Ma már tudjuk, hogy a magyar vasút államosítása 1932 július 1.-én zárult le, méghozzá azzal, hogy állami kezelésbe került a Duna-Száva-Adria Vasúttársaság (korábbi nevén Déli Vasút) mintegy 560 km-es magyarországi hálózata. Ennek komoly jelentősége lesz még, de nézzük, hogy 1929-ben hogyan
Helyesebben a dízel-elektromos hajtás – a vasúton! Sokáig nem tudtuk, hogy mi az oka annak, hogy a vasúttársaságok a mellékvonalakon miért üzemeltettek vegyes vonatokat (személy- és teherkocsik egy szerelvénybe sorolva), holott a teherforgalom egyre növekvő súlyú szállítmányai miatt egyre hosszabb lett a menetidő. De ennek is jó oka volt, és végül megtalálták a megoldást
A magyar ipar remekeit bemutató sorozatunk részeként ezt a mozdonyt nem mutathatjuk be, hiszen alapvetően nem magyar termék, ugyanakkor az 1980-as évekig forgalomban voltak, és nélkülük nemigen tudta volna a MÁV azt a szolgáltatási színvonalat nyújtani, mint amit végülis tudott… Miután több olvasónk is érdeklődött a típus iránt, felelenítjük a hihetetlen történetet, ami
Nem, ezúttal nem egy vasúttársaságot mutatunk be, hanem egy olyan vállalkozást, ami vasútépítésre jött létre. A vállalatot 1918-ban alapította meg a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank abból a célból, hogy az általa (is) finanszírozott vasúti társaságok számára vállalja vasútépítési feladatok ellátását. Ez tulajdonképpen azt jelentette, hogy a vasúttársaság számára nyújtott,
Az MD motorvonatok forradalmi változást hoztak a mellékvonalak forgalmában a fővonalak kényelmét kínálva, hatalmas ugrás volt a korábbi szeneskályha fűtéses, fapados személykocsikhoz, na meg az 1920-as években gyártott, addigra nagymama korba lépett ABmot motorkocsikhoz képest. Kezdetben az eredeti céljuknak megfelelően, a vicinálisok forgalmát látták el, de hamar
Azt pontosan tudjuk, hogy a budapesti főpályaudvarok nem a városban található helyük szerint kerültek elnevezésre, hanem a MÁV előtti időszak vasúttársaságairól kapták nevüket. Így lehet, hogy a Déli pályaudvar a város nyugati térségében van, nevét pedig a valaha volt Déli Vasúttól nyerte, aminek magyar szempontból a Budapest-Fiume vonal volt a legfontosabb eleme.
Az előző részben bemutattuk, hogy a Ganz és Kandó (Mechwart vállalkozó kedvének hála) milyen gépeket és berendezéseket szállított ahhoz a vasúthoz, ami még ma is megsüvegelendő módon felettébb környezetbarát üzemet biztosított. De ezekhez a gépekhez és berendezésekhez kellettek ám vasúti járművek is, márpedig akkoriban nem gyártott senki olyan szerkezeteket a vaspályára,
A General San Martin Vasúttal – amely az argentin magánvasutak államosítása előtt a Buenos Aires Pacifico nevet viselte – két ízban kötött üzletet a Ganz. 1935-ben hat motorkocsi teljes gép- és villamos berendezését és forgóvázait, ezenkívül összehegesztett alvázait és a kocsiszekrények szerelésre előkészített anyagát szállították le, majd 1938-ban még 12,
A történetet ott hagytuk abba az előző részben, hogy az eredetileg a magyar gazdasági szabadság megteremtésének egyik fő pillérének tekintett Budapest-Fiume vonal létrejön, ugyanakkor a vonal Bécs irányítása alatt, nemzetközi tőkéscsoportok kezébe került, így maradt a függés, maradtak azok a közvetítők, akik a magyar gazdaságot korábban is megsarcolták… Borítóképen: A Déli
Vasutat nem szokás pár évre építeni, ahogy az sem véletlen, hogy merre és milyen irányba vezetnek a vonalak. A Déli Vasút nyomvonala ma is megvan, ma is fontos szerepet tölt be, de legfontosabb funkciójától 1920-ban megfosztották… Borítóképen: A Déli Vasút térképe Talán kicsit meredeknek tűnik a dolog, de Könyves Kálmánnál kell elkezdenünk a történetet, ugyanis […]