Van nagyobb élmény, mint anagyvárosból kisvonattal kimenni a természetbe, hogy ott aztán túrázhassunk, vagy éppen a Hámori tó csónakjain andalogjunk, és persze közben együnk-igyunk finomakat, netán a Palotaszállóban töltsünk pár napot, meglátogatva az őshámort, vagy éppen a Bükk rengetegeit?
Csörgő vontatta Bhv kocsikon utazhatunk április 29-től május 21-ig, szombaton, vasárnap és ünnepnapok alkalmával! És ami aztán tényleg nem semmi; olajzöld színű Bhv kocsik, hozzá tartozó vezérlőkocsi mellett a ritkaságnak számító 105 éves SR 404 bisztrókocsi is a szerelvény részeként közlekedik! Borítóképen: Az SR 404 bisztrókocsija érkezőben Örkény állomásra. A kocsi a
A Szob–Nagybörzsöny erdei vasút, azaz a 318-as vasútvonal kisvasút a Börzsönyben, Szob és Nagybörzsöny között. Az egyvágányú, nem villamosított, 760 mm nyomtávú vasút üzemelő Nagybörzsöny–Nagyirtás–Márianosztra–Szob szakasza 20,8 km hosszú. Borítóképen: Szob és Nagyirtáspuszta között Bár jelenlegi formájában 2016-ban jött létre a Nagybörzsönyi Erdei Vasút és a Börzsöny
Bár „Vicinális” rovatunkban kisvasutakról szoktunk írni, most mégis egy olyan vonalat – helyesebben egy vonal egy részét – mutatjuk be, ami igazán különleges, mert az igazán csodálatos természeti környezetben haladó Bakonyvasút az egyetlen műemléki védettségű vasútvonalunk, amelyen a kisvasutakhoz hasonló élményekkel gazdagodhatunk. Borítóképen: Bakonyvasút Történetünk
Nem a legrégebbi, de az egyik legnagyobb élményt nyújtó kisvonatozást ígéri a Balaton déli partján, Balatonfenyvesről induló kisvonat. Története a nagy háborúk utáni időszakban indult el, és ez az egyik olyan ritka kisvasút, ami a mai napig a MÁV kezelésében van. Borítóképen: Zakatol a berek partján a kisvasút A Balatonnagybereki Állami Gazdaság kezdeményezésére 1950.
A lengyel vasúti fejlesztések, a Rail Baltica, valamint a V4 országok összehangolt vasúti hálózatfejlesztésről írtak alá szándéknyilatkozatot. Ennek lényege, hogy gyorsvasúttal kötik össze a Balti-, a Fekete- és az Adriai-tengert, közben pedig olyan városokat érintenek a gyorvasúti szerelvények, mint Varsó, Tallinn, Prágát, Budapest, de vannak tervek Kijev irányába is –
Pontos neve Csömödéri Állami Erdei Vasút, melyet a Zalaerdó Zrt. üzemeltet. Különlegessége, hogy ez a leghosszabb kisvasúti hálózat Magyarországon, a Zala megyében található rendszer teljes hossza 109 kilométer, továbbá, hogy személyforgalom csak 33 kilométeren – Lenti és Kistolmács között – biztosított a kirándulók számára, a vonal többi részén továbbra is jelentős
A 10 éves Bagossy Brothers Company jubileumi koncertjére a MÁV-Start által biztosított, fekvőhelyes és étkezőkocsis vonattal utazhatnak az erdélyi rajongók Budapestre. Borítóképen: Bagossy Brothers Company (BBC), A felvétel a Szabadságkoncerten készült a Millenáris B épületében, 2017. október 23-án. Bagossy Norbert (gitár/ének) és Bagossy László (basszusgitár/vokál),
A Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) 1872-ben kezdte meg a járműgyártást, elsőként 50 db kokszszállító kocsit és a bécsújhelyi Sigl gyár tervei alapján az első hazai gyártású III. osztályú (később 335 sorozatú) tehervonati gőzös 1873-ban, melyet még abban az évben bemutattak a bécsivilágkiállításon. Ezt a gőzöst 108 pályaszámmal, a 109 pályaszámú
A Pálházi Állami Erdei Vasút Magyarország legrégibb erdei kisvasútja. Eredetileg, mint azt régi neve is jól mutatja, „lóüzemű görpálya” volt. Építését Károlyi István gróf kezdeményezte 1888-ban. A 7 kilométeres sínpárt 700 mm nyomtávval, 5 kg/folyóméter tömegű sínekkel fektették le a pálházi fűrészüzem és Kőkapu között. Borítóképen: Közeledik a szerelvény az alagúthoz!































