Talán sokan azt gondolják, hogy 100 évvel ezelőtt általános jelenség volt, hogy a futball-csapatok olyan pályákon léptek a nagyérdemű elé, megmérettetni magukat az ellenféllel, amit jobb esetben egy odakendácsolt korlát választott el a nézőtértől, ami jobb esetben is maximum egy földből
Kandó Kálmán jókor volt, jó helyen – 10 éves korában jelent meg Berlinben az első villamos mozdony. 16 éves volt, amikor a Ganz-gyár mérnökei kifejlesztették a transzformátorrendszert és 20 éves korában indult külföldön a háromfázisú áramrendszer fejlődésnek -, de kortársaira ez ugyanúgy igaz volt, mégis ő lett az, aki a vasút villamosításának világszinten is
A dolog pikantériája, hogy helyesen a 71-es számmal kellett volna kezdeni, de ezt akkor valamiért nem tudták… Talán az lehet az ok, hogy 1949-ben és az azt megelőző cirka két évtizedben nem igazán kutatták az egyházi levéltárak anyagát – csoda, hogy egyáltalán megmaradtak… -, így aztán úgy tudták, hogy Joszif Dzsugasvili 1879. december 9.-én, azaz […]
Manapság rengeteg hír jelenik meg a Budapest-Belgrád vasúttal kapcsolatban. Azon túl, hogy természetesen a politika ezt a lerágott csontot is csak tovább rágcsálja, sokkal fontosabbnak tartjuk, hogy bemutassuk a vonal történetét – amit egyébként soha nem neveztek Budapest-Belgrád vasútvonalnak… Borítóképen: Az újvidéki vasúti híd – a vonal elemeként – 1884 A
A magyar futball első osztályának versenysorozatát 1901-ben írták ki. Öt csapat szerepelt az élvonalban akkor. A két első kiírást megnyerő BTC-re talán kevesen emlékeznek, de az Ferenczvárosi TC neve annál ismerősebb lehet. 1902-ben aztán feltűnik egy csapat a másodosztályban, amit az előző évben alapítottak ugyan, de 1902-ben máris feljut az első osztályba! Borítóképen:
Az köztudott, hogy az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció „eredményeképpen” 1968–1982 között összesen 634 km normál- és 360 km keskenynyomtávolságú, valamint 672 km gazdasági vasútvonalat számoltak fel Magyarországon. Az azonban nem feltétlenül közismert, hogy a koncepció megalkotása előtt milyen folyamatok zajlottak le a közlekedés terén. Borítóképen: Budapest,
Mátrák? Abból nem egy van? Nem bizony, feltéve, hogy ezek nem hegyek, hanem motorkerékpárok! 1939 januárjában számoltak be a lapok arról az új magyar motorkerékpárról, amit Urbach László tervezett és gyártott. A gép a Mátra 100 nevet kapta – a szám a motor hengerűrtartamára utalt -, de akkor, januárban még csak annyit lehetett tudni, hogy […]
1961. Ez az évtized sokkal békésebbre sikerült, mint az előzőek, és ezt már az elején érezni lehetett. A vasfüggönytől nyugatra már korábban elindult a növekedés, a nagyvárosok újra régi fényükben pompáztak – keleten ez azért jóval több időt vett igénybe… És persze nem csak több idő, hanem több pénz és munka is kellett Európa keleti […]
Az már önmagában egy igen komoly probléma volt, hogy a régi Erzsébet híd – többi budapesti, é rengeteg más, hazai társával egyetemben – megsemmisült (micsoda eufemizmus… lerombolták!), de az új híd késedelme is rengeteg gondot okozott. Az tény, hogy az anyagi források meglehetősen szűkösek voltak, ugyanakkor a politikai vezetők halogató taktikáját a szakemberek is
1952-ben sorra jelentek meg a magyar ipart dicsőítő írások. Ez nem volt újdonság akkor, a lelkesítés egyik eszköze volt – bármi is legyen a valóság! – a sikerpropaganda. A dömper esetében viszont egy olyan eszköz került bemutatásra, ami valóban komoly eredmény volt. És ez igaz még akkor is – sőt, talán ezért fokozottan! -, ha […]