Kezdőlap Posts tagged vasúti közlekedés
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Volt egyszer egy vasút: Európa leghosszabb és legnagyobb emelkedésű fogaskerekű vasútja

Szabolcs Fürjes 141
Nehezen találnák ki sokan, hogy hol volt ez a vasút, de nem kell sokat találgatni, ez a vasút Ózdon volt, méghozzá az Ózdi Kohászati Üzemet (és elődvállalatai) üzemeltetésében. Ennek megfelelően természetesen iparvágány volt, de mégis érdemes pár mondatot az az igazán ritkaságszámba menő vasút.
Magyarság Történelem

Egy elhallgatott vasúti katasztrófa: a császárfürdői szerencsétlenség

Szabolcs Fürjes 389
1952. december 26., reggel 6 óra 39 perc. A ma már nem létező Buda-Császárfürdő állomáson egymásba ütközött a MÁV esztergomi személyvonata és a MÁV Budapesti Elővárosi Vasút (MÁV-BEV) szerelvénye*. De hogy került oda az esztergomi személyvonat? Az ugyanis a ma 2-es számmal jelölt vonalon közlekedett, mióta 1896-ban megépült az Újpesti vasúti híd (Északi összekötő híd).
Magyarság Tájak/korok Történelem

A MÁV és a bécsi döntések

Szabolcs Fürjes 222
A vasút történetével foglalkozók körében köztudott, hogy a bécsi döntésekkel visszakapott területek határai korántsem voltak ideálisak – a közutakat és különösen a vasúti vonalakat keresztezték a határok, így pedig a területi gyarapodás nem, hogy előnyt jelentett volna, hanem – legalábbis a kezdetekben – még nagyobb terhet rótt az országra. Borítóképen: Illusztráció a
Magyarság Történelem Történelem Videók

A magyar ipar remekei: Az utolsó… MÁV 303, a háború és a jóvátétel áldozata

Szabolcs Fürjes 697
Igen, a 303 sorozat az utolsó gőzmozdony volt, amit a MÁV megrendelt a MÁVAG-tól. 1951-ben készült el, de ez senkit ne tévesszen meg! A megrendelést még 1940-ben adta le a vasúttársaság, hiszen szükség volt a megnövekedett területű országban a nagy távolságú és sebességű expresszvonatainak vontatására egy igazi óriásmozdonyra! Borítóképen: 303.001, a MÁVAG 6000. mozdonya a
Magyarság Történelem Történelem Videók

A magyar ipar remekei: MÁV 601, a legnagyobb, a legerősebb

Szabolcs Fürjes 1298
Igen, korában Európa legnagyobb és legerősebb gépe volt. Az első példányt 1914-ben állították forgalomba, így ennek a gépnek nem csak technika történeti, hanem történelmi jelentősége is van, mert sorsa Magyarország sorsa is egyben… Borítóképen: MÁV 601 Gigant Akik kicsit is beleártották magukat a vasút világába, tudják, hogy van egy másik, szintén Gigant becenevű mozdony
Magyarság Történelem Történelem Videók

Ezüst nyíl, Kádár János különvonata

Szabolcs Fürjes 168
Tudjuk, hogy az egykori pártvezető nem rajongott az autókért, a repülést egyenesen ki nem állhatta, mert rettegett a levegőben, a légnyomásváltozástól megfájdult a füle, a hosszabb hajóutakon pedig rosszullét gyötörte, így a legjobban a vasutat szerette. Persze ehhez kellett egy különvonat, mert… A fene tudja miért, talán ez még egyfajta „kispolgári csökevény” volt (ahogy
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Volt egyszer egy vasúttársaság: Magyar Északi Vasút

Szabolcs Fürjes 309
Azt pontosan tudjuk, hogy a budapesti főpályaudvarok nem a városban található helyük szerint kerültek elnevezésre, hanem a MÁV előtti időszak vasúttársaságairól kapták nevüket. Így lehet, hogy a Déli pályaudvar a város nyugati térségében van, nevét pedig a valaha volt Déli Vasúttól nyerte, aminek magyar szempontból a Budapest-Fiume vonal volt a legfontosabb eleme.
Magyarság Történelem Történelem Videók

Volánbusz: a MÁV-tól a MÁV-ig – 96 év alatt

Szabolcs Fürjes 124
A mai Volánbusz – amelynek alaptevékenysége a menetrend szerinti helyközi és távolsági autóbusz-közlekedési közszolgáltatás biztosítása országos szinten – története 96 évvel ezelőtt kezdődött el, de ezen belül 1970 és 1985 is jeles évek, melyek a mai Volánbusz létrejöttében igen komoly szerepet játszottak. És hogy ne csak ma már történelmi időkre emlékezzünk, 2021 január
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Volt egyszer egy vasúttársaság: Mohács–Pécsi Vasút 2.

Szabolcs Fürjes 163
Nagy erőfeszítés és pénzbefektetés mellett sikerült a pályát Mohácsig megépíteni. 1857. május 2-án nyitották meg a Mohács-Pécs (Üszög) fővonalat, egyelőre csak a szénszállítás számára. A szakasz építési hossza 55,165 km, tarifahossza 55 km volt. Az előző részést kattints IDE! Borítóképen: Pécs első Indóháza, azaz Pécs első vasútállomása – 1895 A DGT-n a teherszállítás
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

Volt egyszer egy vasúttársaság: Mohács–Pécsi Vasút

Szabolcs Fürjes 270
A magyarországi vasút története nem is olyan nagy túlzással Magyarország 20. századi történelme, ugyanis a vasút stratégiai szempontból igen fontos; mind gazdasági, mind pedig biztonságpolitikai tekintetben. A MÁV-ról tudni kell, hogy eredetileg azt a célt szolgálta, hogy a hazai magántulajdonban lévő, ámde pénzügyi nehézségekkel küzdő kisebb társaságokat átvegye, állami

Galéria

Logó