszítés és pénzbefektetés mellett sikerült a pályát Mohácsig megépíteni. 1857. május 2-án nyitották meg a Mohács-Pécs (Üszög) fővonalat, egyelőre csak a szénszállítás számára. A szakasz építési hossza 55,165 km, tarifahossza 55 km volt. Borítóképen: Hőerőmű; Villamossági központ a DDSG (a DGT német nevéből: Erste Donau-Dampfschiffahrts-Gesellschaft): pécsújhegyi
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

Mohács, Pécs, vasút? Igen; Mohács-Pécsi Vasút (1. rész)

A magyarországi vasút története nem is olyan nagy túlzással Magyarország 20. századi történelme, ugyanis a vasút stratégiai szempontból igen fontos; mind gazdasági, mind pedig biztonságpolitikai tekintetben. A MÁV-ról tudni kell, hogy eredetileg azt a célt szolgálta, hogy a hazai magántulajdonban lévő, ámde pénzügyi nehézségekkel küzdő kisebb társaságokat átvegye, állami