Kezdőlap Posts tagged videó (Page 2)
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók Világ

 Az „Argentin” ötrészes a Ganztól

A General San Martin Vasúttal – amely az argentin magánvasutak államosítása előtt a Buenos Aires Pacifico nevet viselte – két ízban kötött üzletet a Ganz. 1935-ben hat motorkocsi teljes gép- és villamos berendezését és forgóvázait, ezenkívül összehegesztett alvázait és a kocsiszekrények szerelésre előkészített anyagát szállították le, majd 1938-ban még 12,
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Sokáig védelmet nyújtott, hogy aztán fenyegessen…: a Gellért-hegy

„A Gellérthegy — amelyet több, mint 100 esztendővel ezelőtt a gonosz indulat és ártó szándék koronázott meg a Citadella komor falaival — képletesen szólva a mai Budapest szülőanyja” – írta Székely László az A Magyar Hírek Kincses Kalendáriuma című kiadvány 1962. évi számában. Igen, a Gellért-hegy mindig is fontos volt, hiszen az itt kialakuló település […]
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Déli Vasút: Az elveszett kikötő… (2. rész)

A történetet ott hagytuk abba az előző részben, hogy az eredetileg a magyar gazdasági szabadság megteremtésének egyik fő pillérének tekintett Budapest-Fiume vonal létrejön, ugyanakkor a vonal Bécs irányítása alatt, nemzetközi tőkéscsoportok kezébe került, így maradt a függés, maradtak azok a közvetítők, akik a magyar gazdaságot korábban is megsarcolták… Borítóképen: A Déli
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Az első magyar felhőkarcoló: az OTI palotája

A Fiumei úton, a temető bejáratával szemben van egy épület, ami a mai formájában nem mutatja meg igazán valamikori nagyságát, ugyanis 1969-ben – biztonsági okok miatt – visszabontották tornyát. Ezzel együtt az épületegyüttes ma is impozáns látvány, és története megér pár szót. Borítóképen: Az OTI palotája és felhőkarcolója a Fiumei-úton – 1936 Miért kellett egy […]
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Déli Vasút: Tengerre magyar (1. rész)

Vasutat nem szokás pár évre építeni, ahogy az sem véletlen, hogy merre és milyen irányba vezetnek a vonalak. A Déli Vasút nyomvonala ma is megvan, ma is fontos szerepet tölt be, de legfontosabb funkciójától 1920-ban megfosztották… Borítóképen: A Déli Vasút térképe Talán kicsit meredeknek tűnik a dolog, de Könyves Kálmánnál kell elkezdenünk a történetet, ugyanis […]
Magyarság Történelem Történelem Videók

Az első gyors: a MÁV 220 sorozat

Magyarország első személyvonati gépei a LOSONCZ típusú IIa. osztályú (később: 236 sorozat) mozdonyok voltak, majd 1867-től II. osztályú (később: 238 sorozat) mozdonyok a MÁV első saját rendelésű személyvonati gőzmozdonyai is munkába álltak. Igen ám, de ezeket a Bécsújhelyi Mozdonygyár (1867-től: Locomotiv-Fabrik G. Sigl, Wien und Wiener-Neustadt) gyártotta, és igen hamar
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

A Körhintázó Ludas Matyi – Soós Imrére emlékezünk

A Jászai Mari-díjas magyar színész, Soós Imre 1930. február 12. született Balmazújvárosban, és sajnos igen fiatalon Budapesten halt meg 1957. június 20.-án. Borítóképen: Soós Imre A 27 es klub tagja a Tragikus sorsú magyar színész. Balmazújvárosi nyolcgyermekes szegényparaszti családból indult útjára. Egyik nagyszülője analfabéta volt, de ő maga kitűnően tanult az elemi
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Mohács, Pécs, vasút? Igen; Mohács-Pécsi Vasút (2. rész)

Nagy erőfeszítés és pénzbefektetés mellett sikerült a pályát Mohácsig megépíteni. 1857. május 2-án nyitották meg a Mohács-Pécs (Üszög) fővonalat, egyelőre csak a szénszállítás számára. A szakasz építési hossza 55,165 km, tarifahossza 55 km volt. Borítóképen: Hőerőmű; Villamossági központ a DDSG (a DGT német nevéből: Erste Donau-Dampfschiffahrts-Gesellschaft): pécsújhegyi