Társaskocsi lovas vaspályán
Ezt a szerkezetet ma lóvasútnak mondjuk, de amikor megjelent róla az első híradás a magyar sajtóban, még nem volt rá megfelelő szó. Bemutatjuk tehát azt a szerkezetet, ami a villamosok elődjének tekinthető. És helyreteszünk egy félreértést is.
Borítóképen: Társaskocsi lovas vaspályán – 1854 (forrás: Vasárnapi Ujság)
Miből adódhat félreértés? Nos, abból, hogy 1840. szeptember 27-én már át is adták a forgalomnak a Pozsony és Szentgyörgy közötti 14 kilométeres első pályaszakaszt a Pozsony-Nagyszombati Első Magyar Vasúttársaság beruházásként. Ez lóvasút volt, a vállalat üzemeltette, miután pedig 1846 decemberében a Nagyszombat és Szered közötti szakaszt is átadták a forgalomnak, és ezzel a társaság hálózata 64 kilométeresre bővült.
Sajnos ez a vasút – annak ellenére is, hogy sok utast és árut szállított! – folyamatos veszteségekkel küzdött.
Már alig az indulás után is anyagi nehézségek léptek fel, ezért Kossuth Lajos a Pesti Hírlapban egy hosszabb cikkben a következő felhívással élt:
A mi témánk szempontjából nem ez a fontos, hanem sokkal inkább az a tény, hogy Pozsony-Nagyszombati Vasút a későbbi gőzvontatású vasút, nem pedig a városi villamosok elődjének tekinthető. Nem véletlen, hogy a rossz anyagi helyzetben lévő társaságot 1871-ben a Vágvölgyi Vasút vette meg, és végül 1878-ra építették meg a koncesszióban meghatározott 138,5 kilométeres teljes vonalhálózatát.
Ezzel együtt kijelenthetjük, hogy a gőzvontatás előtti időkben, ha volt is lemaradás, de nem volt példa nélküli az ilyen vonalak megépítésére és üzemeltetésére.
A mai villamos elődjének tekinthető lóvasút Magyarországon 1866-ban indult el, a Pesti Közúti Vaspálya Társaság nevéhez köthető, ami szolgáltatását a mai Újpest-városkapu metrómegálló közelében található újpesti indóháztól a pesti Kálvin térig (akkor: Széna tér) között.
A Pesti Közúti Vaspálya Társaság vonalain 1900-ig tarott ki a lóvontatás, ekkorra a teljes hálózatot villamosították.
És most térjünk át az első híradásra! A Vasárnapi Ujság 1854 november 5.-én számolt be bizonyos Loubat úr párizsi társaskocsijáról, ami mintául szolgált a beszámoló után alig 10 évvel később alapított Pesti Közúti Vaspálya Társaság egységeihez – természetesen modernebb formában megalkotva azokat. A párizsi társaskocsi borítóképünkön tekinthető meg.
Nos, azt mondhatjuk, hogy a nem sokkal több, mint tíz évvel azelőtt kísérleti jelleggel bemutatott közlekedési eszköz Budapesten már menetrend szerint közlekedett, így nem túlzás azt állítani, hogy ezen a területen gyors volt a felzárkózás.
