A békediktátum alaptevése – inkább soha be nem tartott ígérete… – az volt, hogy a határokat az etnikai összetétel alapján húzzák meg. Mindig is tudtuk, hogy ez nem így volt, sokkal inkább fontos volt a bányák, nyersanyaglelőhelyek elcsatolása, de ezen túlmenően a vasút az, ami
Nem, a vonal nem hosszú, sőt nem is költöztették, de az 1752 és 1806 között Hont vármegye székhelye Kemencén volt. Hogy miért? Mert három járás határában található, és mert kitűnő volt a közlekedés errefelé – a kor viszonyai között persze. Hol járunk? Kemencén, a Börzsöny észak-nyugati peremén, ahonnan délnek indulva egyszercsak hirtelen emelkedve a Börzsöny […]
A lillafüredi Magyarország egyik legszebb vonalvezetésű kisvasútja, valódi hegyipálya; vonala meredek hegyoldalakban, különleges völgyhidakon, alagutakon vezet keresztül. Városi környezetből indulva, a diósgyőri vár közeléből juthatunk el vonataival számos látványosághoz: a Garadna völgyben a Hámori-tó partján kanyarogva a lillafüredi Palotaszállóhoz, vízeséshez,
A történelmi Magyarország területén mindenképpen az első mai értelemben vett vasút, hiszen az 1827-ben létesült kőbányai pálya úgynevezett lebegő vasút volt, a Magyar Középponti Vasúti Társaság pedig csak 1846. július 15.-én nyitotta meg Pest és Vác közötti vonalát. Miért a kérdés, ha pontosan tudjuk, hogy a Pozsony-Nagyszombati Első Magyar Vasúttársaság 1840. szeptember
Nem, sajnos ezúttal nem egy hangos nemzetközi sikerről számolunk be, sőt úgy általában sem lehet komolyabb sikerről beszélni, de itt és most egy olyan műalkotásról lesz szó, ami megjelenésével, eleganciájával csodálatraméltó alkotása a magyar iparnak! Nem is beszélve arról, hogy a 20. századi magyar történelem szerves részévé lett, pedig összesen – írd és mondd! – […]
A kisvasút létét az Eger-Putnok-i helyiérdekű vasút (87) 1908-ra befejezett megépítésének köszönheti, ugyanakkor – és ez különösen fontos! – a 77-es számú vonal igazi jelentőségét a hozzá csatlakozó kisvasúthálózatok, a nagyvisnyói és a szilvásváradi keskenynyomtávú vasutak adták Ez utóbbiak tették lehetővé ugyanis a Bükk hegység nagy terjedelmű, részben
Egészen elképesztő történelme van annak a kisvasútnak, ami ma a forgalmas nagyvárosból kiindulva hosszú, közel egyenes szakaszon halad, majd a 48-as főközlekedési út mellett éri el Fancsika megállóhelyen át Csereerdő volt állomást, teljes hossza pedig Gút és a Gúti erdő szívén át Nyírbéltekig 48 kilométer volt! Ma már csak Hármashegyaljáig közlekedik, de az eredeti ZSUZSI,
Siófokon van egy vasúti átkelőhely, ami több balesetnek is helyszíne volt. Minden esetben kiderült, hogy a gépjárművezetők hibáztak, mert a fénysorompó tilos jelzése ellenére hajtottak a vasúti átjáróba. És – ahogy a jelző mutatta! – a vonat jött is… Ezzel együtt azonban fel kell tenni a kérdést; ki a felelős? Borítóképen: A siófoki Darnay téri […]
Mindjárt egy örömhírrel kezdjük sorozatunkat; az Almamelléki kisvasút felújításon esett át 2022-ben, így a 120 éves múltra visszatekintő vonal megújul! Bizony, a Zselic csodás tájain robogó vonatok már ilyen régen megjelentek. Nézzük tehát ezt a nagyszerű történetet! 1899-ben épült meg a MÁV Szigetvár-Kaposvár közötti vasútvonala, mely érintette Almamellék községet. A
Alig pár napja adtuk közre a „A magyar ipar remekei” sorozatunkban a Ganz-gyárban épített Árpád motorvonatról szóló cikkünket, melyet 1934-ben vittek először hivatalos próbaútra. Hogy mennyire voltak ezek a gépek versenyképesek a nemzetközi mezőnyben, az mutatja, hogy az Árpáddal sikerült elnyerni a megrendelést a Kairó–Szuez vonalra! Borítóképen: Ganz gyártmányú Árpád































