Terv 1941-ből: a budapesti körgyűrű
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy amagyarországi gyorsforgalmi úthálózat kialakítása bizony jó 60 évet vett igénybe – ha az első átadott szakaszt tekintjük a nulla időpontnak. Tudjuk, hogy tervek nélkül nem indulhatnak el ilyen nagyszabású beruházások, így kutatni kezdtünk, és meg is találtuk azt a tervet, ami alapja lehetett a későbbi fejlesztéseknek.
Borítóképen: A tervet tartalmazó mű címlapja
Természetesen egy ilyen folyamat hossza és költségigénye okán nem feltétlenül az előzetes, nagyvonalú terveknek megfelelően jönnek létre a nagy infrastrukturális beruházások, de a terv és a megvalósult gyorsforgalmi hálózat azonos sajátosságokat mutat, így nyugodtan tekinthetjük egyfajta kiindulópontnak.
Ami talán a leginkább feltűnt a terveket tanulmányozva, az volt, hogy bár Budapest központú sugaras gyorsforgalmi hálózatot vetettek papírra, Budapest elkerülését – ezzel pedig a főváros belső közlekedésének problémáit – nem oldották meg, sőt…
A fenti cikkben említett terv 1961-ben készült, de volt egy sokkal korábbi terv is, amit a későbbi szerző biztosan ismert, ám éppen a fent említett probléma megoldását teljesen másképp látta!
Igen, 1941-ben már volt terv a Budapestet elkerülő körgyűrű kialakítására!
Dr. vitéz Vásárhelyi Boldizsár 1941-ben vetette papírra ezeket a terveket az „AUTOMOBIL-PÁLYÁK műszaki követelményei és a magyar gépjárómű-pályák kialakításának programmja” című munkájában.
A szerzőről tudni kell, hogy 1928-ben szerzett mérnök közgazdász oklevelet és közgazdasági doktori oklevelet a Műegyetemen. Ebben az évben és a következőben Berlinben és Aachenben volt ösztöndíjas, hazatérve pedig minisztériumi állást (Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium Útosztálya, 1935-től) vállalt, közlekedéspolitikai és más közlekedésügyi témájú cikkeket közölt. Részt vett az AIPCR (ma Nemzetközi Útügyi Szövetség) 1934. évi Müncheni és 1938. évi hágai útügyi konferenciáján, valamint jelentős szerepe volt az 1935-ös II. Magyar Útügyi Kongresszus megszervezésében is.
Amikor gyorsforgalmi utakról beszélünk, általában csak az autópálya, illetve az autóutakra gondolunk, de 1942-ben már létrejött egy gyorsforgalmi út, ami nem más, mint a Ferihegyi reptérre vezető út!
Nos, Dr. vitéz Vásárhelyi Boldizsár ennek létrehozásában, és ez volt az első út Magyarországon, aminek nem volt szint béli kereszteződése sem vasúttal, sem közúttal!
Ez persze ebben a formában semmiképpen nem autópálya, vagy netán autóút, de látható, hogy milyen módon vezették a pályát, hogyan kerülték el a kereszteződések létrejöttét. Így ez az út egyfajta előtanulmánynak is tekinthető, és mind a mai napig kiszolgálja a reptéri forgalmat – bár a belváros irányából egyre hosszabb idő eljutni az Üllői útból a Határ úti csomópont előtt kiágazik, ahol a gyorsforgalmi út kezdődik…
Érdekes látni a terveket, mert az akkor papírra vetett terv már teljes egészében tartalmazza a körgyűrűt – ami egyébként a mai napig nem teljes, azaz az M0 még korántsem gyűrű! -, de azt jobbára távolabb helyezte el, mint ahol most az M0 vezet, és – miután a körgyűrűvel teljes egészében elkerülheti az átmenő forgalom Budapestet! – a budapesti fejlesztések nem is szerepelnek ezen a képen!
Ez tehát az origó, ha úgy tetszik, innen ágaznak ki az ország minden egyes régiója felé a gyorsforgalmi utak, melyek a terven mintegy 1.770 kilométert tettek ki. Ezt a számot sikerült is elérni cirka 75-80 év múlva, bár meg kell jegyezni, hogy az ország mai területe – ahogy a térkép is mutatja – nem azonos az 1941-es területével…
Miért érdekes számunkra mindez? Ha csak a történelem egy szeletét látjuk benne, akkor is érdekes történet, de ha jobban belegondolunk, 1941-ben tulajdonképpen egy majd 100 év alatt megvalósuló víziót vetett papírra dr. vitéz Vásárhelyi Boldizsár.
Ha pedig kicsit alaposabban megnézzük, mit és hogyan képzelt el, akkor rájövünk, hogy bizony az eddigi fejlesztések, és a majd csak ezután következők is igencsak hasonló irányokba törekednek, mint a kiváló szakember 1941-ben – aki mintha csak ismerte volna a jövőt!