Teleki Pál emlékére 1941 április 3.

Széki gróf Teleki Pál (teljes nevén Teleki Pál János Ede; Budapest, 1879. november 1. – Budapest, 1941. április 3.), a nemes Teleki családból való magyar földrajztudós, tanár, politikus, többszörösen megválasztott országgyűlési képviselő, előbb a Magyar Királyság külügyminisztere 1920-ban (a Simonyi-Semadam-kormányban), majd az ország miniszterelnöke 1920-tól 1921-es lemondásáig, ezt követően 1938–39-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter (az Imrédy-kormányban), majd az 1939-es választásokat követően az ország megválasztott miniszterelnöke 1941-es öngyilkosságáig. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, továbbá a SZEFHE rabonbánja és a Magyar Cserkészszövetség tiszteletbeli főcserkésze.

Teleki Pál halálhíre aznap, már kora délelőtt terjedt a fővárosban. A korabeli lapok szerint 9 óra 15 perckor a Magyar Távirati Iroda a következő, szűkszavú közleményt adta ki: „Széki Teleki Pál gróf, magyar királyi titkos tanácsos, magyar királyi miniszterelnök, ma éjjel tragikus hirtelenséggel elhunyt”. A hírt percekkel később bemondta a Magyar Rádió is, majd ettől kezdve gyászzenét közvetített.

Az újságok természetesen megpróbáltak mindent megtudni a halál körülményeiről, és a miniszterelnök utolsó napját is feltérképezték. Ezek szerint Teleki Pál még szerda reggel elvégezte a szokásos napi sétáját, később a minisztertársaival tárgyalt, majd a képviselőházba ment. Innen kiautózott a János-szanatóriumba, ahol minden nap meglátogatta a nagybeteg feleségét. A délutáni órákban fontos tárgyalások foglalták le, majd a Bazilikába autózott, ahol lelkigyakorlaton vett részt. A templomban igen hosszú ideig maradt és elmélyülten imádkozott. Este fél kilenckor ismét politikai megbeszélést tartott Bárdossy László külügyminiszterrel, mintegy fél órán át beszélgettek. A külügyminisztériumból még egyszer kiment a felesége betegágyához, majd megérkezett a Sándor-palotába.

Teleki Pál egy 1940-ben készült felvételen (Fotó: Fortepan/Vass Károly)

Késő este volt már, amikor nyugodni tért, s azt az utasítást adta inasának, hogy reggel, háromnegyed hétkor keltsék fel. Mint mondta, csütörtökön délelőtt a cserkésztisztek lelkigyakorlatán akar részt venni. Ezért az inas ki is készítette a miniszterelnök cserkésztiszti egyenruháját. Aztán reggel az inas belépett a szobába,„felnyitotta a zsalugátert, s a világosságnál, a kora reggeli napsütés aranyfényében viaszsárga arccal, holtan találta ágyában a miniszterelnököt.”

Az öngyilkosság megdöbbentette a közvéleményt, ám akik netán gyilkosságot emlegettek volna, azokat is hamar lehűtötte az orvosszakértők véleménye, amelyet részletesen ismertettek a másnapi lapok. Dr. Bakay Lajos egyetemi tanár és dr. Levitzky Károly rendőrfőorvos vizsgálta meg az elhunyt miniszterelnököt, majd az alábbi közleményt adták ki. „A holttestet megvizsgálván, kitűnt, hogy jobb oldalt, a nyakon, a jobb kéz mutatóujjával érintkezésben egy nagy típusú, Browing-revolver fekszik. Az ágy párnája tele van véralvadékkal, amely kétoldalt lecsurgott. Jobb oldalt a halántéktájékon, a hajas fejbőr szélén találtuk a behatolási nyílást, amelyet megpörkölt és összecsapzódott haj körít. A nyíláson át roncsolt agyvelőrészek ürültek ki. A kimenési nyílás a bal halántékfalcsonti tájékon látható, körülbelül kétpengősnyire tátongó, szintén véralvadékkal és agyrészekkel telt. A fej tájékának megfelelőleg, a falon fillérnyi nyílás látható, amelynek környéke a falon tapadó agyroncsokkal borított. A holtest vizsgálata azt mutatta, hogy a halála korai hajnali órákban következhetett be. Az öngyilkosság ténye minden kétséget kizárólag megállapítást nyert.”

