A történet nem ma kezdődött: már az 1836. évi XXV. törvénycikk és az 1840-es országgyűlés IV. törvénycikke is tartalmazta a vasútvonaltervét. Széchenyi tervezetében a Pest-Cegléd-Nagykikinda, valamint a Cegléd-Szolnok-Arad-Temesvárvonalakat javasolták megépíteni. A tervek nagy népszerűségnek
Az ezredéves országos kiállításon helyet kapott a hazai mozdonyok fejlődéstörténete is. Ennek – a korabeli vélemények szerint – éppen ideje volt, mert ugyan a fejlődés elég gyors volt, de közben a szakemberek nem igazán foglalkoztak a történeti kérdésekkel, akkoriban nem sok forrás volt, ami a magyar vasút, illetve a magyar mozdonyok történetével foglalkozott. Borítóképen:
A MÁV az első nagy világégés után a fővonalakra a 328-as sorozatot (avagy Gólya), majd pedig a 424-est (avagy Bivaly) szánta, míg a mellékvonalakra inkább a motorkocsikat szerették volna rendszeresíteni. Igen ám, de a csak saját mellékkocsiját vontató motorkocsik mellett kellett egy nagyobb teljesítményű megoldás is a forgalmasabb mellékvonalakra! Borítóképen: A MÁV 22
A hazai vasúthálózat fejlesztése során megfigyelhető egy igen látványos tendencia; már az első vasútvonal is a nyugati összeköttetés céljával jött létre – ami megvalósult, de akkor még a Duna bal partján -, és a további időkben is jellemző, hogy előbb az ország nyugati felében jelentek meg a gőzösök. Igen ám, de keleten rengeteg nyersanyag és […]
Ahhoz azért még kicsit várni kell, hogy „elkaphassuk” a gőzöst, mert az csak a nyári menetrendi időszak kezdetén, április utolsó hétvégéjén áll szolgálatba, de március 15.-től már újra menetrend szerint közlekedik az erdei kisvasút a Gemencben! Borítóképen: A Rezét hídon halad át a Gemenci erdőben Ahogy minden kisvasútnak, úgy ennek a vonalnak is megvan a […]
Korábban több MÁV vasúti járművel kapcsolatban is írtunk csúcsokról. A leghíresebb talán a 424-es (Bivaly) sorozat, de a legerősebb gőzmozdony a 601-es volt, míg a leggyorsabb és legerősebb villamosmozdony a V63 (ez utóbbi kettő egyaránt a Gigant becenevet kapta), a leggyorsabb gőzmozdony pedig a 242-es sorozat (Szellem, vagy Koporsó) volt. De a MÁV legnagyobb darabszámú,
A mozdony elnevezéséből azonnal kiderül, hogy ebben az esetben egy villamosmozdony-sorozatról van szó. Ez önmagában nem lenne különleges, de az már igen, hogy a sorozat legyártott példányainak száma 379, ezzel pedig a MÁV történetében részére szállított legnagyobb darabszámú villamosmozdony-sorozat lett. Becenevét a szilícium egyenirányítókról kapta, ami korában újdonság
1867-ben, a kiegyezés évében felhatalmazást kapott a magyar kormány az Országgyűléstől államkölcsön felvételére. A vasút- és csatornaépítésekre felvett államkölcsön egy részéből a kormány 1868. július 1-jén felvásárolta a csődbe ment Magyar Északi Vasutat, amely a Pest–Salgótarján vonalat kezelte. Borítóképen: Aranyos-Gyéres képeslap A Közmunka- és Közlekedésügyi
„Szolnok fennállásának 900. évfordulójára új MÁV állomásépületet kap. Az 1974. augusztus 31-re elkészülő korszerű épületben kapnak helyet a forgalmi helyiségek, az Utasellátó vendéglátóipari kombinátja, a posta és egy ezer személyre főző MÁV üzemi konyha, valamint üzemi étterem. A nagycsarnokban 11 pénztár lesz. A szolnoki pályaudvar 2,5 milliárd forintos beruházási
Lehet, hogy a győri Magyar Vagon- és Gépgyár által gyártott mozdonyt soha senki nem nevezte a címben említett néven, de annyiban jogosnak érezzük az önkényes névadást, hogy a szintén Győrben gyártott Mk48 mozdony alapjául az 1959-ben megjelent MÁV M28 sorozatú könnyű tolatómozdonyt vették. Márpedig ez utóbbi beceneve a Mazsola, vagy Nyünyüke. Borítóképen: Lillafüredi