Ott fejeztük be az első részt, hogy a kiegyezés megindul egyfajta befektetési láz a vasiparban, és ha eddig fontos volt, most mindennél fontosabb lesz a téma: „a méret a lényeg”! Mi történt, miért kellett a nagyobb és a még nagyobb? Nos, míg az 1870-es években a vasúti sínek hazai
Mielőtt még bárki is elvitatná az elsőséget, megjegyezzük, hogy már a MÁV V50 előtt is léteztek villamos mozdonyok, azonban a Kandó Kálmán-féle mozdony olyan korát megelőző megoldásokat vonultatott fel, ami addig soha nem látott eredményekre vezetett; minden addiginál olcsóbbá vált vonali- és mozdony kialakítás, mivel a megoldás által lehetővé vált a „mezei” ipari áram
Nem ismerős a név? Pedig Váry Sándor volt az, akit 1936-ban az Egyesült Államokba hívtak profi szabadstílusú birkózónak, és aki aztán az elkövetkező másfél év alatt megvívott 200 mérkőzéséből 190-et megnyert (5 döntetlen és öt pontozásos verség mellett), és ő volt az, akinek ezalatt az idő alatt válla soha nem érte a padlót! De kezdjük […]
Nem, ebben az esetben (sem) politikáról lesz szó, bár tény, hogy a gazdasági válságnak voltak igen komoly politikai következményei is. Mi azonban ezzel nem foglalkozunk, az sokkal inkább a történészek feladata, hogy kibogozzák, milyen összefüggés volt egy bizonyos kisbajúszú figura 19330 január 30-i kancellári kinevezése és a gazdasági világválság között. Nézzük tehát,
Ma mindössze hat áramszolgáltató vállalat működik Magyarországon, melyek feladata maga a szolgáltatás és annak műszaki biztosítása, illetve a szükséges fejlesztések elvégzése. Arról sok szó nem esik, hogy ezek a vállalatok hogyan működnek, de egy kis utánajárással biztosan kideríthető, mi azonban itt és most a villamosítás hőskorába megyünk vissza, azt mutatjuk meg, hogyan
“Bizalommal kérem Elnök Urat, mentse meg a koronát. A szent koronát az új magyar kereszténység kapta Szilveszter pápától 1001-ben Szent István, az első magyar király számára. Csaknem ezer éven át minden magyar királyt ezzel koronáztak meg. Ez hazánk és kereszténységünk ősi mivoltának pecsétje, a világon egyedülálló keresztény és alkotmányos szimbólum” –
16 méterrel a föld alatt, sziklában 2300 m², néma csend, saját áramforrás, gépi szellőztetés és fűtés, saját kút és vízrendszer, hideg-és melegvíz, Magyarország, sőt talán egész Európa egyik legkorszerűbb sebészeti intézete. Igen, így írták le azt a létesítményt 1944-ben, aminek titkosítását csak 2002-ben oldották fel, pedig Budapest szívében található – már akinek…
„Az utóbbi években az Ikarus azzal is növeli termelését, hogy a több európai autógyárral kötött kooperációs szerződés keretében — idegen alvázra is épít városi és távolsági autóbuszokat. <…> Ilyen az MAN FOC 16 200 alvázra tervezett és gyártott Ikarus 272 típusszámú városi autóbusz, melyaz Ikarus 200-as típuscsalád fő elemeiből készül. Jellemzői: 11 m-es kategóriájú
Kelet-Jürgen megelégedett az IFA motoros Ikarus 211 típussal, pedig lett volna jobb opció (hathengeres Csepel motor), de Honecker, az NDK egykori ura mintha kifejezetten utazott volna arra, hogy népe tákolmányokban utazzon. A Wartburg, a Trabant, vagy éppen a Robur (ha már a buszoknál tartunk) egyike sem volt – még a KGST-n belül sem! – korszerű […]
Magyarországon igen komoly hagyománya van a fürdőkultúrának, amit természetesen a sokfelé feltörő – vagy éppen fúrás útján felszínre hozott – gyógyvizek adják. Bár Egerszalók nem tartozik a régen bevett fürdőhelyek közé, mégis valami olyat tud, amit a világon csak igen kevés hely ad. Borítóképen: A Sóhegy És akkor itt meg is állunk, ugyanis személyes történetünk […]