Henry Ford befektetőivel együtt 1903. június 7-én hozták létre a Fod Motor Company nevű céget. A Ford T-modell elnevezésű autót 1908 szeptemberétől 1927 októberéig gyártotta, és ebből a típusból 15 milliót adtak el gyártása során. Ezúttal azonban nem az autógyártás az a párhuzam, amit a pécsi
„Mily máskép festett volna ezredéves kiállításunk a Lágymányoson, a Gellért-hegy tövében, a Duna mellett! Ezen a felséges szép helyen, a minél szebbet – illetékes szakférfiak és utazók egyhangú állítása szerint – a világon kevés város tud felmutatni. A kiállítás helyett a magánvállalkozás egy kis Konstantinápolyt épít fel ott hamarjában s a vállalkozók főleg a
1866 júniusában vagyunk. Akkoriban érdekes cikkek jelentek meg a sajtóban arról, hogy úgy tűnik, nem épül meg Pest második állomása, mert a reménybeli építtető vállalkozás anyagi problémákkal küzd. Borítóképen: A pesti vasúti indóház. — 1866 (forrás: Vasárnapi Ujság, 1866, Myskovszky rajza) A Vasárnapi Újság így írt erről ekkor: „Budapestnek ez idő szerint csak két
Azt igen nehéz megítélni ennyi idő távlatából, hogy mi számított drágának vagy éppen olcsónak majd’ 100 évvel ezelőtt, de látni kell, hogy a gazdasági világválság hozta el azt a helyzetet, amikor a WM megjelent segédmotoros kerékpárjaival (ma ezeket kismotoroknak neveznénk), előtte azonban ez a kategória nem igazán létezett. Borítóképen: Az országúti csendőrség oldalkocsis
… “S tengert láttam, ahogy kitekinték”. Igen, Petőfi Sándor A Tisza című versében pontosan leírja, hogy egyszer a „A folyó oly símán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében”, míg máskor „Mint az őrült, ki letépte láncát, Vágtatott a Tisza a rónán át”. Ez tökéletesen igaz volt, és ma sincs ez másként, pedig azóta igen sok […]
Úgy lehet, nem sokan ismerik a táj nevét sem – még a helyiek is csak egyszerűen Bükknek nevezik! -, és nem is felkapott turisztikai célpont. A Mátrától északra, a Bükktől észak-nyugatra található a Heves-Borsodi-dombság, ami talán méltatlanul elfeledett területe az országnak. Más részről azonban lehet, hogy az elfeledettség csak tovább fokozza varázsát. Borítóképen: Uppony
A név kötelez? Előbb szerencsére, majd sajnos igaz volt az Ikarusra. Ahogy a mondabéli Ikarus felemelkedett a földről, és valami olyat tett, amit addig más nem, igaz volt a magyar buszgyártóra. Ahogy igaz volt az is, hogy talán túl magasra emelkedett, és a szárnyain – ami logóként is díszítette a buszokat – mintha hirtelen megolvadt […]
A Győri Vagongyár 1952-től 1968-ig többezer II., illetve III. osztályú távolsági személykocsit szállított le széles nyomtávra, a Szovjetuniónak. A vasúti kocsik elvi és szilárdsági számításai és gyártási műhelyrajzai Győrött készültek, és azokat Moszkvában hagyták jóvá. Borítóképen: A Moszkva-Phenjan között közlekedő vonat, nagy valószínűséggel Győrben gyártott kocsikkal
A magyar autóiparra mindig komoly külső nyomás nehezedett: hol a dömpingáron érkező amerikai konkurencia, hol a politikai- és háborús események, valamint azok következményei, de hatott a gazdasági világválság, majd az újabb világháború is… És a külső nyomás 1945 után sem csillapodott, csak éppen máshonnan jött. Borítóképen: Balról jobbra: Dutra, Ikarus, Csepel a Lipcsei
Az Ikarus 250 volt az első a 200-as sorozatból. Ezt a típust 1967 május 19.-én a Budapesti Nemzetközi Vásáron láthatta a nagyérdemű, de sorozatgyártása csak 1970-ben indult el. Késésben volt? Nem, akkoriban a prototípus bemutatásától eltelt három év nem volt nagy idő, és különösen akkor látjuk, hogy ez mennyire igaz, ha a sorozatgyártás elindításával nem […]