A Győri Vagongyár 1952-től 1968-ig többezer II., illetve III. osztályú távolsági személykocsit szállított le széles nyomtávra, a Szovjetuniónak. A vasúti kocsik elvi és szilárdsági számításai és gyártási műhelyrajzai Győrött készültek, és azokat Moszkvában hagyták jóvá. Borítóképen: A
A magyar autóiparra mindig komoly külső nyomás nehezedett: hol a dömpingáron érkező amerikai konkurencia, hol a politikai- és háborús események, valamint azok következményei, de hatott a gazdasági világválság, majd az újabb világháború is… És a külső nyomás 1945 után sem csillapodott, csak éppen máshonnan jött. Borítóképen: Balról jobbra: Dutra, Ikarus, Csepel a Lipcsei
Az Ikarus 250 volt az első a 200-as sorozatból. Ezt a típust 1967 május 19.-én a Budapesti Nemzetközi Vásáron láthatta a nagyérdemű, de sorozatgyártása csak 1970-ben indult el. Késésben volt? Nem, akkoriban a prototípus bemutatásától eltelt három év nem volt nagy idő, és különösen akkor látjuk, hogy ez mennyire igaz, ha a sorozatgyártás elindításával nem […]
Nem, abba semmiképpen nem fogunk belemenni, hogy a globális felmelegedésről értekezzünk, ezt a témát meghagyjuk azoknak, akik szeretik a parttalan vitákat. Mi itt és most a dunai jégtörő hajók egy generációját igyekszünk bemutatni, melyek többsége gyanúnk szerint egyebek iránt ma is szolgálatban van. Borítóképen: A Jégtörő III. és a Jégtörő V. a Dunáról behajózik a […]
Az 1829-ben alapított Első Duna-gőzhajózási Társaság (DGT) a cég hajóparkjának bővítésére, a hajók karbantartására és javítására 1835-ben hajógyárat alapított Óbudán. Az 1890-es évek elejére a DGT/DDSG hajózási monopol helyzete véget ért, sorra alakultak a kisebb-nagyobb hajózási vállalatok. Az 1894-ben, Újpesten alapított Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. már komoly
Akik jól ismerik a Balatont, pontosan tudják, hogy a Magyar Tenger elnevezés nem nagyzolás, hanem arra utal, hogy a Balaton bizony viharban olyan arcát mutatja meg, amit a nyári napsütésben fürdőzők el sem tudnak képzelni… Mígnem olyan gyorsasággal le nem csap a vihar, amit máshol nem igazán tapasztal az ember! Borítóképen: A MAC klubház (akkor […]
Az egységes közúti járműgyártás koncepciója abból az ötletből, illetve kényszerből fakadt, hogy a Steyr motorlicensz megvásárlása után nem igazán volt lehetőség más motortípusok licenszének vásárlására, és ha már így volt, a Csepel által gyártott motorokat szerelték minden létező járműbe (de volt stabilmotor, és más területen használt Csepel motor is!), de a teherautókba
Miért gondoljuk, hogy a Csepel D344 megjelenése már egy újabb korszak nyitánya a Csepel és a hadsereg kapcsolatában? Nos, ennek igen egyszerű oka van: a Csepel D344 tervezése idején még mindig érvényes volt a korábbimegállapítás: az import több oknál fogva sem volt megoldás, így a hazai teherautógyártás nem csak cél volt, hanem egyenesen kényszerűség. A […]
Nem titok, hogy a hazai autógyártás beindítása nem csak az újjáépítés, az ehhez szükséges emberi erő szállítása, valamint az import ellehetetlenülése miatt volt égetően fontos a második világháború után, hanem azért is, mert a totálisan szétvert, és szinte minden eszközétől megfosztott hadsereg számára is elengedhetetlenek voltak a járművek. Borítóképen: Csepel 350
A Kassa-Oderbergi vasútvonal 1871-es megnyitásával a Magas-Tátra vasúttal is elérhetővé vált, ennek következtében pedig a turizmus rohamos fejlődésnek indult. Igen ám, de az igazán komoly hegyek közötti közlekedés nem volt jól megoldott, ezért az akkori döntéshozók a fejlesztés mellett döntöttek. Borítóképen: Ótádrafüreden a Tátrai Villamos Vasút 1910 körül Persze a vonal