A miniszterelnök haláláról természetesen Horthy Miklós kormányzót is értesítették, aki a helyszínre sietett. Délután negyed öt táján a Szent János-szanatóriumból betegszállító gépkocsin a miniszterelnökségre vitték gróf Teleki Pál özvegyét is. Mintegy fél órát töltött férje halálos ágyánál, majd visszatért a szanatóriumba. A miniszterelnök holttestét öt órakor koporsóba helyezték, fekete, zsinóros, magyar ruhába öltöztették és kezébe édesanyjának ezüst keresztjét tették. Háromnegyed hatkor a BN 444 rendszámú halottszállító gépkocsi vitte el a miniszterelnök érckoporsóját.

A másnapi lapok természetesen az öngyilkosság okát kutatták. A 8 Órai Újság például a következőket írta: „Egy régóta húzódó lelki depresszió kirobbanása okozta ezt a magyar történelemben is szinte példa nélküli tragédiát.” A Magyarság című újság magánéleti gondokat emlegetett:„Az utóbbi napokban csak fokozta a lelki depressziót a miniszterelnök feleségének súlyos betegsége, mely komolyra fordult”.

Kétségtelen, Teleki Pált nagyon megviselte, hogy a felesége – akivel 33 éven át voltak házasok – súlyosan megbetegedett, s azt is tudni lehet, évtizedek óta vesebaj gyötörte a miniszterelnököt.

A 8 Órai Újság beszámolója Teleki Pál temetéséről. Fotó: Arcanum/8 Órai Újság

Teleki Pál régóta húzódó, depresszióba hajló lelki tusájára utalt az a levél is, amelyet Incze Péter, miniszteri tanácsos, Teleki Pál elsőszámú bizalmasa, személyi titkár hozott nyilvánosságra a tragédia után. A halála után felbontandó búcsúlevelet 1929. január 8-án írta Teleki.

A levélben szerepelt, hogy a temetése ne csak a legegyszerűbben, hanem titokban, reggel 7-kor történjék, „azon a papon kívül csak Te vegyél részt” – írta Teleki. „A Távirati Iroda útján közzéteendő, hogy koszorút senki ne küldjön és a temetésre senki ne jöjjön el. A cserkészek és egyetemi ifjak röviden értesítendők, hogy maradjanak otthon. Az egyetem értesítendő, hogy nem onnan temetnek. A professzorok maradjanak otthon. Vigyenek ki előbb a halottasházba, hogy itthon ne zavarjak. Gyászjelentés nem nyomtatandó. Síromra sem most, sem később emléket ne tegyenek. A szokványos temetési gondoskodáson kívül másról ne gondoskodjanak. Barátságodat még egyszer szívből köszönöm. gróf Teleki Pál.”

Csak utóbb derült ki, hogya miniszterelnök április 3-án is több búcsúlevelet írt,

ám ezek akkoriban nem kerültek nyilvánosságra. A Horthy Miklósnak írt búcsúlevele is csak az ötvenes években. Ebben Teleki egyértelműen fogalmazott az öngyilkosság indokával kapcsolatban: „Főméltóságú Úr!  Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden alapuló örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! A legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok. Teleki Pál” Teleki a jugoszlávokkal hónapokkal korábban kötött örökbarátsági szerződés megszegésére utalt a búcsúlevelében, s arra, hogy Magyarország átengedte a Jugoszláviát lerohanó német csapatokat.

2019-ben nagy szenzációt keltett, hogy Teleki Incze Péternek címzett búcsúlevele is előkerült az egykori személyi titkár hagyatékából. Ebben az embergyűlöletét jelölte meg az öngyilkosság okaként.

források wikipedia mandiner arcanum