Az autózás legkorábbi időszakában jellemző volt, hogy a buszok és a teherautók azonos motor-alváz egységre épültek, az autóipar akkori sajátosságai okán kezdetben igazán csak a karosszéria műhelyben dőlt el, hogy egy-egy autó (mert ekkor a motor-alváz egységet máris automobilnak nevezték)
„A készülő alvázak minden része magyar gyártmány. MÁVAG-gyártmány, mint mondottuk, az alvázkeret, magyar a motor, melynek könnyűfém alkatrészei (karter, váltóműház) Hubert és Sigmund-féle silumin-öntvényből valók, a hatalmas 54 liter űrtartalmú Ikarus-hűtő, a 38×9 méretű Cordatic óriásballon abroncsok, az összes fogaskerekek, tengelyek, sőt még a felszerelési cikkek
A Hungarocamion belépése a piacra egy komoly mérföldkő, ugyanis ez az a vállalat, melynek megjelenése már egy új korszakot fémjelez, olyan idők következtek, amelyek sikereket hoztak, egyre jobb minőségben szolgáltattak a fuvarvállalatok, és az egyre bővülő igényeket képesek voltek kiszolgálni. Borítóképen: Volános Ikarus Brassóban – 1972 (forrás: Fortepan, Jakab
„A felszabadulás után üzemünk gyors fejlődésnek indult, a 3 éves terv alatt 267 autóbuszt gyártottunk, az első 5 éves tervben 4262 darabot. Üzemünk fennállása óta már túlhaladtuk az ötezredik autóbuszt. Eddig 12 típusú autóbuszt gyártottunk, 27 változatban. És emellett több ezer különleges gépkocsit, 60 féletípusban” – írta Marián István a Többtermelés című kiadványban,
„Magyarország körülbelül két esztendeje aktívterület az automobilizmus számára. Az ezerkilencszáztizenegy előtt lefolyt két év igazán csak arra volt jó, hogy halvány, rendkívül halvány kontúrokban képet adjon Németország, Franciaország hegemonikusan előretörő automobil kultúrájáról. <…> A luxus autógyártás mindazonáltal korántsem szünetelt a magyar gyárakban, csak a
Az indulás kissé féloldalasra sikeredett, ennek okait pedig érdemes kicsit boncolgatni, mert bizony igény az volt ám a fuvarokra, legyen az személyszállítás, vagy árufuvarozás, ellenben az ehhez szükséges eszközök, na meg a kapacitások és persze a pénz sokáig nem álltak rendelkezésre megfelelő mennyiségben. Borítóképen: Az új (magyar és külföldi) teherautók beszerzése
Talán a legtöbban az Uhry céget, vagy éppen utódját az Uhri testvérek karosszériagyárát ismerhetik, ugyanis a két testvér két gyára, az Uhri Testvérek és a Repülőgépgyár Rt. (utóbbi nem keverendő az állami Dunai Repülőgépgyár Rt.-val, melyhez a motorokat és egyéb alkatrészeket a Weiss Manfréd gyártotta), valamint az autóhűtők gyártására specializálódott (de szintén a
„A football (kirúgó labda) mindjárt a cricket után következik. Ha az a játékok királya, ez a királynéja. Ebben is megvan a mesteri és nem-mesteri különböző fogások ágasbogas szövevénye, melyek együtt egy egész tudományt (the great science of football) alkotnak. Egyik érdeme, hogy nem kell hozzá költséges felszerelés, sem igen sok idő, sem u. n. tapsoló […]
„A magyarkormány az u. n. magyar-svájczi és magyar-belga gépgyárakat megvette, egyrészt, hogy azokat a m. kir. államvasutak részére javítási műhelyekül használja, másrészt pedig — mivel a gyárak terjedelme s az azokba fektetett tőke eme czélhoz viszonyítottan igen is nagynak mondható, hogy azokban megrendelések is elfogadtassanak új gépek építésére, szóval, hogy ezen
„Mindent a maga helyére! A Hortobágy szélsőséges éghajlati, mostoha talaj- és takarmánytermelési viszonyai közepette ma is fontos szerepet tölt be a magyar szürke marha. Dicséret illeti Simon Antal gulyást, aki szelíd bánásmóddal és hozzáértéssel ilyen kezessé nevelte az ohatiak Vándor nevű törzsbikáját” – írta az Állami Gazdaság című lap 1955. évi 7. évfolyamának első