Hírek

Távollétükben indítanak eljárást két ukrán miniszter ellen

Az ok pedig nem más, mint hogy a két volt miniszter – az ukrán külügyminisztérium egykori vezetője Konsztantyin Griscsenko és az Igazságügyi Minisztérium volt vezetőjét Alekszandr Lavrinovics – részt vet a Harkovi megállapodások kidolgozásában, és megkötésében.

Borítóképen: A Krím-félsziget topográfiai térképe (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Maximilian Dörrbecker, licenc: CC BY-SA 2.0) A kép illusztráció

Az ukrán főügyészség ezt a tény Telegram csatornáján közölte, de egy-két tényt elfelejtett közölni, amelyekre persze lehet azt mondani, hogy nincs köze az ügyhöz, ugyanakkor fontos lehet a megállapodás ismerete, mert a Harkovi megállapodások (hivatalos nevén: A Fekete-tengeri Flottáról szóló orosz–ukrán megállapodás) – Kijev mai, hivatalos álláspontjával szemben!  – nem feltétlenül jelentettek egyoldalú előnyöket az oroszok számára.

A bejegyzés legfontosabb eleme (fordításban) a következő:

  • Az ilyen intézkedések eredményeként megállapodást írtak alá és ratifikáltak 2010 áprilisában, amely 25 évig meghosszabbította az Orosz Föderáció Fekete-tengeri flottájának tartózkodási idejét Ukrajna területén.
  • Ez hozzájárult a fegyverek további felszereléséhez és modernizálásához, valamint az Ukrajnából való távozás helyett a Krím területén történő növekedéshez.

Tehát az ügyészség azt állítja, hogy a volt miniszterek hozzájárultak a megállapodással ahhoz, hogy az oroszok elfoglalják a Krímet. Ez akár igaz is lehet, legalábbis Viktor Janukovicsot – akit 2019-ben felmentettek az ország területi épsége veszélyeztetésének vádja alól – ugyanezen vádak alapján vonták perbe 2021-ben.

Nos, azzal nem sokat foglalkozik az ügyészség, hogy sem az előkészítés, sem pedig az aláírás nem jelentett semmit, mindaddig, amíg a parlament többségi szavazással nem ratifikálta a megállapodást. Márpedig ez 2010-ben megtörtént, méghozzá egy botrányos – ámde érvényes! – szavazás során, ahol az ellenzék által generált atrocitások ellenére a 450 fős Radában 236 támogató szavazatot kapott a megállapodás.  

De ettől van egy sokkal fontosabb körülmény, amit Kijev nem szeret felemlegetni… Ugyanis a megállapodás szerint Oroszország nem ingyen kapta meg Szevasztopolt, mint a Flotta támaszpontját! Nagyon nem!

Az addig is fizetett 97,75 millió dolláros bérleti díj mellett ugyanis egy új elemet is belevettek a szerződésbe – ami ilyen formán nem csak arról szólt, hogy a 2017-ben lejáró bérleti szerződést további 25 évvel meghosszabbítják! -, nevezetesen egy méretes gáz-árkedvezményt!

A megállapodás lényege, hogy Ukrajna 30% (!!!) kedvezményt kap az orosz gázra (2010-ben 36,5 milliárd köbméterre, aminek 2019-re 52 milliárd köbméterre kellett volna emelkednie), ami lehetővé tette (volna) az ország számára, hogy az akkori csődhelyzet ellenére fenntartsa energiazabáló iparát, többek között például az azóta hírhedtté vált Azovsztalt… És ez a kedvezmény nem akármi, mert ez bizony éves 3 milliárd dollárt jelent!

Hogy ez mégsem így lett, annak az oka igen egyszerű; miután 2014-ben Oroszország területéhez csatolta a Krímet, felmondta a Harkovi megállapodást.

Figyelem! Abban, hogy az oroszok hogyan léptek, és az, hogy ennek következtében felmondásra került a szerződés, a volt miniszterek aligha (lennének) felelősségre vonhatók, de ez a történet Ukrajnában zajlik, egy olyan országban, melynek területén háború dúl, méghozzá éppen a szerződésben érintett egykori partnerrel szemben…

A Harkovi megállapodás tehát egy olyan egyezség volt, melytől Ukrajna bevételt és olcsó gázt remélt, Oroszország pedig tovább használhatta Szevasztopolt, megfizetve ennek árát.

De manapság már senki nem említi, hogy a megállapodás Ukrajna számára előnyöket is jelentett, azt nem írják a szerződés előkészítésében és aláírásában közreműködők javára…

Nem mellesleg;

Az ukrán vezetésnek miért most jut eszébe ezeket a kérdéseket megtárgyalni, illetve az ügyészség miért most intézkedik, amikor a krími szavazás nyolc éve volt, a magállapodásokat pedig immár tizenkét éve kötötték?

Ajánlott Cikkek